A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35062/2010/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 109. §, 124. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

Kfv.V.35.062/2010/11. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Z. Péter ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Rusznák Ildikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. november 4. napján kelt 6.K.23.159/2009/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt, a felperesek által 19. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 6.K.23.159/2009/7. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott, II.r. felperes terhére késedelmi pótlékot előíró részét, és e körben az alperes 2899321853 számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a II.r. felperest 2.481.282 Ft (késedelmi pótlék) megfizetésére kötelezi, ezt meghaladóan azonban a 6.K.23.159/2009/7. számú ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a II.r. felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000 Ft (százötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Köteles megfizetni az államnak - külön felhívásra - és az abban közölt módon, és időben - az I.r. felperes 292.900 (kettőszázkilencvenkettőezer-kilencszáz) forint, a II.r. felperes pedig 285.400 (kettőszáznyolcvanötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az adóhatóság a felpereseknél, akik házastársak 2001-2004. évekre valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

A revízió eredményeként - megismételt eljárásokban hozott - elsőfokú határozatokban az adóhatóság mindkét felperes terhére 2002. és 2004. évekre személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) adónemben adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

A felperesek fellebbezése alapján eljárt alperes mindkét elsőfokú határozatot megváltoztatta.

Az alperes a 2899321820 számú határozatában kötelezte az I.r felperest 4.976.500 Ft szja adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 2.488.250 Ft adóbírság, 2.579.227 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

Az alperes a 2899321853 számú határozatában a II.r. felperest kötelezte 4.850.000 Ft szja adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 2.389.712 Ft adóbírság, 2.518.822 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

Az alperes, mindként felperes esetében - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108., 109.§-aira alapítottan - becslést alkalmazott, amely során kronológikus vagyonmérleget állított fel, és az ennek eredményeként megállapított fedezethiányt eltitkolt jövedelemnek tekintette. Az volt a jogi álláspontja, hogy a felperesek nem igazolták hitelt érdemlő adatokkal a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést.

A felperesek keresetükben kérték az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, és az első fokon eljárt adóhatóságok új eljárásra kötelezését.

A megyei bíróság jogerős ítéletében mindkét keresettel támadott alperesi határozatot megváltoztatta, ennek következtében az I.r. felperes terhére 4.881.500 Ft szja adókülönbözetet, 2.440.750 Ft adóbírságot, 2.539.063 Ft késedelmi pótlékot állapított meg; a II.r. felperes terhére pedig 4.755.967 Ft szja adókülönbözetet, 2.377.983 Ft adóbírságot, és 1.481.282 Ft késedelmi pótlékot.

A megyei bíróság jogi álláspontja a következő volt:

A felperesek alaptalanul hivatkoztak az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértésre a megbízólevél, továbbá a másodfokú határozat kézbesítése kapcsán.

Fennállt a becslés jogalapja, és annak módszere is jogszerű volt.

A felperesek a peres eljárás során hitelt érdemlően igazolták, hogy 2004. évben kettő személygépkocsi (Peugeot 2006, és Suzuki Swift) eladásából nem 1.950.000, hanem 2.450.000 Ft bevételük származott. A felperesek azonban a peres eljárás során sem bizonyították kétséget kizáró módon azt, hogy 2002. január 3. napján néhai P. B. részükre 5.000.000 Ft kölcsönt nyújtott volna, és azt sem, hogy 1999-től 2000. évig rendelkeztek volna olyan megtakarítással, amely fedezetet biztosíthatott vizsgált időszaki kiadásaikra.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet II.r. felperesre vonatkozó késedelmi pótlékot előíró részének összegszerűségét vitatta, az Art. 165.§ (1) és (2) bekezdéseire alapítottan azzal érvelt, hogy a késedelmi pótlék összege helyesen 2.481.282 Ft.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - a felülvizsgálati kérelme által nem vitatott rész tekintetében - a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő új határozat meghozatalát, vagy hatályon kívül helyezés mellett a megyei bíróság utasítását kérték új eljárásra, új határozat hozatalára. Sérelmezték bizonyítási indítványaik elutasítását, hivatkoztak okszerűtlen ténybeli és jogkövetkeztetésekre, ennek folytán a tényállás jogszabálysértő voltára. Az volt a jogi álláspontjuk, hogy a megyei bíróság megsértette a közvetlenség elvét, amikor kizárólag H.Gy.-t hallgatta meg tanúként, és a tényállást az alperes által előadottakra alapozva meg sem kísérelte feloldani az ellentmondásokat, és tévesen nyilvánította irrelevánsnak az általuk megjelölt, 1991-2000 év közötti bevételeiket.

Kifejtették, hogy a kézbesítés szabályszerűségét kifogásoló beadványuk elutasítására jogszerűtlenül került sor, ezért a másodfokú határozatok szabályszerű kézbesítésének időpontja 2009. január 5. napja. Az alperes eljárása emiatt nem felel meg az Art. 124.§-ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 39.§-ában foglaltaknak.