57/2014. (XII. 5.) BM rendelet

a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 22. és 23. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a legfőbb ügyész véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] A szabálysértési elzárást - kivéve a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 139. § (1a) bekezdés első fordulata és (1c) bekezdése szerinti rendőrségi fogdán történő végrehajtást - a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) kell végrehajtani.

(2) A szabálysértési elzárás végrehajtása során - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) VII. Fejezetében az elzárásra vonatkozó fogvatartási szabályok keretei között - a szabadságvesztés fogház végrehajtási fokozatához kapcsolódó enyhébb rezsimszabályok az irányadóak az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(3) Ha az elkövető esetében a korábbi bv. intézetben töltött idő során tanúsított magatartására vonatkozó rendelkezésre álló információk alapján a bv. intézet rendjét, biztonságát sértő magatartás tanúsítása megalapozottan feltételezhető, illetve az elkövető a szabálysértési elzárás foganatosítása alatt a bv. intézet rendjét, biztonságát sértő magatartást tanúsít, akkor a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (a továbbiakban: BFB) a fokozott kockázatokra tekintettel - a Bv. tv. VII. Fejezetében az elzárásra vonatkozó fogvatartási szabályok keretei között - az általánosnál szigorúbb szabályokat határozhat meg.

2. A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás végrehajtása

2. § (1)[2] Ha az elkövető a végrehajtásában fel nem függesztett szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabálysértési őrizetben van, őt a rendőrség - a (2) bekezdés kivételével - a bíróság jogerős, végrehajthatósági záradékkal, valamint eredeti bírói, vagy bírósági titkár aláírással ellátott határozatával (a továbbiakban: bírósági határozat) átadja a bv. intézetnek, ezzel egyidejűleg közli a szabálysértési elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontját.

(2) A Szabs. tv. 139. § (1a) bekezdés első fordulatában meghatározott esetben az elkövetőt a bírósági határozattal, a rendelvénynek megfelelően rendőrségi fogdába kell szállítani. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség, erről a rendőrségi fogda igazolást állít ki. Az elkövetőt az igazolással együtt bv. intézetbe kell szállítani.

(3) Ha a szabálysértési hatóságnak tudomása van arról, hogy az elkövető letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elzárást (a továbbiakban: elzárás), illetve más ügyben kiszabott szabálysértési elzárását - ideértve a pénzbírság, helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást is - tölti, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bírósági határozatot, illetve a szabálysértési elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közlést megküldi annak[3]

a)[4] a letartóztatást foganatosító bv. intézetnek, javítóintézetnek vagy rendőrségi fogdának, ahol a letartóztatást foganatosítják, vagy

b) a bv. intézetnek, ahol a szabadságvesztést, elzárást, illetve a más ügyben kiszabott szabálysértési elzárást végrehajtják, vagy

c) a javítóintézetnek, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.

(4)[5] Ha az elkövetőt a letartóztatásból szabadlábra helyezték, illetve a szabadságvesztésből, az elzárásból vagy a szabálysértési elzárásból szabadították, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátották, a bv. intézet, a javítóintézet, vagy a rendőrségi fogda a bírósági határozatot - a szabadulás napjának megjelölésével - haladéktalanul visszaküldi az azt megküldő szabálysértési hatóságnak.

(5)[6] A szabálysértési hatóság a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt elzárást kiszabó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

3. § (1)[7] Ha az elkövető a végrehajtásában fel nem függesztett szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor nincs őrizetben, a szabálysértési hatóság a bírósági határozat egyidejű kézbesítése mellett felhívja az elkövetőt, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtása végett a megjelölt napon, a felhívásban meghatározott bv. intézetben jelentkezzék. A szabálysértési hatóság ezzel egyidejűleg

a) a bírósági határozat egy példányát megküldi a bv. intézetnek, fiatalkorú elkövető esetén az elkövető törvényes képviselőjének és a fiatalkorú lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak, továbbá közli a szabálysértési elzárás megkezdésének és végrehajthatósága elévülésének időpontját, valamint

b) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt elzárás esetén értesíti a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

(2) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a bv. intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(3) Az elkövető figyelmét fel kell hívni arra, hogy

a) egynapi élelmet, az évszaknak megfelelő egy váltásra való felsőruházatot és lábbelit, valamint tisztasági csomagot - tisztálkodó szerek, egy váltás fehérnemű - hozhat magával,

b) hozzátartozója vagy az elkövető által megjelölt más személy csomagot küldhet az elkövető részére,

c) a jelentkezés elmulasztása esetén elővezetését, továbbá annak eredménytelensége esetén a körözését rendelik el, és az elővezetés költségét külön jogszabályban foglaltak szerint meg kell térítenie.

(4) Az elkövetőt fel kell hívni, hogy

a) a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványát, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét igazoló hatósági igazolványát,

b) aktuálisan fennálló megbetegedéseire kezelőorvosa által rendelt, folyamatosan alkalmazott gyógyszeres kezelésére, gyógyászati segédeszközeire vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentumokat - így különösen házi/szakorvosi ambuláns vizsgálati lap, lelet, kórházi zárójelentés, szakorvosi javaslat a támogatással történő gyógyszerrendeléshez, előjegyzés járóbeteg szakvizsgálatokra, fekvőbeteg intézeti gyógykezelésre -, illetve aktuális egészségi állapotának megfelelő, dokumentummal igazoltan a kezelőorvos által rendelt gyógyszereit, gyógyászati segédeszközeit,

c) a legmagasabb iskolai végzettségéről, szakképzettségéről szóló bizonyítványát, oklevelét, vagy azok fénymásolatát

hozza magával.

4. § (1) A szabálysértési hatóság a 3. § (1) bekezdésében megjelölt felhívást az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő öt napig nyilvántartja. Ha szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig a szabálysértési elzárás foganatba vételéről értesítés nem érkezett, haladéktalanul az elkövető elővezetését rendeli el. Az elrendelt elővezetésről az ügyészt elektronikus úton kell értesíteni.

(2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési elzárást kiszabó bíróság megnevezését, a határozatok számát és keltét,

b) az elkövető nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, illetve ismert tartózkodási helyét,

c) a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjének nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, illetve ismert tartózkodási helyét, vagy ha a fiatalkorú elkövető törvényes képviseletét gyermekvédelmi gyám vagy eseti gyám látja el a gyermekvédelmi gyám, eseti gyám nevét és munkáltatója nevét, székhelyét, munkáltató hiányában az eseti gyám székhelyét,

d) a szabálysértés megnevezését, a Szabs. tv. szerinti minősítését, valamint a kiszabott szabálysértési elzárás tartamát, a Szabs. tv. 9. § (3) bekezdésének figyelembevételével,

e) annak a bv. intézetnek a megnevezését, ahová az elkövetőt elő kell vezetni, valamint azt, hogy az elkövetőt melyik napon kell a bv. intézetbe elővezetni, továbbá az arra való figyelmeztetést, hogy ha az elővezetés megkísérlését követő ismételt elővezetési kísérlet sem vezet eredményre, a körözését kell elrendelni,

f) a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását, és az eljáró hatóság körbélyegzőjének lenyomatát.

(3) Sikertelen elővezetés esetén az elővezetést az elővezetésre meghatározott naptól számított öt napon belül kell megismételni, kivéve, ha a szabálysértési elzárás elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be.

(4) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozat egy példányát átadja az elkövetőnek. A rendőr az elkövetőt az elővezetési határozat két példányával adja át a bv. intézetnek. A határozat egy példányát a bv. intézet visszatartja, egy példányon az elkövető átvételét igazolja, és azt a rendőrnek visszaadja.

(5) A megismételt elővezetés sikertelenségéről való tudomásszerzést követő öt napon belül a szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el.

3. Pénzbírság, helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása

5. § (1)[8] A szabálysértési hatóság a meg nem fizetett pénzbírságot, a meg nem fizetett helyszíni bírságot, valamint a nem teljesített közérdekű munkát szabálysértési elzárásra átváltoztató jogerős, végrehajtási záradékkal ellátott bírósági határozatot (a továbbiakban: átváltoztató bírósági határozat) megküldi az elkövetőnek, képviselőjének, fiatalkorú elkövető esetén a fiatalkorú törvényes képviselőjének és a fiatalkorú lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak, valamint a bv. intézetnek. Az átváltoztató bírósági határozat bv. intézetnek megküldött példányához csatolja a pénzbírságról rendelkező határozat, a helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány vagy a közérdekű munkáról rendelkező határozat hitelesített másolatát, valamint közli a felhívásban előírt megjelenési kötelezettség napját és végrehajthatósága elévülésének időpontját.

(2) Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot az átváltoztató bírósági határozat bv. intézettel való közlést követően megfizeti, erről a szabálysértési hatóság a bv. intézetet haladéktalanul - rövid úton is - értesíti.

(3) A szabálysértési hatóság az átváltoztató bírósági határozat elkövetőnek megküldött példányához - amennyiben a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az elkövető nincs bv. intézetben - felhívást csatol, amely tartalmazza:

a) a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás tartamát, a Szabs. tv. 9. § (3) bekezdésének figyelembevételével,

b) azt a felhívást, hogy az elkövető melyik napon, melyik bv. intézetben jelentkezzék,

c)[9] a 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott figyelemfelhívást, illetve tájékoztatást,

d) azt a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetésének módjait és az egyes fizetési módok esetén a befizető által a fizetéssel egyidejűleg kötelezően megadandó adatok körét is tartalmazó figyelmeztetést, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság a szabálysértési elzárás megkezdése előtt, illetve annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető a szabálysértési elzárás végrehajtása, illetve további végrehajtása alól mentesül,

e) a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró szabálysértési hatóság körbélyegzőjének lenyomatát.

(4)[10] A közérdekű munka átváltoztatása, valamint az elektronikus és a hirdetményi kézbesítés esetét kivéve a felhíváshoz kitöltött készpénz-átutalási megbízást (a továbbiakban: csekkszelvény) kell mellékelni. A csekkszelvény tartalmazza[11]

a) a pénzbírságot kiszabó határozat vagy a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány egyedi azonosítására alkalmas ügyszámát vagy sorszámát,

b) a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,

c) a megfizetésre szolgáló számlaszámot, a nemzetközi fizetési számlaszámot (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódot és

d) a pénzbírság, helyszíni bírság összegét.

(4a)[12]

(5) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a bv. intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

6. § (1) A szabálysértési hatóság a bírósági határozatot az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő öt napig nyilvántartja. Az elkövető elővezetését haladéktalanul el kell rendelni, ha a szabályszerűen kézbesített felhívás esetén e határidő elteltéig a szabálysértési elzárás foganatba vételéről értesítés nem érkezett, illetve a pénzbírságot, a helyszíni bírságot nem fizették meg.

(2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a)[13] a 4. § (2) bekezdésében felsoroltakat és

b) a közérdekű munka átváltoztatása esetét kivéve azt a figyelmeztetést, hogy ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot az elővezetés megkezdéséig, vagy annak foganatosítása alatt megfizeti, és ezt igazolja, az elővezetést mellőzni kell.

(3) Sikertelen elővezetés esetén az elővezetést az elővezetésre meghatározott naptól számított öt napon belül kell megismételni, kivéve, ha a szabálysértési elzárás elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be.

(4)[14] Az elővezetési határozatot a szabálysértési hatóság állítja ki, és annak négy példányát az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervnek küldi meg, kivéve, ha az ügyész az elővezetési határozatot hatályon kívüli helyezi. Az elővezetési határozathoz kitöltött csekkszelvényt kell mellékelni, amely tartalmazza

a) a pénzbírságot kiszabó határozat vagy helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány egyedi azonosítására alkalmas ügyszámát vagy sorszámát,

b) a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,

c) a megfizetésre szolgáló számlaszámot, a nemzetközi fizetési számlaszámot (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódot és

d) a pénzbírság, helyszíni bírság összegét.

(4a)[15]

(5)[16] A megismételt elővezetés sikertelenségéről való tudomásszerzést követő öt napon belül a szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el.

7. § (1)[17] Az elővezetést foganatosító rendőr az elkövetőnek átadja az elővezetési határozatot, valamint a készpénz átutalási megbízást. Ha az elkövető az elővezetés foganatosítása közben a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot meg kívánja fizetni, erre a rendőrnek - ha erre a célra hatóság által rendszeresített elektronikus eszköz rendelkezésre áll - a helyszínen lehetőséget kell biztosítania, vagy az elkövetőt a legközelebbi készpénzbefizetésre alkalmas helyre kell kísérnie.

(2) Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot teljesen megfizette, a rendőr az elővezetést mellőzi, és az elővezetési határozat két példányára rávezeti, hogy a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetése megtörtént. A rendőri szerv a határozat egy példányát az elővezetést elrendelőnek haladéktalanul visszaküldi.

(3) Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot nem fizette meg, őt a rendőr az elővezetési határozat három példányával hivatali időben a bv. intézetnek átadja. A határozat egy példányát a bv. intézet visszatartja, két példányon az elkövető átvételét igazolja, és azokat a rendőrnek visszaadja. A rendőri szerv az átvétel igazolását tartalmazó elővezetési határozat egy példányát az elővezetést elrendelő szervnek haladéktalanul visszaküldi.

(4) Az elővezetés költségét az elővezetési határozat visszaküldött példányán fel kell tüntetni.

8. § (1) Ha a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatást követően a pénzbírságnak vagy a helyszíni bírságnak egy részét igazoltan megfizették, úgy a szabálysértési elzárás tartama a fennmaradó összeg Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésében rögzített átváltoztatási kulcs alkalmazásával megállapított időtartam.

(2) Az (1) bekezdés esetében a szabálysértési hatóság a felhívásban vagy az elővezetést elrendelő határozatban közli a meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság fennmaradó összegét, valamint az annak megfelelő szabálysértési elzárás tartamát. Ha a befizetésre a felhívás vagy az elővezetést elrendelő határozat közlését követően kerül sor, a bv. intézet a szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésében rögzített átváltoztatási kulcs alkalmazásával megállapított tartamban hajtja végre.

4. Értesítés befogadásról, illetve a szabálysértési elzárás kitöltéséről

9. § A bv. intézet, valamint a rendőrségi fogda (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárást foganatosító szerv) a szabálysértési elzárás foganatba vételéről, a szabálysértési elzárás kitöltéséről, illetve az elkövetőnek a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetése folytán történt szabadon bocsátásáról haladéktalanul értesíti

a) a szabálysértési hatóságot, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szervet,

b) amennyiben az elkövető pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, abban az esetben a pártfogó felügyelőt,

c)[18] a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét, a fiatalkorú lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, valamint - ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll - a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.

9/A. §[19] Ha az elkövető a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdán tölti ki, a szabálysértési hatóságnak erről a büntetés-végrehajtási intézetet rövid úton is haladéktalanul értesítenie kell.

5. Halasztás, félbeszakítás

10. § (1) A szabálysértési elzárás elhalasztása iránti kérelmet az első fokon eljárt vagy az átváltoztatásról rendelkező bíróságnál lehet előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.

(2) A szabálysértési hatóság a nála előterjesztett kérelmet haladéktalanul továbbítja az átváltoztatást elrendelő bíróság részére. Ha az elkövető elővezetése iránt már intézkedett, erről a bíróságot tájékoztatja.

(3) A szabálysértési elzárás félbeszakításáról - okának, tartamának, illetve a letöltött napok számának megjelölésével - a szabálysértési elzárást foganatosító szerv értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A szabálysértési elzárást foganatosító szerv felhívja az elkövetőt, hogy a félbeszakításra engedélyezett határidő utolsó napját követő napon jelentkezzék a szabálysértési elzárás további folytatására.

(4) Ha a félbeszakításra engedélyezett határidő eltelt, és az elkövető nem jelentkezett a szabálysértési elzárás folytatására, a szabálysértési elzárást foganatosító szerv erről haladéktalanul értesíti a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A szabálysértési hatóság ebben az esetben a 4. §, illetve a 6. § rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető elővezetésére.

(5) Ha az elkövető a félbeszakításra engedélyezett határidő elteltét követően a szabálysértési elzárás folytatására önként jelentkezik, akkor őt a szabálysértési elzárást foganatosító szervnél - külön szabálysértési hatósági intézkedés nélkül - be kell fogadni, és a szabálysértési elzárást folytatni kell. Az ismételt befogadásról a szabálysértési elzárást foganatosító szerv a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti, amely értesítést az elrendelt elővezetést foganatosító szervhez az elővezetést visszavonó határozattal együtt haladéktalanul továbbítani kell.

6. Intézkedés az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető személy felkutatására

11. § Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik és ezért a szabálysértési elzárásról szóló határozat nem kézbesíthető, illetve az elővezetés nem foganatosítható, a szabálysértési hatóság az elkövető lakóhelyét, tartózkodási helyét ellenőrzi a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, illetve az elkövető utolsó lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. Ezek a szervek a szükséges tájékoztatást kötelesek haladéktalanul megadni.

7. Szabálysértési elzárás végrehajtása letartóztatásban lévő, javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló, illetve idegenrendészeti őrizetben vagy menekültügyi őrizetben lévő elkövető személy esetén[20]

12. § (1) Ha az elkövető

a)[21] letartóztatását rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben foganatosítják, amennyiben a letartóztatást megszüntetik, vagy

b) javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, amennyiben a javítóintézetből elbocsátják, vagy ideiglenesen elbocsátják

őt a szabálysértési elzárásról rendelkező bírósági határozattal, valamint a szabálysértési elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a bv. intézetbe a rendőrség átkíséri.

(2) Ha idegenrendészeti őrizet végrehajtása során szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik határozat, az idegenrendészeti őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani, és a következő naptól a szabálysértési elzárást kell végrehajtani. Az elkövetőt a szabálysértési elzárásról rendelkező bírósági határozattal valamint a szabálysértési elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a bv. intézetbe kell átkísértetni. A megszakításról az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha menekültügyi őrizet végrehajtása során szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik határozat, a menekültügyi őrizetet annak megérkezése napján meg kell szakítani és a következő naptól a szabálysértési elzárást kell végrehajtani. Az elkövetőt a szabálysértési elzárásról rendelkező bírósági határozattal, valamint a szabálysértési elzárás végrehajthatósága elévülésének időpontjára vonatkozó közléssel a bv. intézetbe kell átkísértetni. A megszakításról a menekültügyi őrizetet elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

8. Befogadás

13. § (1) A befogadás során az elkövető személyazonosságát meg kell állapítani. A befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálatára és a személyazonosság megállapítására a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletnek az iratok vizsgálatára, és a személyazonosság megállapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Nincs helye befogadásnak, ha

a) a bíróság határozata a bv. intézethez nem érkezett meg, és azt a szabálysértési elzárás megkezdésére jelentkező elkövető sem hozta magával,

b)[22] rendőrségi fogdán orvosi vizsgálat, büntetés-végrehajtási intézetben egészségügyi vizsgálat megállapítja, hogy az elkövető olyan súlyos betegségben szenved, amely miatt sürgősségi ellátásra, kórházi ápolásra szorul,

c)[23] az elkövető a felügyeletre, folyamatos ápolásra, illetve gondozásra szoruló hozzátartozója lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője vagy járási hivatal vezetője által kiállított igazolással bizonyítja, hogy az érintett személy a szabálysértési elzárás végrehajtása esetén felügyelet nélkül maradna,

d) a Bv. tv. 433. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény valamelyike fennáll.

(3) Ha a szabálysértési elzárást foganatosító szerv az elkövetőt a (2) bekezdés alapján nem fogadta be, erről haladéktalanul értesíti az illetékes szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét. A szabálysértési hatóság az értesítés alapján a szabálysértési elzárás végrehajtására új határnapot állapít meg. Ideiglenes befogadás esetén a szabálysértési elzárást foganatosító szerv haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása iránt.

14. § (1)[24] Az elkövető rendőrségi fogdára csak akkor fogadható be, ha az orvosi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az elkövető az egészségi állapotára figyelemmel közösségbe helyezhető vagy elkülönítése indokolt. Az elkövető bv. intézetbe a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014. (XII. 12.) IM rendelet 3. §-ában foglalt eljárás szerint fogadható be és helyezhető közösségbe. A befogadással kapcsolatos intézkedésekre és értesítésekre a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletnek a befogadással kapcsolatos intézkedésekre és értesítésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Az elkövetőt a befogadása után haladéktalanul tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről. Az elkövető jogainak és kötelezettségeinek ismertetésére a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletnek az elítélt jogainak és kötelezettségeinek ismertetésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elkövetőt írásban nyilatkoztatni kell, hogy részt kíván-e venni a munkáltatásban.

9. A szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjának megállapítása

15. § (1) Az elkövető befogadása után haladéktalanul meg kell állapítani a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napját.

(2) A szabálysértési elzárás kezdő napja, ha az elkövető

a) felhívásra jelentkezett, vagy elővezették, a szabálysértési elzárást foganatosító szervnél történő befogadás napja,

b)[25] letartóztatásban volt, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást töltött, a letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő nap, az elzárás vagy a szabadságvesztés utolsó napját követő nap, illetve a feltételes szabadságra bocsátás napja,

c) idegenrendészeti őrizet hatálya alatt áll, és szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az idegenrendészeti őrizet megszakítását követő nap,

d) szabálysértési elzárás hatálya alatt áll, és újabb szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, az előző szabálysértési elzárás utolsó napját követő nap,

e) javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a javítóintézetből történt elbocsátás vagy ideiglenes elbocsátás napja, vagy

f) menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, és szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, a menekültügyi őrizet megszakítását követő nap.

(3) A szabálysértési elzárás utolsó napját úgy kell megállapítani, hogy a szabálysértési elzárás kezdő napjához naptári napok szerint hozzá kell adni a szabálysértési elzárás kitöltetlen napjainak számát. A számítás eredményéül így kapott napot megelőző nap lesz a szabálysértési elzárás utolsó napja.

(4) A szabálysértési elzárás kitöltetlen tartamának megállapításakor a szabálysértési elzárás tartamából le kell vonni a szabálysértési elzárásba beszámítandó időt. Nem számítható be a félbeszakításon töltött idő, valamint a bv. intézettől engedély nélkül távol töltött idő tényleges tartama.

(5) A szabálysértési elzárás megállapított utolsó napjáról az elkövetőt, fiatalkorú esetén a törvényes képviselőjét, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a befogadás után haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

(6) A végrehajtás folyamatosságának megszakadása esetén a szabálysértési elzárás utolsó napját ismételten meg kell állapítani. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra az (5) bekezdést kell alkalmazni.

16. § (1) A szabálysértési elzárásokat a bírósági határozatok érkezési sorrendjében kell végrehajtani.

(2) Ha egyidejűleg több szabálysértési elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, először a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást kell végrehajtani. Több büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás esetén először azt kell végrehajtani, amelynek a tartama hosszabb. A közérdekű munka, pénzbírság, helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárások közül először a hosszabb tartamút kell végrehajtani.

10. A szabálysértési elzárás megszakítása

17. §[26] Ha a szabálysértési elzárás végrehajtása alatt letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás, kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtása iránt érkezik értesítés, a szabálysértési elzárást az értesítésnek a szabálysértési elzárást foganatosító szervhez érkezése napjával meg kell szakítani.

11. Engedély nélküli eltávozás

18. § (1) Ha az elkövető engedély nélkül eltávozott, a szabálysértési hatóságot, valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell, annak közlésével, hogy az elkövető a szabálysértési elzárásból hány napot töltött ki. Az engedély nélküli távollét tartama a szabálysértési elzárás tartamába nem számít be. A közlés alapján a szabálysértési hatóság a 4. §, illetve a 6. § megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával intézkedik az elkövető elővezetésére.

(2) Ha az elkövető az engedély nélküli eltávozást követően a szabálysértési elzárás folytatására önként jelentkezik, akkor őt a szabálysértési elzárást foganatosító szervnél - külön szabálysértési hatósági intézkedés nélkül - be kell fogadni, és a szabálysértési elzárást folytatni kell. Az ismételt befogadásról a szabálysértési elzárást foganatosító szerv a szabálysértési hatóságot, előkészítő eljárást folytató rendőri szervet haladéktalanul értesíti, amely értesítést az elrendelt elővezetést foganatosító szervhez haladéktalanul továbbítani kell.

12. Az elkövető jogainak gyakorlása

19. § (1) Az elkövető jogainak gyakorlására a Bv. tv. elzárás végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elkövető:

a) személyes szükségleteire fordítható összegét alkalmanként - a jogszabályban meghatározott levonásokat követően - 100%-os mértékig elköltheti.

b) kapcsolattartójával hetente 5 alkalommal, alkalmanként 10 perc időtartamban telefonálhat,

c) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót, alkalmanként 90 perc időtartamban.

13. Munkáltatás

20. § (1) Az elkövető munkáltatásáról - orvosi vélemény alapján - a bv. intézetben a BFB dönt.

(2) Az elkövető köteles a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten elvégezni, a munka-, a környezet- és a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani.

(3)[27] Az elkövető munkáltatás céljából az elítéltekkel és a letartóztatottakkal együtt szállítható, velük közösen végezhet munkát.

(4) Az elkövető külső munkahelyen foglalkoztatható.

21. § (1) Ha az orvos az elkövetőt betegnek vagy munkavégzésre képtelennek nyilvánítja, munkára beosztani nem lehet.

(2) A megváltozott munkaképességű elkövetőt a munkaképességének megfelelő munkával kell foglalkoztatni.

14. Elhelyezés és ellátás

22. § Az elkövetőket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, akkor közösen, bv. intézetben lakóhelyiségekben, rendőrségi fogdában zárkában kell elhelyezni.

23. § (1) Az elkövető a szabálysértési elzárás foganatosítása során az évszaknak megfelelő alsóruházatból, felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót magánál tarthat.

(2) Ha az elkövetőnek nincs megfelelő saját ruhája, akkor lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja, vagy a ruházat megküldését a csomagküldésre jogosult kapcsolattartóitól kérje.

(3) Ha az elkövető saját ruhája használhatatlan, vagy nem az évszaknak megfelelő, formaruházattal kell ellátni. A részére kiadott ruházat megóvásáról, valamint saját ruhája tisztán tartásáról az elkövető köteles gondoskodni.

(4) A munkával foglalkoztatott elkövető részére formaruhát és szükség szerint védőruhát kell kiadni. Ennek tisztításáról és javításáról a bv. intézet, míg gazdasági társaságnál foglalkoztatott elkövető munkaruhája esetében a gazdasági társaság gondoskodik.

(5) Az elkövető részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.

24. §[28] Az elkövető a szabálysértési elzárást foganatosító szerv által szervezett szabadidős, kulturális, sport és egyéb rendezvényeken az elítéltekkel és a letartóztatottakkal közösen vehet részt.

15. Szabadon bocsátás

25. § (1) Az elkövetőt szabadon kell bocsátani

a) a szabálysértési elzárás végrehajtásának utolsó napján,

b) a szabálysértési elzárás végrehajtásának félbeszakítása napján,

c) a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírság, helyszíni bírság összegéből hátralevő részösszeg megfizetése napján,

d) ha a Bv. tv. 433. § (3) bekezdésében foglalt körülmény a befogadást vagy a foganatba vételt követően következik be, vagy azt a bv. intézet a befogadást vagy a foganatba vételt követően észleli, a körülmény bekövetkezésének, illetve észlelésének napján.

(2) Az elkövető szabadon bocsátásáról a szabálysértési hatóságot, az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szervet valamint a fiatalkorú elkövető törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A szabadítással kapcsolatban egyebekben a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletnek az elítéltek szabadítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

16. A szabaduló segélyezése

26. § (1) Az elkövető kérelmére a szabálysértési elzárást foganatosító szerv parancsnoka a szabaduláshoz készpénz segélyt, belföldi utazási vagy ruházati segélyt adhat. Segély a megjelölt jogcímeken külön-külön is adható, azok együttes összege az alapmunkadíjat nem haladhatja meg.

(2) Amennyiben az elkövető szabadulási címe vonattal megközelíthető, abban az esetben a belföldi utazási segély kiadásánál a hitelezett utazási utalvány biztosítását kell előnyben részesíteni.

(3) A szabaduló elkövető részére ruházati segély csak akkor adható, ha a szabaduláskor az évszaknak megfelelő ruházattal nem rendelkezik.

17. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2)[29]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter