BH 1990.1.8 A jogos védelem szükséges mértékét ijedtségből túllépő vádlott által elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette esetén a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése [Btk. 170. § (5) bek. I. ford., 29. § (3) bek., 89. §].

A megyei bíróság a vádlott bűnösségét életveszélyt okozó testi sértés bűntettében állapította meg, és ezért 1 évi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A 26 éves, nőtlen, gépkezelő foglalkozású, büntetlen előéletű vádlott korábban baráti kapcsolatban állt a sértettel, ez a baráti viszony azonban - egy nézeteltérés folytán - megromlott.

A vádbeli napon a községben disco-rendezvény volt a Sport-bisztróban, ahol mind a vádlott, mind a sértett jelen volt. A vádlott alkoholtól közepesen befolyásolt állapotban volt este 10 óra tájban, a sértett azonban - aki a leszerelését ünnepelte barátainak társaságában - jóval ittasabb volt.

A sértett szóba hozta a vádlott előtt a korábbi nézeteltérésüket kiváltó okot, majd a nagyszámú ismerőse jelenlétében a nálánál jóval gyengébb testi erejű vádlottat két ízben arcul ütötte. Látva ezt a sértett barátja, lefogta a sértett kezét, és kivezette a bisztró előtti részre.

A vádlott az elszenvedett sérelem után elhatározta, hogy lakására távozik, és a közeli munkahelyén hagyott kerékpárjáért ment. A bisztró előtt a barátja mellett álló sértettre tett egy olyan kijelentést, amelyet nem lehetett érteni, de a sértett ezen felháborodva a vádlott után ment. Mintegy 70-80 méter megtétele után érte utól a vádlottat, majd szembefordult vele, ököllel két ízben a fejét megütötte, amitől a vádlott megszédülve a kerítésnek esett. Ekkor a vádlott elővette a 9 cm pengehosszúságú zsebkését, azt kinyitotta, és amikor a sértett újból meg akarta ütni, egy ízben, közepes erővel hasbaszúrta őt.

A vádlott által leadott szúrás a köldök felett 3 cm-re érte a sértettet, megnyitotta a hasüreget, két cm hosszúságban érte a májat is, és közvetett életveszélyt okozott. A sértetten műtétet hajtottak végre. A sérülés tényleges gyógytartama 6 hét volt.

A megalapozott tényállás alapján okszerűen vont következtetés az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, és helyesen fejtette ki, hogy a vádlott az adott esetben jogos védelmi helyzetben volt. Ugyanakkor helyesen állapította meg azt is, hogy a védekezés során a vádlott az elhárítás szükséges mértékét túllépte, amikor a puszta kézzel fellépő sértettel szemben az emberi élet kioltására is alkalmas zsebkését úgy használta, hogy a sértettet hasbaszúrta, közvetetten életveszélyes sérülést okozott. Az elhárítás szükséges mértékének a helyes felismerésében szerepe volt egyrészt annak, hogy a sértett részéről történt kitartó támadás miatt kialakult ijedtsége őt ebben akadályozta, másrészt pedig annak a körülménynek is, hogy a vádlott közepes fokban szeszes italtól befolyásolt állapotban volt. Ekként - bár az elsőfokú bíróság erre ítéletének indokolásában nem hivatkozott - a Btk. 29. §-ának (3) bekezdésében írt jogos védelem túllépése állapítható meg a vádlott részéről.