A Győri Ítélőtábla Pf.20179/2017/4. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 221. §, 253. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 206. §] Bírók: Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Vass Mária, Világi Erzsébet

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.179/2017/4.szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gergely József ügyvéd által képviselt I.r., a személyesen eljáró II.r. és III.r. alperesek ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Székesfehérvári Törvényszék 2017. február 21. napján kelt 48.P.20544/2016/16. számú ítélete ellen a felperes részéről 18. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az I.r. alperesnek 25.000,- (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a felperes, a II.r. és III.r. alperesek, mint adósok, továbbá a felperes és a II.r. alperes, mint zálogkötelezettek, valamint az I.r. alperes, mint hitelező és zálogjogosult között 2008. május 28. napján kölcsönszerződés, valamint a kölcsönszerződés biztosítására jelzálogszerződés jött létre.

A kölcsön összegét a felek 76.265,- svájci frankban határozták meg.

A kölcsön biztosítékául a felperes és a II.r. alperes 1/2-1/2 arányú tulajdonában álló ... helyrajzi számú ingatlanra az I.r. alperes részére jelzálogjogot alapítottak.

A kölcsönszerződés 4. pontjának első bekezdése értelmében "Az Adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében a Banknál vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján készített, közjegyzői okiratba foglalt, Bank részéről tett nyilatkozatot, vagy közjegyzői ténytanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításként, továbbá az Adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is a Bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

A zálogszerződés 5. pontjának első bekezdése szerint: "A Zálogkötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Szerződés 2. pontjában meghatározott ingatlant biztosítja, illetve biztosíttatja oly módon, hogy a biztosítás kedvezményezettje a Bank legyen. A jelen Szerződés 1. pontjában meghatározott Kölcsönszerződésből eredő Kölcsön folyósításának feltétele az Ingatlanra vonatkozó, előzetesen egyeztetett biztosításról szóló igazolás, a Bankra történő engedményezés előjegyzésével.

A Zálogkötelezett köteles a jelzálogul lekötött Ingatlant a Kölcsön fennállásának egész időtartama alatt karbantartani, és a Bankkal egyeztetett módozatú biztosítást kötni, annak érvényét folyamatosan fenntartani. A biztosítás érvényességét a Zálogkötelezett köteles félévente, a félévet követő hónap 10. napjáig a kapcsolattartó bankfiókban igazolni."

A felperes a keresetében a kölcsönszerződés 4. pont első bekezdése, és a zálogszerződés 5. pont első bekezdése szerinti kikötések tisztességtelensége folytán a hivatkozott rendelkezések semmisségének megállapítását kérte a Ptk. 209/A.§ (2) bekezdése, és a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés a), b) és j) pontjára hivatkozással. Kérte a II.r. és III.r. alpereseket mindezek tűrésére kötelezni.

Az I.r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A zálogszerződés keresettel érintett kikötése álláspontja szerint nem tisztességtelen. Rámutatott, hogy a felperes a fenti kikötés vonatkozásában azt sérelmezte, hogy az I.r. alperes elszámolási kötelezettség nélkül tette magát a biztosítás kedvezményezettjévé. A felperes által hiányolt elszámolási kötelezettséget azonban a zálogszerződés 5. pontja előírja.

A kölcsönszerződés támadott feltétele álláspontja szerint a Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés b) pontjába nem ütközhet, ugyanis a Korm. rendelet e pontja az alperes (a fogyasztóval szerződő fél) saját - tehát nem a felperes (fogyasztó) - szerződésszerű teljesítésének kizárólagos értékelését tilalmazza. A kikötés továbbá a Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés j) pontjába sem ütközik, a bizonyítási terhet nem fordítja meg a fogyasztó hátrányára, a bizonyítási teher mind a peres eljárásban, mind a végrehajtási eljárásra a Pp. szabályai szerint alakul.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéltével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest az I.r. alperes részére 38.100,- Ft perköltség 15 napon belüli megfizetésére.

A kölcsönszerződés 4. pont első bekezdése szerinti kikötés körében ítélete indokolásában kifejtette, hogy a pénzintézet jogszabályi kötelezettsége a folyósított kölcsön nyilvántartása, amelynek vitatására az adósok jogosultak, attól nincsenek elzárva.

Hangsúlyozta, hogy a kölcsön összegének átadásával az I.r. alperes teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségét, és nincs akadálya annak, hogy az adósok a tartozáselismerő nyilatkozatban olyan kötelezettség fennállását ismerjék el, amely kötelezettség fennáll, de még nem esedékes.

Kiemelte, hogy a végrehajtási záradékolás alapja valóban az I.r. alperes közlése a tartozás összegéről, de vita esetén ez nem több, mint a nyilatkozata. A perben nem ezen szerződési feltétel határozza meg a bizonyítási terhet, hanem a Pp. rendelkezései.

A zálogszerződés támadott kikötése vonatkozásában helytállónak ítélte az I.r. alperes azon hivatkozását, mely szerint a felperes által hiányolt elszámolási kötelezettség a zálogszerződés 5. pontjában szerepel.

Mindezek alapján megállapította, hogy a támadott rendelkezések nem tisztességtelenek, és a felperes keresetét elutasította.

A perköltség viselésére a pervesztes felperest kötelezte.

Az ítélet megváltoztatása, másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp. 221.§ (3) bekezdéséből fakadó indokolási kötelezettségének, az ítélet indokolása csak formális, hiányos.

Érdemben arra hivatkozott, hogy a perbeli kikötés alapján az alperes egyoldalúan vezetett nyilvántartásai, könyvei szerinti tartozás összegét jogosult az alperes közokiratba foglaltatni, és annak alapján a végrehajtást elrendelni. Mindez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a felperes az alperes ellen indított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben bizonyíthatja, hogy az alperes követelése részben vagy egészben megszűnt.

A kikötés kizárólag az alperes nyilvántartását tekinti hitelesnek a felperes tartozása megállapítása szempontjából, kizárva a felperest abból az egyeztetési folyamatból, amelynek célja - a felek közötti vita esetén - annak megállapítása, hogy a felperes teljesítése szerződésszerű-e.