A Fővárosi Törvényszék P.20331/2020/14. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §, 6:88. §, 6:89. §, 6:96. §, 6:98. §, 6:112. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 83. §, 102. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20331/2020/14.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20755/2020/6., Kúria Pfv.20618/2021/7., 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

31.P..../2020/14/II.

A Fővárosi Törvényszék a Szilágyi, Aszmann és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Szilágyi Zoltán ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - képviselő ügyvéd (fél címe2.) által képviselt I.r. alperes neve (fél címe2.) I.r., Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda, dr. Nagy Zsolt ügyvéd (fél címe3.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest fizessen meg I.r. és II.r. alperesek javára 15 nap alatt külön-külön, egyenként 3.500.000.- (hárommillió-ötszázezer) forint + áfa perköltséget, továbbá fizessen meg az állam javára - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására- 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a felek által csatolt iratok és az általuk előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] 2006. május 15-én a Cég1 mint adós és I. rendű alperes, mint hitelező között közjegyzői okiratba foglalt 1.218.000.000,- Ft összegű kölcsönszerződés jött létre; ezen okiratban felperes mint kezes és I. rendű alperes között készfizetői kezességvállalási szerződés, valamint ingatlan zálogszerződés jött létre a kölcsönszerződés biztosítékaként.

[3] Felek a szerződést 2007. augusztus 24-én közjegyzői okiratba foglaltan módosították.

[4] 2010. március 12.-én felek között közjegyzői okiratba foglaltan 957.108.416,- Ft-ról szóló visszafizetési megállapodás jött létre.

[5] 2010. november 9.-én I. rendű alperes a visszafizetési megállapodást közjegyzői okiratba foglaltan, azonnali hatállyal felmondta, a felmondás a Cég1 részére 2010. december 11-én kézbesítette.

[6] 2011. augusztus 19. napján megállapodás jött létre felek között, azonban a Cég1 e megállapodásban vállalt kötelezettségeit nem teljesítette 2012. szeptember 15-ig, ezért e megállapodás megszűnt.

[7] 2012. november 10-én I. rendű alperes kérelmére a megyei bíróság elrendelte az adósa, a Cég1 felszámolását.

[8] 2019. február 4-én I. rendű alperes adásvételi és engedményezési szerződéssel a Cég1 -vel 2006. május 15-én kötött 1.218.000.000,- Ft összegű kölcsönszerződésből eredő követeléseit és annak biztosítékait a II. rendű alperesre átruházta.

[9] Felperes keresetében az I. rendű és II. rendű alperesek között 2019. február 4-én létrejött adásvételi és engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte.

Elsődlegesen hivatkozott a szerződés feltűnő értékaránytalanságára. Kérelme jogszabályai alapjaként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:89. § (1) bekezdését, a 6:98. § (1) bekezdését és a 6:112. § (1) bekezdését jelölte.

[10] Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközik, kérelme jogszabályi alapjaként megjelölte a Ptk. 6:88. §-át és a 6:96. §-át. Hivatkozott a bírói gyakorlatra (EBH2008.1891.),

[11] Nézete szerint a szerződés megtámadásához - abban nem részes félként - törvényes érdeke fűződik, mert az engedményezett követelés kezese, és a teljesítés biztosítékaként létrejött zálogjog vonatkozásában a zálogtárgy tulajdonosa, kötelezettsége igazodik a főkötelezettséghez, a főkötelezettségben beálló mindenféle változás befolyásolja a helytállási kötelezettségének terjedelmét.

[12] A megtámadási határidővel kapcsolatban előadta, hogy a szerződést 2019. február 4-én kötötték, a keresetét határidőben 2020. február 4-én terjesztette elő, I. rendű alperes engedményezésről szóló 2019. március 5-i keltezésű levelét 2020. március 11-én kézbesítette részére, emiatt a megtámadásra 2020. március 11-ig lett volna jogosult.

[13] Előadta, hogy ő, illetve a családja által tulajdonolt Cég2 311.000.000,- Ft-ot, illetve 350.000.000,- Ft-os ajánlatott tett I.r. alperesnek, II. rendű alperes nézete szerint a követelést 130.000.000,- Ft-ért, vagy annál alacsonyabb összegért vásárolta meg, emiatt a szerződés megkötésekor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy volt az értékkülönbség.

[14] A másodlagos kérelem, a jóerkölcsbe ütközés esetében hivatkozott a bírói gyakorlatra (EBH2008.1891.), jóerkölcsbe ütközik a szerződés, amennyiben harmadik személy megkárosítására irányul. Állítása szerint a szerződés az ő, illetve családtagjai és a részvételükkel működő gazdasági társaságok megkárosítására irányul, de legalábbi is azt eredményezi. A kölcsönt intervenciós gabonaraktárak létrehozása céljából vette fel adós, a tulajdonában állt Kft., annak célja önhibájukon kívül, hatósági intézkedések folytán vált lehetetlenné, nyilatkozata szerint 878.000.000,- Ft a kölcsönből visszafizetésre került.