BH 2011.1.13 Átalánydíjas építési szerződés esetében a kikötött díjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. Az átalánydíjas szerződésben meghatározott munkának a tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése esetén sem térhetnek át a felek a tételes elszámolásra. Ez irányadó arra az esetre is, ha a munka befejezésére nem kerül sor. Ekkor az elszámolás akként történhet, hogy az elmaradt munkarésszel kapcsolatos díjtételeket az átalányárból levonásba kell helyezni, és a vállalkozó az átalánydíj arányos részére tarthat igényt [Ptk. 389. és 402. §].

A felperes 2004. május 30-án tájékoztató jellegű árajánlatot küldött a házaspár alperesek részére, amely falhűtési -fűtési hőszivattyús rendszer, illetve padló temperálás anyag és munkadíj költségeit tartalmazta. Az ajánlat szerinti árkalkuláció a falhűtési -fűtési rendszer tekintetében összesen 3 326 400 forint + áfa, a vizes hőszivattyús rendszer vonatkozásában összesen 5 036 860 forint + áfa, a melegvízellátás tekintetében összesen 636 735 forint + áfa, mindösszesen 8 999 995 forint + áfa összegről szólt. Az árajánlat 1 199 995 forint + áfa kedvezményösszeget, illetve a központi porszívó alapvezeték (szerelve anyaggal) nulla forint összegű kedvezményt tartalmazott, az ajánlat szerinti végösszeg 7 800 000 forint + áfa volt.

A felek között az árajánlat alapján a falhűtési -fűtési rendszer és a padlófűtés kialakítása tekintetében került sor a szerződés megkötésére, míg a hőszivattyú, hőközponti rész kiépítésére nem kötöttek szerződést.

Az alperesek összesen 1 000 000 forint előleget adtak át a felperesnek, aki a munkavégzést megkezdte. Időközben az alperesek vízvezeték-szerelési munkák elvégzésében is megállapodtak a felperessel. Az alperesek a felperes alvállalkozójának H. I.-nek 225 000 forintot közvetlenül megfizettek. A felperes kérésére az alperesek ígéretet tettek arra, hogy 2005. április elején a felperes részére további vállalkozói díjelőleget fizetnek, amely azonban az I. r. alperes kórházba kerülése miatt elmaradt, ezért a felperes a munkavégzést nem folytatta, és a munkaterületről levonult. Az alperesek kérésére Cs. I. helyszíni felmérést végzett. A munkálatokat az alperesek maguk fejezték be.

A felperes keresetében 3 923 762 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket, elsődlegesen vállalkozói díj, míg másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén. Az alperesek a kereset elutasítását arra hivatkozva kérték, hogy a felperes részére átadott 1 000 000 forint a felperes által végzett munka anyagköltségét és munkadíját fedezi.

A bíróság jogerős ítéletében 1 796 774 forint és ennek 2005. szeptember 22. napjától a kifizetés napjáig járó kamata megfizetésére kötelezte egyetemlegesen az alpereseket a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Miután az elvégzett munka minőségére és a felhasznált anyagok mértékére vonatkozóan a felperes elfogadta az I. r. és a II. r. alperes megbízásából írásbeli nyilatkozatot adó Cs. I. megállapításait, az elsőfokú bíróság ebből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által elvégzett falhűtési -fűtési munka anyagköltséggel és munkadíjjal együtt 1 093 877 forintot, a padlófűtésnél felhasznált anyagok értéke és a munkadíj 633 345 forintot, az egyéb rendszerelemek összesen 103 424 forintot, az ingatlannál hagyott - felperes által megvásárolt - anyagok értéke 290 670 forintot, együttesen 1 121 326 forintot tesznek ki. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesnek jár még az elsőfokú bíróság által megítélt összegen túlmenően 530 331 forint áfa összeg, továbbá 370 117 forint vízszerelési munkákkal összefüggő anyagköltség, ugyanakkor levonandó az alperesek által a felperesi alvállalkozónak közvetlenül megfizetett 225 000 forint, így mindezek elszámolása eredményeként határozta meg a másodfokú bíróság az alperesek által fizetendő vállalkozói díj összegét.

A bíróság megállapította, hogy a felek által kötött szerelési szerződés csak részben teljesült, mivel a felek részéről egy kölcsönös bizalomvesztés történt. A jogerős ítélet értelmében átalányárasnak tekinthető ugyan a felek szóbeli megállapodása, de amikor a felperes további részletet, előleget kért, ez elől az alperesek nem zárkóztak el, azonban az I. r. alperes nem tájékoztatta a felperest arról, hogy a kórházi kezelése miatt nem lehetséges a megadott időpontban részéről további részlet teljesítése, másrészről a felperes az alperesek elszámolásra vonatkozó kérését nem teljesítette, a továbbiakban: a szerelési munkálatokat beszüntette.

A jogerős ítélet ellen az I. r. és a II. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, a 164. § (1) bekezdését, 177. § (2) bekezdését, a 206. §-t, továbbá a Ptk. 389. §, 407. §, 403. § (4) bekezdését, 379. § (1) bekezdését, 313. §-t, és a 301. § (1) bekezdését.

Érvelésük értelmében kizárólag az árajánlat első "falhűtési -fűtési árkalkulációja" vonatkozásában került sor az átalánydíjas szerződés megkötésére az ott meghatározott díjazás mellett. Sérelmezték a M. L.-től beszerzett anyagokkal, illetve a felperes által becsatolt számlákon szereplő anyagokkal kapcsolatos elszámolást. Kifogásolták, hogy a bíróság nem vizsgálta, hogy ha volt belső víz- és csatornaszerelés az pótmunkának, vagy többletmunkának minősül-e. Arra hivatkoztak, hogy az átalánydíjas szerződés alapján a készültségi foknak megfelelően kellett volna az elszámolást elvégezni, míg a bíróságok tévesen, utólagos tételes elszámolást végeztek. Érvelésük értelmében a felperes a szerződés teljesítését jogos indok nélkül tagadta meg, ezért kifogásolták, hogy ezt a bíróság nem értékelte a terhére.

Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben sérelmezték, hogy a bíróság annak ellenére Cs. I. megállapításaiból indult ki, hogy ő a számításait nem az átalánydíjas szerződés alapján végezte, és már a felmérés becsatolásakor kifejezetten hangsúlyozták, hogy a munkadíj számítás vonatkozásában a szakvéleményt nem fogadják el. Szerintük csak igazságügyi szakértői vélemény beszerzését követően végezhette volna el a bíróság megalapozottan az elszámolást. Arra hivatkoztak, hogy a terhükre késedelem, szerződésszegés nem állapítható meg, ezért kifogásolták a késedelmi kamatfizetési kötelezettségük megállapítását. Szerintük a felperesi elszámolás kapcsán nem került tisztázásra, hogy belső víz-, csatornaszerelési munkálatokat valóban végzett-e a felperes. Érvelésük értelmében a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, és a bíróság által megállapított tényállás hiányos, iratellenes, a bizonyítékok nem megfelelő értékelésén alapul, és a levont jogi következtetések is helytelenek.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, a 164. § (1) bekezdését, a 177. § (2) bekezdését, illetve részben a Pp. 206. §-át, a Ptk. 403. § (4) bekezdését, míg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb okból nem jogszabálysértő.