A Kúria Pfv.21440/2015/3. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (1) bek.] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A nevelőszülői megbízási szerződés felmondása miatt a működtetővel szemben családi együttéléshez való jog megsértése miatt érvényesített személyiségi jogi igény elutasítása. 1959. IV. Tv. 75. §

***********

Pfv.IV.21.440/2015/3.szám

A Kúria a Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Győző Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Czifra Károly ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Nyíregyházi Törvényszék előtt 1.P.21.134/2014. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.210/2015/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a .. 2007-ben nevelőszülőként nyilvántartásba vette a felperest, majd a gyámhatóság négy gyermeket helyezett el nála. A helyi nevelőszülői hálózat üzemeltetését 2011. szeptember 11-től átvette az alperes, és a felperessel a nevelőszülői tevékenység tárgyában megállapodást kötött. 2011. október 15. és december 5. között az alperes elvégezte a nevelőszülők esedékes szakmai és pszichológiai alkalmasságának felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során beszerzett intézményi, pszichológusi vélemény gyámi tanácsadói és nevelőszülői tanácsadói minősítés, majd klinikai szakpszichológusi vélemény alapján kezdeményezte a gyámhatóságnál a felperesnél elhelyezett gyermekek gondozási helyének megváltoztatását. .. Városi Gyámhivatala 2012. február 22-én kelt 1-25/2012. számú határozatával a gyermekvédelmi központ 2012. február 1. napi elhelyezési javaslatát elfogadva a gyermekek új gondozási helyéről rendelkezett és felmentette a felperest gyámi tisztségéből. Ezt követően az alperes 2012. július 26-án alkalmatlanságra hivatkozással felmondta a felperessel kötött nevelőszülői megállapodást.

A Nyíregyházi Törvényszék 12.K.21.141/2012/3. számú ítéletével elutasította a felperesnek a gondozási hely megváltoztatásáról és a gyámságból való felmentéséről rendelkező gyámhatósági határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet. A határozat szerint a gyámhatóság az eljárási szabályoknak megfelelően jutott arra a következtetésre, hogy a felperest mint nevelőszülőt alkalmatlannak minősítő és a kiskorú gyermekek más helyen való elhelyezését javasló szakhatósági vélemény megalapozott.

A Kúria Kfv.III.37.752/2012/6. számú ítéletével az ítéletet hatályában fenntartotta, annak helyes indokai alapján.

A felperes jelen perben előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a nevelőszülői jogviszony jogellenes megszüntetésével a családi együttéléshez való személyiségi jogát megsértette, emiatt 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Osztotta a felperes álláspontját, miszerint a nevelőszülő és a gyermekek között családi kapcsolatra jellemző kötődés alakulhat ki. Azonban a családi együttéléshez való jog sérelme legfeljebb a gyermek szempontjából jöhetne szóba. A felmondás maga nem tartalmaz személyiségi jogot sértő megállapítást. A felmondási okok vizsgálata pedig meghaladja a személyiségi jogi per kereteit.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes által az államnak fizetendő feljegyzett eljárási illeték összege 36.000 forint. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 48.000 forint fellebbezési illetéket. Kifejtette az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően helyesen állapította meg, jogi következtetése és érdemi döntése is helyes. Megállapította, hogy a felperes keresetében helytelenül hívta fel a családi együttéléshez való személyiségi jogi jogosultságot. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2008. április 28-i ülésén a hozzátartozói nem vagyoni kártérítés tekintetében elfogadott előterjesztésre, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2008.januárjában az orvosi műhibaperek gyakorlatának áttekintése kapcsán készült összefoglaló jelentésre.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti viszony is alapot adhat a hozzátartozói nem vagyoni kártérítési igényre. Nem alkalmazható azonban a családban éléshez fűződő jog kiterjesztő értelmezéssel a nevelőszülői jogviszonyt érintő, a fenntartó, a szakszolgálat, a hatóság és a nevelőszülő között a nevelőszülői jogviszony megszüntetésének a jogellenessége tárgyában kialakult jogvita megoldására. A személyiségi jogi per ugyanis a személyiséget ért támadások okozta sérelem kompenzálására szolgál, de nem alkalmas más tárgyú viták eldöntésére. Az alperesi intézkedések nem irányultak semmilyen módon a felperes személyisége ellen, a személyiségi jog bármilyen megsértését nem eredményezték. A nevelőszülői megállapodás felmondása nem csupán a személyiségi jog megsértésére nem volt alkalmas, de egyébként sem volt jogsértő. A Ptk. 474. § (1) bekezdésére, a 481. § a) pontjára, valamint a 483. §-ára, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 66/A. §-ának (1) bekezdésére, a 66/E. § (2) és (3) bekezdésére, valamint (7) és (9) bekezdésére, továbbá a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (R.) 10. §-a alapján megállapította, hogy a nevelőszülői megállapodás a megbízási szerződés egy külön jogszabályban rendezett speciális változata. A Gyvt. és a R. sem írja felül a Ptk. megbízói felmondásra vonatkozó szabályait annyiban, hogy abból a felmondási jog korlátozására lehetne következtetni. A Gyvt. 66/E. § (3) bekezdése a működtető számára írja elő a felmondás kötelező eseteit, ezzel jogosultságait nem csorbítja és a jogviszony jellemzőiből, a szabályozási környezetből az következik, hogy a rendelet 10. §-a sem a felmondás lehetséges indokainak kimerítő felsorolását tartalmazza, tehát amelyen felül a megbízó a szerződést nem mondhatná fel, hanem példálózó jellegű, a működtető számára iránymutatást tartalmaz. Az ítélőtábla azt az értelmezést fogadta el, hogy a kötelező írásbeliség a követelmény, és a szerződést a megbízó részéről bármikor fel lehet mondani. Az alperes a gyermekek gondozási helyének megváltoztatására irányuló kezdeményezés, majd a megállapodás felmondása során figyelembe vette az intézményi pszichológusi vélemény, a gyámi tanácsadói és nevelőszülői tanácsadói minősítés, majd a klinikai szakpszichológusi vélemény megállapításait és ennek alapján foglalt állást abban a kérdésben, hogy a gyermekek érdekeit gondozási helyük súlyosan veszélyezteti. Ha megállapítható a megbízó oldaláról, hogy a bizalom megingott a megbízottban és a megelőző körülményekből levezethető, hogy a megbízót mi vezette a felmondás gyakorlásához, a felmondást alapos okból gyakoroltnak kell tekinteni. A jogszabályhely ugyanis csak a jogszerű, de önkényesen gyakorolt felmondás esetében alapozza meg a kártérítési felelősséget. A fentiek alapján megállapíthatónak tartotta, hogy az alperes felmondását jogszerűnek és alapos okból gyakoroltnak kell tekinteni, a felperesnek a felmondásra alapítottan az alperessel szembeni követelése nem lehetett alapos. Ezért az elsőfokú bíróság a személyiségi jogsértés hiánya miatt helytállóan utasította el a keresetet. Az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a feljegyzett kereseti illeték összegét helytelenül határozta meg, így ennek megfelelően módosította azt.