A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21474/2016/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 216. §, 229. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:1. §, 7:87. §, 7:94. §, 7:95. §, 7:96. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pusztafi Zsófia Mária pártfogó ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe.) I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű, valamint a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű és V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amelybe a ... jogtanácsos által képviselt ... (beavatkozó címe) az alperesi pernyertesség érdekében beavatkozott - a Székesfehérvári Törvényszék 2014. január 13-án meghozott 10.P.21.054/2013/16. számú ítélete ellen az I, és IV-V. rendű alperesek részéről 17. és Pf.14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az I., IV. és V. rendű alpereseket kötelezi, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessék meg a felperesnek az elsőfokú ítéletben megállapított tőkét és annak kamatait, illetve az államnak külön felhívásra a le nem rótt kereseti és 610.200 (hatszáztízezer-kétszáz) forint felülvizsgálati illetéket.

Megállapítja az Ítélőtábla, hogy a felperes követelésének kielégítésére kizárólag a beavatkozó és a alperesi jogelőd által kötött ügyvédi felelősségbiztosítási szerződés alapján a beavatkozó által teljesítendő biztosítási összeg szolgál.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját a másodfokú eljárásban az I., IV. és V. rendű alperes egyetemlegesen köteles viselni.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes kártérítés iránt indított pert ... alperes ellen. Kárigényének ténybeli alapját az képezte, hogy az alperes ügyvédként 2006. november 21-én olyan adásvételi szerződést készített, amely alapján a felperes nem szerezte meg a ... szám alatti ingatlan tulajdonjogát, és elállását követően az átvett vételárat ... eladó és ... az ellenük indított perben hozott marasztaló ítélet ellenére sem fizették vissza. A végrehajtási eljárás során pedig az ingatlant árverés útján értékesítették.

Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla által jogerőre emelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria közbenső ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes, a felperes és ... által 2006. november 21. napján kötött adásvételi szerződés meghiúsulásából eredően a felperest ért károkért teljes kártérítő felelősséggel tartozik. Előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban tisztázza a felperes kára mennyiben térült meg az eladóval, illetve az adóssal szemben indított bírósági végrehajtás során.

A felperes végleges keresete 5.717.190 forint kártérítés megfizetésére irányult, amely az adásvételi szerződés alapján kifizetett 5.490.000 forint vételárból, a szerződéskötést megelőzően beszerzett tulajdoni lapok 14.500 forintos költségéből, 167.500 forint munkadíjból, 41.190 forint közjegyzői díjból, valamint 30.000 forint értékbecslési díjból állt és az összes tétel végösszegéből levonta a ...val szemben folyó végrehajtási eljárásban megtérült 26.000 forintot. Az első három tétel után a felperes 2006. november 21-től, a közjegyzői díj után 2007. november 7-től, az értékbecslési díj után 2007. szeptember 15-től tartott igényt késedelmi kamatra.

Az alperes, valamint a beavatkozóként eljáró ügyvédi felelősségbiztosító a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a ...val szemben folyamatban lévő bírósági végrehajtás jogerős befejezését megelőzően az alperes felelősségének mértékéről döntés nem hozható. Az alperes az összegszerűséget nem vitatta, ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy a felperes nem kérheti olyan kárának a megtérítését, amely a mulasztása folytán a ...val, illetve ...el szemben elévült.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a felperes javára 5.717.190 forint és 5.646.000 forint után 2006. november 21. napjától, 71.190 forint után 2007. október 11. napjától késedelmi kamat, továbbá az államnak külön felhívásra 344.600 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes 100%-ban pernyertes lett, és a pártfogó ügyvéd költsége az alperest terheli.

Ítéletének indokolása szerint a Kúria közbenső ítélete res iudicata, a döntés tartalma szerint az alperes felelőssége önállóan megáll, és annak mértéke független ... felelősségétől. A kártérítés összegének a megállapítása során ezért nem kellett vizsgálnia, hogy a felperes érvényesítette-e igényét ...val szemben. A Kúria útmutatása alapján kizárólag a felperes meg nem térült kárának összegét kellett meghatároznia. Kiemelte, hogy az alperes elismerte, hogy a felperesnek az adásvétel meghiúsulásából összesen 5.743.190 forint kára keletkezett, és nem vitatta az egyes kárelemek felmerülésének időpontját sem. Utalt arra, hogy az alperesnek a kár mértékére vonatkozó elismerésére tekintettel ítéletét a Pp. 221. § (2) bekezdése szerint indokolta. A bírósági végrehajtás iratai alapján megállapította, hogy a felperes kárából 26.000 forint térült meg, a fennmaradó kárának összege így 5.717.190 forint. Kifejtette, a Kúria közbenső ítéletére tekintettel az alperes fizetési kötelezettségét nem érintette, hogy a felperes az eladóval és annak lányával szemben kezdeményezett-e végrehajtást, és az eredményre vezetett-e. A felperes vételárból, tulajdoni lapmásolatok költségéből és ügyvédi költségből álló kára után a szerződés napjától, a további költségek után a felmerülésükhöz képest középarányos időponttól kötelezte az alperest a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére.

Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a közbenső ítélet ellen benyújtott perújítási kérelme elbírálásáig a másodfokú eljárás felfüggesztését kérte.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a Kúria álláspontja téves, a kárt bűncselekmény elkövetelésével okozták, ezért a felelőssége nem áll fenn. A felperes káráért nem ő, hanem a bűncselekmény elkövetője, illetve az ügylet intézése során szabálytalanul eljáró bank felelnek. Nem tehető felelőssé olyan kárért, amit nem ő okozott, és aminek a bekövetkezését nem tudta volna elhárítani. Álláspontja szerint mindezek miatt a Kúria jogerős döntése ellenére az elsőfokú bíróság ítélete a Ptk. 4. § (1) bekezdésébe, 5. § (1)-(2) bekezdésébe és 7. § (1) bekezdésébe, vagyis a jog általános elveibe, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe, a joggal való visszaélés tiltó szabályába, valamint a törvényben biztosított jogok állami szervek által történő védelmének szabályába ütközik.