A Kúria Pfv.21934/2018/4. számú precedensképes határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 205. §, 228. §, 239. §, 536. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeinek lényeges jogi jellegzetessége a közöttük bemutatható szoros logikai és perjogi kapcsolat fennállása. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt ok vagy okok keretei között bírálható felül. A másodfokú bíróság a döntését nem a felperes által alkalmazhatónak vélt jogszabályok alapján hozta. A felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket a jogerős ítéletben a másodfokú bíróság alkalmazott, ezért ezek helyes alkalmazását a Kúria nem vizsgálhatta. 1952. III. Tv. 272. § (2) 1952. III. Tv. 275. § (2)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.934/2018/4.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes: (felperes címe)

A felperes képviselője: Újvári és Báji-Patay Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Újvári Zoltán ügyvéd)

Az alperes: alperes neve (alperes címe.)

Az alperes képviselője: Kovács Szabolcs István Ügyvédi Iroda ügyintéző. dr. Kovács Szabolcs ügyvéd)

A per tárgya: biztosítási szolgáltatás teljesítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.669/2018/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P.53.120/2015/71-II.

Rendelkező rész

- A Kúria jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, államnak pedig felhívásra 1.224.049 (egymillió-kétszázhuszonnégyezer-negyvenkilenc) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. június 25-én megvásárolta az Amerikai Egyesült Államokban 2009. évben gyártott és forgalomba helyezett alvázszámú TESLA Roadster gyártmányú és típusú személygépjárművet. A gépjármű különleges kialakítású, a TESLA gyár első generációs elektromos meghajtású személygépkocsija, amely az Eurotax árkatalógusban és az Audatex kárkalkulációs programban nem szerepel, Magyarországin nincs hivatalos vezérképviselete, illetve márkaszervize. A gépjárműre vonatkozó vagyonbiztosítási ajánlat 2013. augusztus 28-i megtételekor a biztosításközvetítőnél a felperes az alperes blankettáján BMW 640 gyártmányt és típust tüntetett fel. Arra a feltett kérdésre, hogy a gépjárművel kapcsolatban történt-e a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges korábbi esemény, nemleges választ adott. Az alperes 2013. szeptember 5-én kiállította a biztosítási kötvényt. A biztosítási szerződés részét képezték a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei (JCKF14) általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF).

[2] Az ÁSZF 1. fejezet I.1. pontja tartalmazza, hogy a töréskár biztosítási eseménynek minősül. Az ÁSZF 2. fejezete (Biztosítási szolgáltatás) szerint a biztosítási összeg erre a káreseményre - totálkárnak minősülő kár esetén - a 2. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg, amelyet a biztosító a szerződés szerinti önrészesedés levonásával fizet ki. A biztosító szolgáltatásának mértéke nem haladhatja meg a biztosított gépjármű eredeti, vásárláskori vételárát.

[3] Az I.1.4. pont szerint az minősül totálkárnak, ha a biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a káridőponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték-szolgáltatás értéke) maradványértékkel csökkentett összegét, valamint a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgáltatás esetén a káridőponti érték) 70%-át meghaladja.

[4] A biztosító szolgáltatása a biztosítási szolgáltatás számításának alapjától (I.2., I.3 pont) függően a maradványértékkel és az önrésszel csökkentett vételkori számlaérték vagy káridőponti forgalmi érték.

[5] Az I.3. pont szerint a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított negyedik hónap első napjától a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés), de legfeljebb a vételkori számlaérték. A káridőponti forgalmi érték egy a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre - a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembe vételével - megállapított áránál.

[6] Az ÁSZF 2. fejezetének II.1.1. pontja szerint amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak, a biztosító szolgáltatása a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költsége. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek vehetők figyelembe. Az alkatrészárak esetén a kártérítés alapja csakis a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlat) alkatrészár. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb összeggel járó módszer költségeit téríti meg. A II.7. pont szerint számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

[7] Az ÁSZF 9. fejezetének (A szerződő/biztosított kötelezettségei) I. pontjában foglaltak szerint a szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések - ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz kapcsolódó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsolatos kérdéseket - a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles e kérdésekre a valóságnak mindenben megfelelő válaszokat adni. Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33%-át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel/károsodással) érintett gépjármű esetén a biztosító minden esetben kizárólag közvetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázat-elbírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázat-elbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul, a biztosító elutasítja az ajánlatot. A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény ismeretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg: a szerződő/ biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilatkozata esetére, továbbá az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megválaszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.