A Székesfehérvári Törvényszék P.20544/2016/16. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. Bíró: Szente Zsolt

Székesfehérvári Törvényszék

48.P.20.544/2016/16. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd (.) által képviselt felperes neve (.) felperesnek, - a dr. Gergely József ügyvéd (.) által képviselt alperes neve (.) I. r., a személyesen eljáró felperes neve (.) II. r. és (.) III. r. alperesek ellen tisztességtelen szerződési feltételek megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblának címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A fellebbező fél azonban a fellebbezésben a tárgyalás tartását kérheti.

A bíróság a feleket tájékoztatja továbbá arról is, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik akkor, ha:

- a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt kérték.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el a felsorolt esetekben.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében egyrészt a 2008. május 28. napján kötött ingatlanfedezet mellett nyújtott személyi hitelhez megnevezésű szerződés 4. pontja harmadik mondatának az érvénytelensége megállapítását kérte, arra hivatkozással, hogy az a bizonyítási terhet megfordítja, azaz ha a szerződéskötést követően esetleg az adós nem ért egyet az I. r. alperesi bank nyilvántartásával, akkor egy esetleges végrehajtási eljárásban az adós felperesnek kell bizonyítani, hogy nem annyi a tartozása, mint amennyit a hitelező állít, amely szerződési kikötés önkényes értelmezésre is lehetőséget biztosít. Ezen túlmenően az ugyane napon kötött zálogszerződés 5. pontjának első mondata érvénytelenségének a megállapítását is kérte, arra hivatkozással, hogy az azért tisztességtelen miután az I. r. alperes anélkül tette magát a jelzálogul lekötött ingatlana vonatkozásában biztosítási szerződés kedvezményezettjévé, hogy ennek ellentételezéseként vele szemben elszámolási kötelezettség került volna kikötésre, anélkül hogy biztosítási összeg felhasználhatóságát az adósnak vele szemben fennálló lejárt kötelezettségéhez kötötte volna.

E vonatkozásban utalt a régi Ptk. 209/A. § (2) bekezdésére, továbbá 18/1999. (II.05.) Korm. rendelet 1. a), b), j) és vélhetően a 2.d) pontjában foglaltakra.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, a II. és III. r. alperesek a per tárgyalásain nem jelentek meg, nyilatkozatot nem tettek.

Az I. r. alperes hivatkozott arra elsődlegesen, hogy a Pp. 123. §-ban foglalt feltételek az előterjesztett kereset vonatkozásában nem állnak fenn, mert nem létezik olyan jogvédelmi szükséghelyzet, amelynek megóvása végett ezen megállapítási kereset előterjeszthető.

Hivatkozott arra, hogy a kifogásolt rendelkezések a régi Ptk. 209/A. § (2) bekezdése alapján nem minősülnek tisztességtelen szerződési feltételeknek, a kifogásolt szerződési feltételek nem ütköznek a régi Ptk. 209. § (1) bekezdésébe, miután nem állapítják meg a szerződésből eredő okokat és kötelezettséget a jóhiszeműség, a tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára. Utalt arra, hogy a kereset nem tartalmaz arra vonatkozó érvelést, hogy miért tartja a felperes tisztességtelennek a zálogszerződés kifogásolt mondatait, továbbá utalt arra, hogy ez nem kifejtett a kölcsönszerződés keresettel érintett 4. pontja pontja tekintetében sem.

A kölcsönszerződés támadott 4. pontjával összefüggésben utalt a régi Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra.

A bíróság a felek nyilatkozata, a csatolt iratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az I. r. alperes, mint hitelező, valamint a felperes és a II., III. r. alperesek, mint adósok között 2008. május 28. napján egy "Szerződés ingatlanfedezet mellett nyújtott személyi hitelhez" megnevezésű szerződés jött létre. A szerződés 2. pontja rendelkezett arról, hogy annak biztosítéka a ooo. szám alatti ingatlan, amely az ugyanazon a napon kelt XXX számú zálogszerződéssel érintett, és amely szerződésben a felperes és a II. r. alperes zálogkötelezettek voltak. A kölcsönszerződés 4. pontja első bekezdésének harmadik mondata akként rendelkezett: "Az Adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében a Banknál vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján készített, közjegyzői okiratba foglalt, Bank részéről tett nyilatkozatot, vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként, továbbá az Adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a Bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.". Ugyane napon a kölcsönszerződéssel összefüggésben az I. r. alperes, mint hitelező és zálogjogosult, valamint a felperes és a II. r. alperes zálogkötelezettek között jött létre zálogszerződés a kölcsönszerződéssel összefüggésben. E szerződés 5. pontja akként rendelkezett, hogy: "A Zálogkötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Szerződés 2. pontjában meghatározott Ingatlant biztosítja, illetve biztosíttatja oly módon, hogy a biztosítás kedvezményezettje a Bank legyen. A jelen Szerződés 1. pontjában meghatározott Kölcsönszerződésből eredő Kölcsön folyósításának feltétele az Ingatlanra vonatkozó, előzetesen egyeztetett biztosításról szóló igazolás, a Bankra történő engedményezés előjegyzésével. A Zálogkötelezett köteles a jelzálogul lekötött ingatlant a Kölcsön fennállásának egész időtartama alatt karbantartani, és a Bankkal egyeztetett módozatú biztosítást kötni, annak érvényét folyamatosan fenntartani. A biztosítás érvényességét a Zálogkötelezett köteles félévente, a félévet követő hónap 10. napjáig a kapcsolattartó bankfiókban igazolni.

Ha a Biztosító intézet a vele kötött engedményezési megállapodásban vállalta, hogy a biztosítás érvényét érintő esetekben jelzést ad a Bank számára, akkor a Zálogkötelezett mentesül az igazolás kötelezettsége alól.

A Zálogkötelezett vállalja, hogy a kölcsönügylet kapcsán kötött biztosítás díjait közvetlenül a Biztosítóhoz, a biztosítási kötvényben meghatározott esedékesség szerint fizeti, a biztosítási szerződést a hitel futamideje alatt jogfolytonos díjfizetéssel fenntartja, a Bank hozzájárulása nélkül a biztosítási szerződést nem módosítja, nem mondja fel. A Zálogkötelezett köteles az Ingatlannal kapcsolatos minden káreseményt - a Biztosító intézethez történő kárbejelentést követően - a kapcsolattartó bankfióknak bejelenteni, a Zálogkötelezett vállalja, hogy az Ingatlant a károsodást megelőző állapotnak megfelelően helyreállítja. A Zálogkötelezett tudomásul veszi és hozzájárul, hogy ha a Biztosító a kár összegét a Bank részére utalja át, a kár összegével a Bank számol el a Zálogkötelezettel. A Bank jogosult a kárösszeget részben vagy teljes egészében a kölcsön törlesztésére fordítani, amennyiben az Adósnak Szerződésből eredő késedelmes fizetési kötelezettsége van. A Bank kizárólag akkor járul hozzá a kárösszegnek a helyreállítást végző részére történő közvetlen kifizetéséhez, ha az Adósnak nincs a Szerződésből eredő fizetési késedelme, illetve egyéb szerződésszegés nem áll fenn.".