BH 2002.3.115 Kollektív szerződés a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény elévülési idejét a törvényben foglaltaktól eltérően - a munkavállalók előnyére - rövidebb határidőben is meghatározhatja; ez a határidő, ugyanúgy mint a törvényben meghatározott határidő - jogvesztő [Mt. 109. § (1) és (3) bek.].

A Csomóponti Főnökség létszámába tartozó tolatásvezetői munkakört betöltő felperest a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1998. október 2-án kelt határozatával a Kollektív Szerződés 82. §-ának 1. pontja alapján szolgálati megrovás büntetésben részesítette. A határozat indokolása szerint a felperes 1998. szeptember 8-9-én tolatásvezetőként teljesített szolgálatot, azonban azt elfelejtette írásban átvenni és reggel írásban átadni.

Az eredménytelen egyeztetést követően a felperes az intézkedés ellen a munkaügyi bírósághoz fordult, és annak hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásakor több okból megsértette a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésében foglaltakat.

A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek között a vétkes kötelezettségszegés ténye nem volt vitás.

Az alperes kollektív szerződése (K. Sz.) az Mt.-nek a hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-a alapján rendelkezik az eljárási szabályokról. E körben értelmezte a K. Sz. IV. fejezetében az "Elévülés" címszó alatti rendelkezést, és azt összevetve a K. Sz. más pontjaival, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltatói intézkedés megtételére vonatkozó 15 napos határidő az eljárás megindítására, nem pedig annak a befejezésére vonatkozik, ezért a felperesnek a szubjektív elévülési határidő elmulasztására való hivatkozását nem fogadta el. Ugyancsak nem fogadta el a felperesnek azt az eljárási kifogását, hogy az alperes a jogi képviselő igénybevételének lehetőségére nem figyelmeztette. A felperes a kollektív szerződésből erről tudomást szerezhetett, a munkáltató a munkavállaló figyelmét jogi képviselő igénybevételére nem köteles külön felhívni. A felperes személyes meghallgatásáról jegyzőkönyv készült, és az, valamint a meghozott határozat nem felel meg maradéktalanul a kollektív szerződésben foglalt formai előírásoknak, ez azonban az ügy érdemére kihatással nem volt.

Az ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság megalapozatlannak találta, és az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva, helyes indokai alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy a 15 napos határidő értelmezése csak az egész szabályozási rendszerben lehetséges, és csak akként fogadható el, hogy az eljárás megindítására vonatkozik.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Fenntartotta a perben elfoglalt jogi álláspontját, amely szerint a munkáltató az intézkedését a kollektív szerződés megsértésével a szubjektív határidőn túl hozta meg, és más eljárási szabályt is sértett. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság hasonló tényállású ügyben hozott korábbi határozatára, amelyben a kollektív szerződés vitatott rendelkezését már értelmezte.