A Szegedi Ítélőtábla Pf.21443/2016/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 253. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 4. §, 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 141. §, 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 52. §, 57/2014. (XII. 5.) BM rendelet 5. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Dobler László

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.443/2016/6. szám

A Szegedi Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd neve (címe) által képviselt felperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek - a (jogtanácsos neve) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű és a dr. Boros Erzsébet ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2016. szeptember 19. napján kelt - 7. sorszámon kijavított - 5.P.20.374/2016/6. számú ítélete ellen felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán elfolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.

Mellőzi az elsőfokú ítélet pártfogó ügyvéd díjára vonatkozó rendelkezését és megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd elsőfokú eljárásban felmerült díját az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 20.000,- (Húszezer) forint másodfokú eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját az állam viseli.

A le nem rótt 48.400,- (Negyvennyolcezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A ...-i Járásbíróság 2014. január 27-én jogerőre emelkedett 6.Sze.2934/2013/2. számú végzésével a felperessel szemben rendzavarás szabálysértés miatt 15.000,- forint pénzbírságot szabott ki. A felperes ezt nem fizette meg, ezért a ...-i Járásbíróság 2014. július 9-én jogerős 2.Szpá.1796/2014/3. számú végzésével a pénzbírságot 3 napi szabálysértési elzárásra változtatta át. Az I. rendű alperes 2014. július 14-én felhívta a felperest, hogy 2014. augusztus 6-án jelentkezzen a II. rendű alperesnél az elzárás letöltése céljából. A felperes a felhívásnak nem tett eleget, azonban 2014. augusztus 12-én a kiszabott pénzbírságot befizette. Az igazoló szelvényt sem a járási hivatalban, sem a büntetés-végrehajtási intézetben nem mutatta be.

A ...-i Járásbíróság 2014. március 7-én jogerőre emelkedett Sze.450/2014/2. számú végzésével a felperessel szemben rendzavarás szabálysértés elkövetése miatt 25.000,- forint pénzbírságot szabott ki. Mivel a befizetést elmulasztotta, a bíróság 2014. szeptember 5-én jogerős Szpá.2389/2014/3. számú végzésével a pénzbírságot 5 nap szabálysértési elzárásra változtatta át. Az I. rendű alperes 2014. szeptember 18-án felhívta a felperest, hogy 2014. október 9-én jelentkezzen az elzárás végrehajtása végett a II. rendű alperesnél. A felperes a felhívott napon nem jelentkezett, azonban a későbbiekben - 2014. november 10-én - befizette a bírságot. A befizetés tényét igazoló szelvényt sem a járási hivatalban, sem a büntetés-végrehajtási intézetben nem mutatta be.

A pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatásáról szóló végzések és az elzárás teljesítésére való felhívások tartalmazták a pénzbírság befizetésének igazolásával összefüggő eljárásról szóló tájékoztatást, a 2012. évi II. tv. 141. § (14) bekezdését.

A felperest - más ügyből adódóan vele szemben kiszabott szabálysértési elzárás kapcsán - 2014. november 16-án őrizetbe vették, majd 19-én a II. rendű alpereshez az elzárás végrehajtása végett befogadták. Az ekkor kiállított befogadó adatlap szerint úgy nyilatkozott, nincs problémája, kapcsolatot nem kíván tartani. Ezzel egyező nyilatkozatot tett november 26-án. A II. rendű alperes alkalmazottja 21-én tájékoztatta, hogy az I. rendű alperes november 19-i értesítése szerint még a két korábbi, átváltoztatásról rendelkező határozatból adódóan további 8 napi szabálysértési elzárást kell letöltenie. A II. rendű alperes telefonos megkeresésére az I. rendű alperes november 19-én közölte, hogy rendszerében az ezek alapját képező bírságok befizetésének ténye még nem jelent meg. Az elzárásokat végrehajtották.

Az I. rendű alperes utóbb a befizetett pénzbírságokat és azok késedelmi kamatait visszafizette a felperesnek.

A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és II. rendű alperesek a jogtalan elzárással megsértették személyes szabadságát és emberi méltóságát, továbbá sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő joga is. Ezekkel összefüggésben 2.000,- EUR sérelemdíjat igényelt. Keresetét a Ptk. 2:42. § (2) bekezdésére és 2:43. §-ára, valamint 2:51-53. §-aira alapította.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az I. rendű alperes hivatkozása szerint a vonatkozó jogszabályoknak, így a 2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) 141. § (14) bekezdésének megfelelően járt el. Álláspontja az volt, az elkövetőnek kell igazolnia a befizetés megtörténtét, elmulasztása esetén a jogkövetkezmények őt terhelik, mivel az átváltoztatást követően már csak a befizetés hatóságok felé történő igazolása ad lehetőséget a szabálysértési elzárás végrehajtásának mellőzésére. A felperes a határidőben történt befizetés tényét nem igazolta, ezért - véleménye szerint - az elzárás foganatosításával jogszabálysértést nem követett el, magatartása nem volt sem jogellenes, sem felróható.

A II. rendű alperes állította, az I. rendű alperes telefonos közlése alapján foganatosította az elzárást, aki arról tájékoztatta, hogy a befizetések a rendszerében még nem jelentek meg. Utalt a Szabs. tv. 141. § (14) bekezdésére, melyből következően megfelelő befizetés igazolás hiányában a felperest nem bocsáthatta szabadon. Érvelt azzal is, hogy a felperes befogadásakor - a befogadó adatlap adatai szerint - nem jelezte problémáját, úgy nyilatkozott, kapcsolatot nem kíván tartani, holott lehetősége lett volna a befizetés tényére utalni és azt igazolni. Hangsúlyozta azonban, még kérés hiányában is egyeztetést kezdeményezett az I. rendű alperessel, akinek tájékoztatásából értesült a befizetés elmulasztásáról.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.170/2015/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és a újabb határozat hozatalára utasította. A Szabs.tv. 141. § (14) bekezdése kapcsán kifejtette, a jogszabály nem határozza meg konkrétan, milyen módon történhet a befizetés igazolása, ezért megtörténtét a felperes bármilyen formában, akár csekkszelvénnyel, akár egyéb módon, így az I. rendű alperes nyilatkoztatása útján is gyakorolhatja. A megismételt eljárásra előírta annak vizsgálatát, hogy a felperes valóban kezdeményezte-e a II. rendű alperesnél a pénzbírságok befizetésének igazolását, illetve 2014. november 21-én a II. rendű alperesnek volt-e jogszabályi lehetősége arra, hogy a felperes - esetleges -telefonhívásra irányuló kezdeményezését megtagadja, vagy terhelte-e ekkor további vizsgálódási kötelezettség a tartozás ügyében. Szükségesnek látta a további bizonyítást arra nézve is, hogy van-e az I. rendű alperesre irányadó, a pénzbírság befizetésének nyilvántartására, könyvelésére, ellenőrzésére vonatkozó eljárási rend, olyan előírás, mely megszabja a befizetések nyilvántartásba vételének, könyvelésének határidejét. Figyelemmel kellett lenni arra is, az I. rendű alperest a telefonos megkeresést követően terhelte-e olyan, jogszabályi rendelkezésen alapuló ellenőrzési kötelezettség, mely adott esetben meghaladta a nyilvántartási rendszer könyvelt adattartalmának puszta felmérését.