BH 1969.7.6112 I. A több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai önálló írásbeli magánvégrendeletnek is minősülhetnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel tartalmilag nem áll megbonthatatlan összefüggésben, s emellett megfelel a törvény által előírt alakszerűségeknek is [Ptk. 629., 637. §].

II. A leszármazónak kötelesrészre való szorítása tisztességtelen befolyásolás esetén is csak akkor érvénytelen, ha az örökhagyó ezt a végintézkedését másként nem tette volna meg [Ptk. 649. §].

III. A végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymásközötti viszonyában lehet érvénytelennek nyilvánítani [PK 833. sz.].

1. Az örökhagyó által Sz-n 1963. július 24-én alkotott írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó elejétől végig maga írta és aláírta. A végrendelet két lapból áll. Mindegyik - összehajtott - lapnak négy oldala van, s mindegyik oldalnak van sorszáma. Az egyik lap oldalai az 1-4, a másik lap oldalai pedig az 5-8. sorszámot viselik. A végrendelet 8. oldalán záradékszöveg olvasható, ezt azonban senki nem írta alá. A végrendelet szövege tehát a 7. oldalon befejeződik, s itt van a végrendelkezés helyének és idejének a feltüntetése, valamint az örökhagyó aláírása is. A végrendeletnek az 1-4. oldalakat tartalmazó másik lapját az örökhagyó nem írta alá. A végrendelet két (4-4 oldalt tartalmazó) lapja vastag fekete cérnával több helyen gondosan össze van fűzve, s a cérna két végét két egymással összeragasztott köralakú fehér ragasztópapír fogja össze.

A Ptk. 629. §-ának (2) bekezdése szerint a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.

A több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai azonban önálló írásbeli magánvégrendeletnek is minősülhetnek abban az esetben, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a több lapon tett végintézkedéssel nincs tartalmilag megbonthatatlan összefüggésben, és emellett mindenben megfelel a törvényben meghatározott alaki követelményeknek is.

A Ptk. 629. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt elejétől végig maga írja és aláírja.

Az örökhagyó végrendeletének az 5-8. oldalakat tartalmazó lapja - mégpedig a 6. oldal utolsó előtti sorában megkezdett és a 7. oldalon folytatódó mondattól kezdve - egyebek mellett a következőket tartalmazza:

"A kitagadás okaiként megjelölöm végrendeletem elején felsorolt B. Gy-né velem szemben tanúsított sorozatos durva, sértő és lealázó magatartásával kapcsolatos tényeket. B. Gy-né szünet nélkül minden lehető alkalommal úgyszólván napirenden sérteget, gúnyol, fenyeget, átkoz stb. Nem beszél rólam másként, mint vén hülye, bolond agyalágyultról. . . Lehetetlen a sorozatos, minden lehető alkalommal velem szemben használt súlyosan sértő magatartásának a felsorolása. Tény az, hogy évek óta feldúlja nyugalmamat, és ezzel aláássa egészségemet . . . Durva hálátlanságát külön is minősíti az a tény, hogy a gyermekeim közül mindig ő kapott lényegesen több és értékesebb juttatásokat a másik kettőnél. Minthogy ölni vagy valakinek az egészségét tönkre tenni és életét megrövidíteni nemcsak fizikai eszközökkel lehet, hanem sokkal fájdalmasabb módon, nyugalmának és lelki békéjének állandó feldúlásával is, ami még fokozottabban hat egy idős anyára, ki gyermekeinek áldozta életét: B. Gy-né következetes, meg nem szűnő ilyen irányú és célzatos magatartásával a durva hálátlanság fogalmát többszörösen és folyamatosan megvalósította. Végrendeletemben iparkodtam mindezekre kitérni, mert jó két gyermekemet féltem a gonoszságtól. Én nyugodt lelkiismerettel tettem meg végrendeletemet, ép ésszel, mentesen minden tévedéstől, megtévesztéstől és kényszertől. G. gyalázatos viselkedésével anyai tekintélyemet sárba taposta, jóságomért hálátlansággal fizetett. Sz. 1963. július 24. Ö. K. J-né szül. B. M. Sz. P. u. 12. sz."

A végrendeletnek az 5-8. számú oldalakat tartalmazó összehajtott - tehát fizikailag szerves egységnek minősülő - lapja aggálytalanul kifejezésre juttatja az öröklési megszorításra irányuló örökhagyói végakaratot, nemkülönben azt is, hogy az örökhagyó ezt a megszorítást a felperessel szemben kívánta alkalmazni. Ilyen - csak kitagadást (Ptk. 662. §) vagy kizárást [kötelesrészre szorítást, Ptk. 637. § (2) és (3) bek.] tartalmazó - végintézkedésnek a jellegénél fogva önállóan is helye lehet. A végrendelet említett lapjának szövegéből kétségtelenül kitűnik a végrendeleti minőség, továbbá a végrendelet keltének helye és ideje. Az ezen a lapon - ennek mindegyik oldalán - olvasható szöveget elejétől végig az örökhagyó írta és aláírta. A végrendeletnek ez a lapja tehát rendelkezik mindazokkal a kellékekkel, amelyeket a Ptk. 629. §-a (1) bekezdésének a) pontja az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltételéül megszab.