A Kaposvári Törvényszék K.20173/2010/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. §, 73. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 43. §, 138. §, 172. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 4. §] Bíró: Korvicska Attila

A Somogy Megyei Bíróság

20.K.20.173/2010/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság dr. Rácz István ügyvéd (...) által képviselt felperes neve és címe szám alatti felperesnek - dr. Rózsa Andrea jogtanácsos és Harangozó Lajos köztisztviselő által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság 7621 Pécs, Rákóczi u. 52-56. szám alatti alperes ellen illetékügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 nap alatt 10.000,- (Tízezer) Ft perköltséget, míg az állami adóhatóság külön felhívására 16.700,- (Tizenhatezer-hétszáz) Ft feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya a felperesi cég vizsgálata során hozott 3647470304/2009. számú első fokú határozatában 6.958.000,-Ft adóhiányt állapított meg, mely után 50%-os mértékű 3.479.000,-Ft-os adóbírságot, 2.115.000,-Ft késedelmi pótlékot, valamint számviteli rend megsértése miatt 100.000,-Ft mulasztási bírságot szabott ki.

A felperes az első fokú határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, melyen 5.000,-Ft eljárási illetéket rótt le illetékbélyegben.

Az első fokú adóhatóság ezt követően 2009. augusztus 6. napján kelt 8549121666 számú levelében tájékoztatta arról a felperest, hogy a benyújtott fellebbezés esetén az eljárási illetéket tévesen illetékbélyegben rótta le, és tájékoztatta arról, hogy a 274.800,-Ft-os illetéket az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 73. § (3) bekezdése szerint kellett volna átutalással megfizetnie. Ezen levélben arról is tájékoztatták a felperest, hogy folyószámláján az 5.000,-Ft illeték feltüntetésre került, annak átvezetését kérheti a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 43. § (7) bekezdése alapján az adóhatóság által rendszeresített 17. számú nyomtatványon.

A levélben foglaltaknak a felperes nem tett eleget, hanem szintén levélben kifogásolta az adóhatóság álláspontját.

Az első fokú hatóság 2009. szeptember 2. napján kelt 8267504420 számú határozatával az illetékköteles fellebbezés miatt indult eljárásban 278.400,-Ft illeték megfizetésére kötelezte, továbbá az illetékfizetési kötelezettség nem teljes mértékben, és nem a megszabott határidőben történő teljesítése esetére az Art. 172. § (11) bekezdésére hivatkozással 100.000,-Ft összegű mulasztási bírságot szabott ki.

A felperes fellebbezése folytán eljárva az alperes jogelődje 2239450955 számú határozatával az első fokú határozatot az indokolási rész részbeni kiegészítésével helybenhagyta.

A felperes keresetében ezen határozat felülvizsgálatát kérte jogszabálysértésre hivatkozással.

Hivatkozott arra, hogy az érdemi határozat elleni fellebbezésben nem a teljes adóhiányt vitatta, csak annak egy részét, így a meg nem határozható perértékre figyelemmel 5.000,-Ft lett volna az eljárás illetéke.

Ezen túlmenően összegszerűségében is jogsértőnek ítélte a határozatot, hiszen az 5.000,-Ft megfizetett illetéket nem vette figyelembe az adóhatóság, így tévesen kötelezte a teljes összeg megfizetésére. Ezen túlmenően a bírság meghatározásakor, a mérlegelésnél a teljes összeget vette figyelembe, mint adó, illetőleg illetékhiányt, nem pedig az 5.000,-Ft-al csökkentett összeget, így a mérleges kiinduló alapja is jogsértő.

A felperesi kereset szerint ezen eljárásával az Itv. 29. § (2) bekezdésében írtakat, illetőleg az Art. 136. § (1) bekezdésében írtakat is megsértette az adóhatóság.

Ezen túlmenően azzal, hogy az indokolást kiegészítette, szintén jogsértő módon járt el, mivel a Ket. (2004. évi CXL. törvény) 72. § (1) bekezdésének ea.) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell teljes egészében a döntés alapjául szolgáló tényállást.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy határozata jogszabályszerű.

A felperes keresete megalapozatlan.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. § (1) bekezdése szerint az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.