62009CO0143[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. szeptember 17-i végzése. Pannon GSM Távközlési rt kontra Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Fővárosi Bíróság - Magyarország. Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése - Az Európai Unióhoz történő csatlakozás - 2002/22/EK irányelv - Időbeli hatály - A Bíróság hatásköre. C-143/09. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (második tanács)

2009. szeptember 17.( * )

„Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése – Az Európai Unióhoz történő csatlakozás – 2002/22/EK irányelv – Időbeli hatály – A Bíróság hatásköre”

A C-143/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2009. április 23-án érkezett, 2009. január 8-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Pannon GSM Távközlési Rt.

és

a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök (előadó), J.-C. Bonichot, K. Schiemann, P. Kuris és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,

hivatalvezető: R. Grass,

mivel eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának első bekezdése alapján a Bíróság indokolt végzéssel kíván határozni,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EK 10. cikk, az EK 87. cikk (1) bekezdése, az EK 249. cikk, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2003. L 236., 33. o.; a továbbiakban: csatlakozási okmány), továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL L 108., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 367. o.; a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási irányelv) 13. cikke (2) bekezdésének, valamint ezen irányelv IV. mellékletének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Pannon GSM Távközlési Rt. (a továbbiakban: Pannon) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa között a Pannon által az Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába teljesítendő befizetési kötelezettséget meghatározó közigazgatási határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A csatlakozási okmány 2. cikke, amely ezen okmány „Alapelvek” című első részében szerepel, így rendelkezik:

„A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

4 A csatlakozási okmány 53. cikke, amely ezen okmány ötödik részének „Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága” című II. címében szerepel, így rendelkezik:

„A csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK-Szerződés 249. cikke […] szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek […] az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, az új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról.”

5 Ezen okmány 54. cikke, amely ugyanezen címben szerepel, így rendelkezik:

„Amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke […] szerinti irányelvek […] rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”

6 Az egyetemes szolgáltatási irányelv „Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozása” című 13. cikkének (2) bekezdése így rendelkezik:

„Amennyiben a nettó költséget az (1) bekezdés b) pontja szerint megosztják, a tagállam a nemzeti szabályozó hatóság által, vagy a kedvezményezettektől független, és a nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt álló szervezet által működtetett megosztási mechanizmust vezet be. A 3–10. cikkben megállapított kötelezettségeknek kizárólag a 12. cikkel összhangban meghatározott nettó költsége finanszírozható.”

7 Az egyetemes szolgáltatási irányelv IV. melléklete az „A 12., illetve a 13. cikkel összhangban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének szükség szerint történő kiszámítása, illetve költség-megtérülési vagy költség-megosztási mechanizmus kialakítása” címet viseli.

A nemzeti szabályozás

8 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a 2004. április 30-án hatályba lépett, és immár az egyetemes szolgáltatási irányelvvel harmonizált hozzájárulások és támogatások mértékére vonatkozó 18/2004. (IV. 9.) IHM rendelet (a továbbiakban: IHM rendelet) 6. §-ának (2) bekezdése 2004. október 1-jével hatályon kívül helyezte a hozzájárulások és támogatások mértékére vonatkozó, többször módosított 4/2002. (I. 26.) MeHVM rendeletet (a továbbiakban: MeHVM rendelet).

9 Az IHM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor akként rendelkezett, hogy a 2003. évre nyújtott egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek és nyújtható támogatások mértékét nem az új harmonizált IHM rendelet alapján, hanem a MeHVM rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala mint elsőfokú hatóság a 2004. június 10-én indult közigazgatási eljárásban 2004. december 1-jén hozott határozatával a Pannon által a 2003. évre vonatkozóan az Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába teljesítendő befizetési kötelezettséget 797 625 024 forintban állapította meg, és 2004. december 10-éig biztosított határidőt a Pannon számára ezen összeg befizetésére.

11 A Pannon többek között azért vitatta e határozatot, mert az általa fizetendő hozzájárulás mértékét a 2004. október 1-jével hatályon kívül helyezett MeHVM rendelet alapján állapították meg, miközben e rendelet ekkor már nem volt hatályban.

12 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának Elnöke mint másodfokú hatóság 2005. február 21-én hozott határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét a fizetési határidő tekintetében megváltoztatta, egyebekben viszont az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

13 A Pannon a kérdést előterjesztő bíróság előtt – amelyhez több bírósági jogorvoslati eljárást követően fordult – azt állítja, hogy a MeHVM rendelet rendelkezései, valamint az IHM rendeletnek a MeHVM rendeletet hatályban tartó 6. §-ának (3) bekezdése ellentétesek az egyetemes szolgáltatási irányelvvel.

14 Mivel a Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához a közösségi jog értelmezése szükséges, felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Alkalmazható-e az [egyetemes szolgáltatási irányelv], különösen a 13. cikkének (2) bekezdése és IV. melléklete, a közösségi jog, különösen a csatlakozási okmány […], valamint az [EK 10. cikk] és az [EK 249. cikk] alapján, olyan támogatási-megosztási mechanizmusok vonatkozásában, amelyek a [Magyar Köztársaság] mint tagállam 2004. május l-je előtti csatlakozása előtti, 2003. évben nyújtott egyetemes szolgáltatásokra tekintettel kerültek bevezetésre, de Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása után indult és lefolytatott közigazgatási eljárásban hozott határozatokon alapul a finanszírozásra történő kötelezés, illetve a támogatások megítélése és teljesítése?

2)      Amennyiben az első kérdésre igenlő a válasz, akkor értelmezhető-e akként az egyetemes szolgáltatási irányelv, különösen annak 13. cikke és IV. melléklete, hogy az egyetemes szolgáltató az általa nyújtott kedvezményes és normál díjcsomag előfizetői díja közötti különbségnek megfelelő összegű támogatás kifizetésére jogosult?

3)      Amennyiben a második kérdésre nemleges a válasz, akkor az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti[,] közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül-e az olyan[,] egyetemes szolgáltatás finanszírozását szolgáló támogatás, amelynek alapjául nem az egyetemes szolgáltatási irányelvvel összhangban történt a számítás, hanem a nettó szintnél magasabb költségek szolgáltak alapjául?

4)      Az egyetemes szolgáltatási irányelv rendelkezéseinek helyes értelmezése lehetővé teszi-e a tagállam azon átmeneti jellegű intézkedését, amely kizárólag a csatlakozás előtti 2003. évben nyújtott egyetemes szolgáltatások tekintetében rendeli alkalmazni az egyetemes szolgáltatási irányelvtől eltérő szabályokat, ugyanakkor az ezen szabályokon alapuló támogatási-elosztási mechanizmus működtetésére vonatkozó döntések, különösen a befizetésre és támogatások kifizetésére vonatkozó döntések meghozatalát – ténylegesen – időkorlát nélkül teszi alkalmazhatóvá?

5)      Értelmezhetők-e az egyetemes szolgáltatási irányelv finanszírozásra vonatkozó szabályai, különösen a 13. cikk (2) bekezdés utolsó mondata[,] illetve a IV. melléklet előírásai akként, hogy azok közvetlen hatállyal bírnak?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

15 Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a szerint, amennyiben az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság indokolt végzéssel határozhat.

Az első kérdésről

16 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy az egyetemes szolgáltatási irányelv 13. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. melléklete alkalmazható-e az alapügyhöz hasonló olyan jogvita tényállására, amely a Magyar Köztársaság hatóságai által az elektronikus hírközlés területén a 2003. év tekintetében követelt hozzájárulásra vonatkozik.

17 Ezzel kapcsolatban a csatlakozási okmány 2., 53. és 54. cikkéből következik, hogy az egyetemes szolgáltatási irányelv 13. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. melléklete az alkalmazásukra vonatkozó különös feltételek hiányában az olyan tagállamokban, mint a Magyar Köztársaság, az Európai Unióhoz történő csatlakozásuk időpontjától kezdve alkalmazandók. Ebből következik, hogy e rendelkezések az ezen időpontot megelőzően keletkezett tényállásra nem alkalmazandók.

18 Kétségtelen, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésében utal arra a körülményre, hogy az alapeljárásban szóban forgó, a 2003. év vonatkozásában követelt hozzájárulás olyan határozatoknak képezte a tárgyát, amelyeket a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontját követően indult és lefolytatott közigazgatási eljárásban hoztak meg.

19 Mindazonáltal az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz olyan utalást, amelynek alapján arra lehetne következtetni, hogy az említett határozatok olyan helyzet szabályozására irányulnának, amely más időszakra vonatkozna, mint a 2003. év. E feltételek mellett az alapügyhöz hasonló jogvita tényállását úgy kell tekinteni, hogy az a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakra esik (lásd ebben az értelemben a C-64/06. sz., Telefónica O2 Czech Republic ügyben 2007. június 14-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4887. o.] 21. pontját, továbbá a C-261/05. sz., Lakép és társai ügyben 2006. február 9-én hozott végzés 12. és 20. pontját, valamint a C-168/06. sz., Ceramika Paradyż ügyben 2007. március 6-án hozott végzés 15. és 23. pontját).

20 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az egyetemes szolgáltatási irányelv 13. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. melléklete nem alkalmazandó az alapügyhöz hasonló olyan jogvita tényállására, amely a Magyar Köztársaság hatóságai által az elektronikus hírközlés területén a 2003. év tekintetében követelt hozzájárulásra vonatkozik.

A második, a harmadik, a negyedik és az ötödik kérdésről

21 Figyelembe véve az első kérdésre adott választ, a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik kérdést nem szükséges megválaszolni.

A költségekről

22 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 13. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. melléklete nem alkalmazandó az alapügyhöz hasonló olyan jogvita tényállására, amely a Magyar Köztársaság hatóságai által az elektronikus hírközlés területén a 2003. év tekintetében követelt hozzájárulásra vonatkozik.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: magyar.