A Kúria Pfv.21810/2011/4. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §, 85. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 3. §, 18. §, 19. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A sajtóközleménnyel okozott személyhez fűződő jogsértésért az 1959. évi IV. tv. és az 1986. évi II. törvény rendelkezései alapján a kiadó, a felelős szerkesztő és a lap alapítója is felelősséggel tartozik. 1959. IV. Tv. 76. §, 1959. IV. Tv. 78. §, 1959. IV. Tv. 80. §, 1959. IV. Tv. 85. § (3), 1986. II. Tv. 3. § (1), 1986. II. Tv. 7. § (2) d), 1986. II. Tv. 18. § (1), 1986. II. Tv. 18. § (2), 1986. II. Tv. 19. § (1)

***********

Pfv.IV.21.810/2011/4.szám

A Kúria a dr. Sándor Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a .. felszámolóbiztos által képviselt I. rendű, a dr. Kamarás Péter ügyvéd által képviselt II. rendű és III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 65.P.20.159/2008. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.348/2011/5. szám alatti jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 34. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet részben, a III. r. alperes vonatkozásában - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét e körben helybenhagyja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a III.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II.r. alperesnek 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A III. r. alperes köteles 180.000 (száznyolcvanezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költség állam javára történő megfizetésére.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes becsületét és képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát, valamint néhai .. jóhírneve és képmása védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésével - a felperes kegyeleti jogát azzal, hogy a felperes és a néhai hozzájárulása nélkül közölték, az I.r. alperes kiadásában megjelent .. című lap ..-i címlapján felperes és a néhai képmását is tartalmazó felvételt a ".." címmel közölt becsületsértő cím illusztrációjaként - a néhai születésnapi megemlékezéséről történt beszámoló bevezetéseként. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1.500.000 forint tőkét s ezen összeg után 2005. szeptember 24. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamatot és 200.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 180.000 forint eljárási illetéket.

A II. és III.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a II-III.r. alperesekkel szemben a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II-III.r. alpereseknek 187.500 forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 90.000 forint fellebbezési illetéket.

Határozata indokolásában kifejtette, hogy a személyhez fűződő jog megsértése iránti perben az igényérvényesítőt terheli annak bizonyítása, hogy az általa perbe állított személy követte el a jogsértést. A felperes a II.r. alperest, mint a napilap főszerkesztőjét, a szerkesztőség vezetőjét jelölte meg. A II.r. alperes állítása szerint azonban a per tárgyát képező közlés megjelenésekor nem volt az újság szerkesztőségének a vezetője, munkaviszonya 2005. május 1. napján közös megegyezéssel megszűnt. A másodfokú tárgyaláson az újság impresszumával alátámasztotta azt, hogy a cikk megjelenésekor a lap főszerkesztője, illetve a szerkesztőség vezetője nem a II.r. alperes volt. Ezért a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 18. § (2) bekezdésére figyelemmel nem valósította meg a személyhez fűződő jog megsértését és nem vagyoni kártérítés megfizetésére sem köteles.

A III. r. alperes, mint az időszaki lap alapítója nem felel a kiadó tevékenysége során keletkezett tartozásokért, nem tartozik felelősséggel a nyilvánosságra hozott cikkben foglaltak tartalmáért, a személyiségi jog megsértéséért. Erre tekintettel a felperes személyhez fűződő jogát a III.r. alperes sem sértette meg, ezért nem vagyoni kártérítés megfizetésére sem kötelezhető.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és az elsőfokú határozatnak megfelelő döntés meghozatalát kérte.

Jogi érvelése szerint az St. 18. § (1) és (2) bekezdése, 7. §-a és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján a szerkesztőségi vezetőt, a lap alapítót és a kiadót vagyonjogi felelősség terheli. Utalt a BH 1995/151. számú eseti döntésre. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen hivatkozott olyan jogesetre, amely díjkitűzésről szól, és ezzel összefüggésben foglalkozik a lapalapító felelősségével. A BH 2002/141. számú eseti döntés pedig éppen a lapalapító felelősségének megállapíthatóságát veti fel.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság többször felhívta az alpereseket bizonyítási kötelezettségük elmulasztásának következményeire, azonban csupán a másodfokú tárgyaláson csatolták a lap impresszumát. Ezen eljárásukkal megsértették a bizonyítás szabályait.

A másodfokú tárgyaláson bemutatott lap impresszum szerint valóban a II.r. alperes neve a szerkesztőség vezetőjeként nem szerepel, azonban ezt az információt az alperesek a fellebbezésükhöz sem csatolták, csupán a másodfokú tárgyaláson, ezzel pedig megsértették a Pp. bizonyítási szabályait. Hivatkozott arra is, hogy az impresszum felelős kiadóként a II.r. (helyesen: III.r.) alperest jelöli meg, vagyis ha nem mint lapalapító, de mint kiadó felel a cikkben foglalt jogsértésért.