A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20307/2015/6. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 343. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Németh Renáta, Sarudi Márta

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1124/2013/25., *Budapest Környéki Törvényszék Mf.20307/2015/6.*, Kúria Mfv.10117/2016/1. (BH 2017.2.70)

***********

Budapest Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

8.Mf.20.307/2015/6.

A ... Törvényszék mint másodfokú bíróság dr. Papp Katalin ügyvéd (fél címe) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljárt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása iránt a ... ... Bíróságnál .../20... számon megindított perében a ...en, 20... ... .... napján kelt 25. sorszámú ítélettel szemben alperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 83.700 (Nyolcvanháromezer-hétszáz) forint + 22.599 (Huszonkétezer-ötszázkilencvenkilenc) forint áfa másodfokú perköltséget.

Kötelezi alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 267.800 (Kettőszázhatvanhétezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a 2013. szeptember 16-án kelt azonnali hatályú felmondással. Kötelezte alperest a felperes részére 247.823 forint elmaradt jövedelem és annak 2013. október 10-étől kamata, továbbá 212.598 forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte alperest 200.900 forint eljárási illeték és 5.800 forint állam által előlegezett költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2013. január 1-jén létesített munkaviszonyt az alperessel, kezdetben jogi előadó, majd közjegyző-helyettes munkakört látott el. A felperes korábban hosszú időn keresztül a ...i Önkormányzat Polgármesteri Hivatala alkalmazásában állt, ahol különböző munkaköröket töltött be. Az alperesnél rendszeresen járt el hagyatéki ügyekben, vezetett hagyatéki tárgyalásokat. A perbeli időszakban a közjegyzői irodában használt, az alperes által megfogalmazott hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv-tervezet egyebek mellett tartalmazta azt a szövegrészt, mely szerint a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyi adataik a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen rögzítésre kerüljenek.

2013. szeptember 12-én a felperes hagyatéki ügyben tartott tárgyalást, ahol az örökhagyó házastársa és leánya, valamint egy hagyatéki hitelező jelent meg. A felperes a jelenlévő ügyfelektől megkérdezte, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a személyi adataik a jegyzőkönyvben, és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen feltüntetésre kerüljenek. Az örökhagyó rokonai nem járultak hozzá az adataik jegyzőkönyvi feltüntetéséhez, mert nem kívánták, hogy azokat a jelenlévő hagyatéki hitelező megismerje. A felperes jegyzőkönyvbe vette, hogy a felek kijelentik, nem járulnak hozzá a személyi adataik teljeskörű rögzítésére a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben. Ezt követően a felperes ismertette a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresését, valamint a hagyatéki hitelezői igényeket. A hagyatéki örökösök a hagyaték rájuk eső részét visszautasították. A tárgyalást a felperes elhalasztotta. Ezt követően az 5. sorszámmal ellátott hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv kétféle változatát készítette el, azokat kinyomtatta, és átadta ... adminisztrátornak kiadmányozás végett, azt az utasítást adva, hogy az elkészült kiadmányt egy iraton vetesse át valamennyi ügyféllel. ... jelezte, hogy ez problémás, mivel a felperes két különböző adattartalmú iratot állított ki. A felperes az örökösöket tájékoztatta, hogy a hagyatéki hitelezőnek is joga van az eljárás során keletkezett iratokba betekinteni. Az örökösök ezután is fenntartották az adatkezelés mellőzésére vonatkozó kérésüket, így a felperes 5. sorszám alatt, "hiteles kiadmány" megnevezéssel a két örökösnek a lakcímüket is tartalmazó jegyzőkönyvet, a hagyatéki hitelezőnek az örökösök lakcímét nem tartalmazó kivonatot adta át, elmulasztva ennek feltüntetését a jegyzőkönyvön. Ugyanezen a napon a felperes szóban tájékoztatta az alperest a hagyatéki tárgyaláson történtekről. Az alperes másnap észlelte, hogy a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvről különböző adattartalmú kiadmányok készültek, ezért utasította a felperest a hiba kijavítására, aki ennek eleget tett. A felperes elismerte, rossz megoldás volt részéről, hogy az egyik félnek címmel, a másiknak a nélkül adta ki a jegyzőkönyvet.

Az alperes a 2013. szeptember 16-án kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerint 2013. szeptember 12-én jutott tudomására, hogy ugyanezen a napon a felperes a hagyatéki tárgyalást követően az egyik ügyfél kérelme alapján (az ő "erőszakos" fellépésének engedve) az ügyfelek részére azonos ügyszám alatt, de két egymástól eltérő adattartalmú jegyzőkönyvet bocsátott ki, mindkettőt "hiteles kiadmány" jelzéssel ellátva. Az ügyfél azért kérte a lakcímének jegyzőkönyvi mellőzését, hogy ezáltal - mint adós - rejtve maradhasson az egyik, vele szemben érdekeit érvényesítő pénzügyi szolgáltató előtt. A felperes ahelyett, hogy a vonatkozó jogszabályokat részletesen áttanulmányozta, a felmerült jogértelmezési kérdést illetően a szakmai felettessel konzultált volna, az ügyfél kérelmét jogsértő módon teljesítette, amellyel általában a közjegyzői tevékenység iránti közbizalmat gyengítette, illetőleg a közjegyző-helyettes munkájának szakszerűségét és hitelességét illető munkáltatói bizalmat alapjaiban megingatta. Az azonnali hatályú felmondás tartalmazta azoknak a jogszabályoknak a megjelölését, amelyeket az alperes szerint a felperes megsértett.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a hagyatéki eljárás során alkalmazandó, az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szóhasználata (a "kezelheti" kifejezés) a közjegyzői eljárások lefolytatásának gyakorlatában kevésbé jártas személy részére nem feltétlenül ad egyértelmű útmutatást, ezért a kevesebb mint féléves közjegyző-helyettesi gyakorlattal, s ezt megelőző pályája során sem hagyatéki, örökösödési ügyekkel foglalkozó felperes számára alappal vethetett fel jogértelmezési kérdést. A felmondás szövegezése szerint maga az alperes is ilyen kérdésnek tekintette ezt a helyzetet, csupán utóbb, a perben, a kamarai tájékoztatás beszerzését követően hivatkozott arra, hogy az alkalmazandó eljárás felperes részére teljesen egyértelmű kellett, hogy legyen.