BH 1999.1.16 Semmis társasági szerződésnek minősül a "csendestársi" jogviszony létesítésére irányuló megállapodás [Ptk. 568. § (2)-(3) bek., 1930. évi V. tc. 115. §].

A peres felek között szóbeli megállapodás jött létre, hogy a Cs. T. Kft. - amelynek egyik ügyvezetője az alperes volt - keretei között közösen fogják üzemeltetni a Cs. B. éttermet oly módon, hogy a felperes a kft. tagja lesz. A felperes e megállapodás alapján 1992. december 16-án 5.108.000 forintot adott át az alperesnek az étterem üzemeltetésére, aki a pénz átvételéről magánszemélyként aláírt elismervényt adott. A felperes végül nem vált a Cs. T. Kft. tagjává, amely társaság utóbb felszámolás alá került.

A felperes keresetében 5 108.000 forint tőke és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését, kölcsöntartozás címén. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a pénzt nem magánszemélyként, hanem a kft. képviseletében vette át, azt tehát a felperes csak a kft.-től követelheti. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresettel egyezően marasztalta az alperest, mert úgy foglalt állást, hogy az alperes nem a cég képviseletében, hanem saját személyében vette át a pénzösszeget, mivel az elismervényt nem cégszerűen írta alá.

A másodfokú bíróság megváltoztatta ezt a döntést, és jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a pénzszolgáltatás ellenében a kft. üzleti nyereségéből kívánt részesedni, az ügylet tehát a felperes és a kft. között jött létre, annak során az alperes csak mint a társaság képviselője járt el.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően állapította meg, hogy az alperes a kft. képviseletében járt el, hiszen az elismervényt nem cégszerűen írta alá, hanem azon éppen a saját lakcímét és személyi számát tüntette fel. A felperes szerint az alperessel kötött megállapodás tartalma az volt, hogy a felperestől kapott pénzösszeget az alperes a társaság rendelkezésére bocsátja, cserében pedig a társaság nyereségéből neki jutó részből meghatározott összeget időszakonként a felperesre engedményez.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.