A Pécsi Törvényszék B.185/2011/49. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 16. §, 21. §, 43. §, 64. §, 65. §, 83. §, 85. §, 87. §, 89. §, 99. §, 242. §, 250. §, 256. §, 318. §, 330. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 6. §, 75. §, 79. §, 81. §, 85. §, 331. §, 338. §, 339. §, 2010. évi LVI. törvény 1. §] Bíró: Oltai Judit

A Település 1i Törvényszék a Település 1ett, 2011. október 27., 2012. január 24., március 29., június 21., szeptember 27., november 15., december 13. és 2013. január 31. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A 2010. április 8. napjától 2010. augusztus 19. napjáig előzetes fogvatartásban volt, azt követően szabadlábon lévő

vádlott - aki Település 2on, ............................ napján született, anyja neve: vádlott anyja neve, ........... állampolgár, személyazonosító okmány száma: ..............., Település 3, .......... u. ... szám alatti lakos,) -

bűnös: befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 256.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a/ pont) és

hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérletében (Btk. 242/A.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés I. fordulata).

Ezért a bíróság halmazati büntetésül 2 (kettő) évi börtönbüntetésre, és 200.000 (kettőszázezer) forint pénzmellékbüntetésre í t é l i.

A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti, abba végrehajtása esetén beszámítani rendeli a 2010. április 8. napjától 2010. augusztus 19. napjáig előzetes fogvatartásban eltöltött időt.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 5.000 (ötezer) forintonként kell egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. Amennyiben a főbüntetést végre kell hajtani, annak végrehajtási fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó.

A bíróság a vádlottat az ellene további 1 rb. csalás vétsége (Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés I. fordulata) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a/ pont) miatt emelt vád alól felmenti.

Kötelezi a bíróság a vádlottat az eljárás során felmerült összesen 208.779 (kettőszáznyolcezer-hétszázhetvenkilenc) forint bűnügyi költségből 20.550 (húszezer-ötszázötven) forint megfizetésére az állam javára. A fennmaradó 188.249 (száznyolcvannyolcezer-kettőszáznegyvenkilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Indokolás:

A Település 1i Nyomozó Ügyészség az Ny............. számú vádiratában a vádlottat

1 rb., a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő csalás vétségével (1. vádpont),

1 rb., a Btk. 256. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a/ pontja szerint minősülő hivatali befolyással üzérkedés bűntettével (2. vádpont),

1 rb., a Btk. 242/A. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő hatósági eljárás akadályozása bűntettének Btk. 16. § szerint kísérletével (3. vádpont),

1 rb., a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a/ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntettével (4. vádpont) vádolta.

A vádirati tényállás 1. pontja szerint a vádlott 2010. év elején tanú 5 szebényi lakost rávette arra, hogy a Település 4, ............. u. ... szám alatti ......... nevű vendéglátó egység üzemeltetését papíron vállalja el. Tette ezt azért, hogy a vendéglátó egység bevételével, annak tényleges üzemeltetése folytán ő rendelkezhessen, míg a kiadások és a felelősség tanú 5 t terhelje. Így került sor arra, hogy tanú 5 nevében a 1.sz. Kft. ital-nagykereskedéstől rendelt italok ellenértékét a vádlott nem fizette ki, így tanú 5 nek a 1.sz. Kft. felé 83.071 Ft tartozása keletkezett olyan áruért, amelyet ő valójában nem vett át, amellyel ő nem rendelkezett. Így tanú 5 t ezzel egyező összegű kár érte. A büntetőeljárás megindítását követően ezt az összeget a vádlott édesapja, a 1.sz. Kft.-nek megtérítette, így tanú 5 kára megtérült.

(A vádirati tényállás 2. és 3. pontjában írtak az ítéleti tényállás 2. és 3. pontjában írtakkal túlnyomórészt és lényegében megegyeznek).

A vádirati tényállás 4. pontjában az ügyész a következőket tette vád tárgyává:

A .....-....... forgalmi rendszámú Mercedes E320 típusú személygépkocsit tanú 8 tanú 6 szebényi lakos megbízásából 500.000 Ft készpénz befizetése mellett, az 1.sz. Zrt. támogatásával vásárolta a pécsi ............ autókereskedésben, ténylegesen a megbízója részére. A lízingdíjat tanú 6 egy darabig fizette tanú 8 nevében, majd a törlesztés elmaradt. A nemfizetés miatt a pénzintézet a szerződést felmondta.

Ezt követően, 2010. március 2. napján, a nyomozás során nem tisztázott kilétű személy, a vádlott útmutatásai szerint több ízben felhívta tanú 8 et, magát ,,fiktív név" végrehajtónak nevezve. Azt állította, hogy ő az 1.sz. Zrt. hivatalos munkatársa és a bank nevében a fentebb említett gépkocsit át kívánja venni. Ez az ismeretlen, a bankkal ténylegesen kapcsolatban nem álló személy 2010. március 2. napján 22:00 óra körüli időben tanú 8 et megtévesztve elvitte a házától a jelzett gépkocsit, és ezzel mintegy 5.000.000 Ft kárt okozott, mely nem térült meg.

E tényállási pontban írtakat az ügyész később akként pontosította, hogy e bűncselekmény sértettje az 1.sz. Zrt., a bűncselekménnyel okozott kár pedig 4.255.598 Ft.

.-.-.-.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A vádlott nős, házastársa havi jövedelme 110.000 Ft. A vádlott gimnáziumi érettségivel rendelkezik, számítógép-kezelő, szoftverüzemeltető szaktanfolyamot és rendőrtiszti szakközépiskolát végzett. Ausztriában, Salzburgban dolgozik egy szállodában pontosabban meg nem határozható összegű jövedelmet szerezve. Házastársával közösen nevelik 2006. évben született gyermeküket. Vagyona a Település 3, .......... út .... szám alatti családi ház ½ tulajdoni hányada 3.000.000 Ft, egy Citroën Xsara Picasso lízingelt személygépkocsi 1.000.000 Ft (forgalmi rendszáma ........-...........), egy Audi 80-as típusú személygépkocsi 500.000 Ft értékben (forgalmi rendszáma ........-..........), egy Peugeot típusú személygépkocsi 300.000 Ft értékben (forgalmi rendszáma ..........-........). Jövedelmét 82.000 Ft havi törlesztő részletű személyi kölcsön- és havi 42.000 Ft törlesztő részletű ingatlan vásárlási hiteltartozás terheli. Ezen túlmenően gépjármű lízingből fennálló tartozására havi 40.000 Ft fizetési kötelezettsége áll fenn. Házastársa jövedelmét havi 25.000 Ft törlesztő részletű személyi kölcsön- és 21.000 Ft havi törlesztő részletű hitelkártya tartozás terheli.

Büntetve jelen eljárás alapját képező bűncselekmény elkövetése után volt:

A .......... Megyei Bíróság a Település 1i Ítélőtábla Bf.II........................ számú határozatával 2011. február 18. napján jogerőre emelkedett B.................. számú ítéletével hivatali visszaélés bűntette és személyes adattal visszaélés bűntette miatt 6 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A próbaidő 2013. február 17. jár le. A bűncselekménye elkövetési ideje: 2008. szeptember 23. és október 1.