A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21663/2009/3. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 236. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária
Kapcsolódó határozatok:
Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90090/2006/30., Fővárosi Törvényszék Pf.638298/2007/6., *Kúria Pfv.21663/2009/3.* (BH 2010.9.244)
***********
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kontor Krisztina ügyvéd ........... által képviselt ........ felperesnek a dr. Iklódy-Kovács Ildikó ügyvéd ....... által képviselt ........... alperes ellen biztosítási szolgáltatás megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 38.P.90.090/2006. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság 2009. május 13-án 61.Pf.638.298/2007/6. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes 36. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 335.000,- (Háromszázharmincötezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 234.110,- (Kettőszázharmincnégyezer-egyszáztíz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam, saját másodfokú és felülvizsgálati perköltségét a felperes maga viseli.
I n d o k o l á s :
A perben megállapított tényállás szerint a felperes akkori munkáltatója 1986. szeptember 30-án a felperes javára nyugdíjkiegészítő rokkantsági-és betegségi szolgáltatással kiegészített életbiztosítási szerződést kötött az alperes jogelődjével. A szerződésről kiállított kötvény szerint a díjfizetés időtartama 18 év, tehát a biztosítás időtartama 1986. szeptemberétől 2004. szeptember 1. napjáig tartott. A kötvényen szereplő záradék szerint a havi járadék kezdeti összege 2.790,- forint, az egyszeri megváltási összeg 4.354.977,- forint volt. A felperes egy idő után átvette munkáltatójától a biztosítási díj fizetését. A szerződés lejárta után az alperes 1,4184-es szorzóval megemelt megváltási árként 444.130,- forintot fizetett ki a felperesnek, mivel a megváltási összeg kifizetésére nem a 18., hanem a 19. évben került sor. A felperes az alpereshez írott leveleiben kérte, hogy az alperes vizsgálja felül a megváltási ár összegét és a kötvény záradékában foglalt fizetési kötelezettségének tegyen eleget. Az alperes arra hivatkozott, hogy a záradék gépelési hibát tartalmaz, amiről az eredeti kötvény megküldése után szerzett tudomást. Az alperes 2004. október 7-i keltű levelében a szerződést a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontja alapján feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámadta.
A felperes keresetében az alperest az életbiztosítási kötvény záradékában szereplő megváltási összegből további 3.910.847,- forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes viszontkeresetével a szerződés megtámadása folytán a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte, majd viszontkeresetének jogerős elutasítása után követelését érvénytelenségi kifogásként tartotta fenn.
A megismételt eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mivel az érvénytelenségi kifogást alaposnak találta. A beszerzett aktuárius szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a kötvény záradékában meghatározott egyszeri megváltási összeg egyértelműen elírás vagy elszámolás következménye. Az 1986-ban használt díjkalkulációból ez az összeg nem vezethető le. Az 1986-os ár-és értékviszonyokat figyelembevéve a perbeli szerződés nem értékarányos: A szerződés az alperes által kifizetett megváltási összeggel érvényesen szűnt meg, az alperes további kifizetésre nem köteles.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.910.847,- forintot és kamatait.
Megállapította, hogy az alperes megtámadási joga egységesen az alperes kockázatviselésével kezdődött, egy év elteltével az alperes megtámadási joga megszűnt. A Ptk. 236. § (4) bekezdése alapján az alperes kifogásolási joga is megszűnt, mivel az 1995. június 15-i ismételt záradékolással, az alperes 2003. december 30-i, 2004. július 12-i és 2004. szeptember 10-i leveleivel a szerződést megerősítette. Ezért az alperes a biztosítási kötvényben meghatározott szolgáltatás teljesítésére köteles.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes előadta, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságát a perben bizonyította. A másodfokú bíróság által a szerződés megerősítéseként értékelt levelek nem erősítették meg, hogy az alperesi teljesítésnek milliós nagyságrendűnek kell lenni, mivel valamennyi levélben százezres nagyságrendű teljesítést vállalt az alperes. Az 1995. évi ismételt záradékolás szerepét a bíróság tévesen értékelte, mivel az csak a kedvezményezett személyét módosította. A másodfokú bíróság a Pp. 235. § (1) bekezdése és 141. § (6) bekezdése alapján a felperes erre történő hivatkozását nem is vehette volna figyelembe, mivel a felperes korábban nem hivatkozott az 1995. évi záradékolásra. A megtámadási joggal kapcsolatos másodfokú ítéleti álláspont egyébként ellentétben áll a bíróságnak a ............ számú részítéletben a megtámadási jog kifogásként történő érvényesíthetőségével kapcsolatban elfoglalt álláspontjával. A bíróság a Ptk. 207. § (1) bekezdését is tévesen alkalmazta, amikor a szerződés megerősítését megállapította.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!