A Szegedi Ítélőtábla Pf.20455/2009/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 207. §, 234. §, 237. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 62. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.455/2009/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Bába Istvánné ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Munz Károly ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r., III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III.r., a személyesen eljáró IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV.r., V.rendű alperes neve (címe) alatti lakos V.r., VI.rendű alperes neve (címe) alatti lakos VI.r., VII.rendű alperes neve (címe) alatti lakos VII.r., VIII.rendű alperes neve (címe) alatti lakos VIII.r. alperesek ellen szerződés érvénytelensége és tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2009. április hó 21. napján kelt 2.P.20.385/2008/21. számú ítélete ellen az I., II.r. és III.r. alperesek részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit az alábbiak szerint újraszövegezve megváltoztatja.

Elrendeli a ... hrsz-ú, perbeli ingatlan tulajdoni lapján nyilvántartott jogokat érintő alábbi változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetését:

- a felperes ( személyazonosító adatok) 546/3600 arányú tulajdonjogának bejegyzését házastársi vagyonközösség jogcímén - az I. r. alperes (személyazonosító adatok) eredeti állapot helyreállítása jogcímén történő közbenső jogszerzésének feltüntetése mellett - a II. és III.r. alperesek (személyazonosító adatok) 3/18 - 3/18 tulajdoni illetőségének terhére,

- a II. és III.r. alperesek (személyazonosító adatok) 3/18 -3/18 tulajdoni hányadának 327/3600 - 327/3600 illetőségre történő csökkentését,

- 2 -

- az I.r. alperes (személyazonosító adatok) haszonélvezeti jogának törlését a felperes 546/3600 tulajdoni illetőségéről, továbbá

- a IV.r. alperes (személyazonosító adatok) tulajdoni hányadának 800/3600, az V.r. alperes (személyazonosító adatok) tulajdoni hányadának 400/3600 és a VI.r. alperes (személyazonosító adatok) tulajdoni hányadának 1200/3600 törtszámban való jelölését.

A IV., V., VI., VII., és VIII.r. alpereseket a fentiek tűrésére kötelezi.

Megkeresi a ...-i Körzeti Földhivatalt a ... hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jogokat érintő - fent részletezett - változások ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése végett.

Kötelezi az I., II.r. és III.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 250.000.- (kettőszázötvenezer) Ft elsőfokú és 100.000.- (egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 542.500.- (ötszáznegyvenkettőezer-ötszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket az I., II. és III.r. alperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

A le nem rótt 542.500.- (ötszáznegyvenkettőezer) Ft másodfokú eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes és az I.r. alperes házastársak voltak, míg a II. és III.r. alperesek a gyermekeik. A felperes és az I. r. alperes házassági életközösségének fennállása alatt az I.r. alperes különvagyonát képező perbeli ingatlanon a felperes, valamint a VIII.r. alperes jogelődei egy többlakásos lakóépületet építtettek. A felperes és az I.r. alperes a használatukba kerülő lakás építési költségét házastársi közös vagyonukból fedezték, a felperes ebből adódó tulajdonszerzését azonban nem vezettették át az ingatlan-nyilvántartáson, így az ingatlan az I. r. alperes 6/18, valamint a IV., V., és

- 3 -

Pf.II.20.455/2009/2. szám

VI. r. alperesek összesen 12/18 arányú tulajdonaként volt feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Az I.r. alperes a közte és a II. valamint III.r. alperesek között 2002. június hónap 5. napján kelt ajándékozási szerződéssel a fenti tulajdoni hányadát gyermekeinek, a II. és III. r. alpereseknek ajándékozta holtig tartó haszonélvezeti joga alapítása mellett. Az ajándékozási szerződés megkötésekor a felperes és az I.r. alperes között a házastársi közös vagyon megosztására is kiterjedően már bontóper volt folyamatban, ahol többek között vita tárgyát képezte a perbeli utolsó közös lakás jogi sorsa. A felperes és az I.r. alperes házasságát a Szegedi Városi Bíróság a 2002. október 29. napján jogerőre emelkedett 9.P.20.859/2001/18. számú részítéletével felbontotta, majd a 9.P.22.976/2005/6. számú ítéletével házastársi közös vagyonukat megosztotta, s a felperest értékkiegyenlítés fizetésére kötelezte. A Csongrád Megyei Bíróság a 4.Pf.20.452/2006/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárt bíróságok a perbeli lakásingatlanról nem rendelkeztek, mert álláspontjuk szerint e vagyontárgy az ajándékozás folytán a házastársi vagyonközösség köréből kikerült.

A jogerős ítélet alapján a felperessel szemben végrehajtási eljárás indult a terhére megállapított értékkiegyenlítés megfizetése iránt, majd a felperes és az I.r. alperes 2006. október 30. napján megállapodással rendezték a Szegedi Városi Bíróság előtt P.22.976/2005. számon folyamatban volt peres eljárást érintő elszámolási igényüket. A megállapodás 5. pontjában kijelentették, hogy "elszámoltak egymással, a Szegedi Városi Bíróság jogerős 9.P.22.976/2005/6 számú ítéletével kapcsolatban egymással szemben semmiféle további követelésük, igényük, használati díj- és költségkövetelésük avagy birtokba adási igényük nincs, további igényt egymással szemben nem érvényesítenek." E megállapodást rögzítő okirat hátoldalára a felperes 2007. január 3. napján saját kézírásával rávezette, hogy az I.r. alperessel szemben további igénye nincs, "a levonások az ítéleti összegből megtörténtek." Az okiratot személy-1 ügyvéd ellenjegyezte.

A felperes a megismételt eljárás során előterjesztett módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I., II. és III.r. alperesek között létrejött ajándékozási szerződés a Ptk. 117. § (1) bekezdésébe ütközik, ezáltal érvénytelen. Álláspontja szerint az ingatlan a házastársi közös vagyon része, így annak ő ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa, ezért az I. rendű alperes az ő tulajdoni hányadának átruházásáról érvényesen nem rendelkezhetett. Nem vitatta, hogy a

- 4 -

telek az I.r. alperes különvagyonát képezte, amelynek figyelembevételével őt számítása szerint a teljes ingatlan 28/180 tulajdoni hányada illeti. A IV., V. és VI.r. alperest, mint az ingatlan további tulajdonosait, valamint a VII.r. alperest, mint haszonélvezőt a tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni.

A per folyamán a IV. és V. r. alperesek a perbeli ingatlanon fennálló tulajdoni illetőségüket a VIII. r. alperesre átruházták. A szerződés alapján a földhivatal a VIII. r. alperes tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét széljegyként feljegyezte az ingatlan tulajdoni lapjára. Erre figyelemmel a felperes a IV. és az V. r. alperessel szemben előterjesztett keresetétől elállt, s a VIII. r. alperest perbe vonta, az elsőfokú bíróság pedig a IV. és V.r. alperesekkel szemben a pert megszüntette.