A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20749/2008/4. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 378. §] Bírók: Hőbl Katalin, Madarász Anna, Tölg-Molnár László
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.28894/2005/51., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20749/2008/4.*, Kúria Pfv.20472/2009/5. (EH 2009.1952, BH 2009.12.362)
***********
Fővárosi Ítélőtábla
9.Pf.20.749/2008/4.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tillmann Lajos ügyvéd és a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kiss Elemér ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Soós B. Tibor ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. február 27-én meghozott 24.P.28.894/2005/51. számú ítélete ellen a felperes 52. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő
Í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az I-IV. r. alpereseknek együttesen 600.000 (hatszázezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s:
Keresetében a felperes elsősorban annak megállapítását kérte, hogy az alperesek 2005. június 13-án aláírt és a 2004. július 12-én kötött adásvétellel vegyes csereszerződést felbontó megállapodása színlelt szerződés, és mint ilyen semmis. A semmisség jogkövetkezményeként az eredeti állapot ingatlan-nyilvántartási helyreállítását kérte, és annak megállapítását is, hogy az előbbi megállapodás semmissége folytán az alperesek 2005. június 13-án aláírt csereszerződése érvénytelen; a 2004. július 12-i adásvétellel vegyes csereszerződésnek az I. rendű alperes által megvásárolt 1216/2781 tulajdoni illetőségre vonatkozó része vele szemben hatálytalan; erre a tulajdoni illetőségre elővásárlási jogának gyakorlása következtében 53.000.000 Ft-os vételár mellett az adásvétel létrejött. Ennek megfelelően kérte azt is, hogy a bíróság az ítélet alapján tulajdonjogát a tehermentes tulajdoni illetőségre jegyeztesse be vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba (Ptk. 208. §, 145. § (2) bekezdés, PK 9. sz. állásfoglalás).
Másodsorban annak megállapítását kérte, hogy az alperesek közötti 2005. június 13-án kelt és a perbeli ingatlan 1216/2781 részére a III. rendű alperes által kötött szerződésrész, valamint a IV. és I. rendű alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapító szerződésrész színlelt, és mint ilyen semmis, az az I. rendű alperesnek e tulajdoni hányadra szóló tulajdonszerzését leplezi. Kérte annak megállapítását is, hogy az ingatlan 1216/2781 részére elővásárlási jogának gyakorlása folytán 33.000.000 Ft vételáron az adásvételi szerződés a II. rendű alperes és közötte létrejött, ennek folytán jogosult tulajdonjogát az ítélet alapján vétel jogcímén bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba a IV. és I. rendű alperes haszonélvezeti jogának egyidejű törlése mellett.
Az alperesek a kereseti kérelem elutasítását kérték. Védekezésüket alapvetően arra alapították, hogy a keresettel támadott ügyletek esetében a felperest elővásárlási jog nem illette meg, mert ezeknek a szerződéseknek a tárgya egy ingatlan oszthatatlan tulajdonrészének adásvétellel vegyes cseréje. A felperes pereskedése a Ptk. 5. §-ában tilalmazott joggal való visszaélést valósít meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 1.300.000 Ft perköltséget.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!