A Veszprémi Törvényszék Mf.20467/2009/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 141. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 13. §, 188. §] Bírók: Ferenczné dr. Böröcz Éva, Kozma Árpád, Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

3.Mf.20.467/2009/6.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A dr. Sindler György ügyvéd (8200 felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve. (felperes címe.) felperesnek - a dr. Geiszt Éva ügyvéd alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés miatt indított ügyében a Veszprémi Munkaügyi Bíróság 3.M.60.208/26. számú ítélete ellen a felperes 28. szám alatti fellebbezése és az alperes Mf.3. szám alatti csatlakozó fellebbezése elbírálása során meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti;

fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja,

a felperest terhelő elsőfokú perköltséget 375.000,- (Háromszázhetvenötezer) Ft-ra felemeli,

egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 65.000,- (Hatvanötezer) Ft másodfokú perköltséget,

az államnak felhívásra 121.700,- (Egyszázhuszonegyezer-hétszáz) Ft illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében 1.923.735,- Ft kártérítés és annak 2007. június 29. napjától járó késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest, annak alapján, hogy az alperes a versenytilalmi megállapodást megszegte, mert a munkaviszonyának megszüntetését követően a munkáltatóval megegyező pénzintézeti tevékenységet végző társaságnál vállalt vezető állást.

Kérte kötelezni további 3.844.800,- Ft kártérítés megfizetésére, amelyet arra alapított, hogy az alperes a versenytilalmi megállapodást megszegve volt munkavállaló neve volt munkavállalóját arra késztette, hogy felperesnél a munkaviszonyát megszüntesse és a bank neve Bank Zrt. bankfiók neve fiókjánál helyezkedjen el.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte elsődlegesen annak alapján, hogy új munkáltatójánál nem minősül vezető állású munkavállalónak, volt munkavállaló neve pedig saját döntése alapján szüntette meg a felperesnél munkaviszonyát, ebben szerepet nem játszott.

Másodlagosan versenytilalmi megállapodás ellenértéket meghatározó részével szemben kifogást terjesztett elő, azt feltünő értékaránytalanság jogcímén megtámadta, jogkövetkezményként a részleges érvénytelenséggel érintett rész tekintetében az eredeti állapot helyreállítását kérte.

Az alperes perköltségként a megbízási szerződésben megállapított 300.000,- Ft és az azt terhelő áfa megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, kötelezte a felperest az alperes javára 115.000,- Ft perköltség, valamint az államnak külön felhívásra 346.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére.

Megállapította, hogy a felperes az alperest 2007. január 1. napjától megbízott ügyvezetői munkakörben foglalkoztatta, a felek közti munkaszerződésben pedig az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszony megszünésétől számított két évig a munkáltatóval megegyező pénzintézeti tevékenységet végző társaságnál vezető állást nem vállal, valamint tartózkodik attól is, hogy a munkáltató által foglalkoztatott személyt rávegyen vagy megpróbálja rávenni arra, hogy a munkáltatónál a munkaviszonyát megszüntesse.

A bíróság döntését arra alapította, hogy a felperes nem bizonyította azon állítását, amely szerint az alperes a bank neve Bank Zrt-nél vezető állású munkavállalónak minősül.

A bíróság az alperes munkaszerződései, munkaköri leírása és a bank neve Bank Zrt. szervezeti és működési szabályzata alapján állapította meg, hogy az alperes jogszabály, az Mt.188.§ (1) bekezdése értelmében nem minősül vezető állásúnak, az új munkáltató tulajdonosi jogait gyakorló szerve pedig nem minősítette vezető állást betöltő munkavállalónak sem. Az alperes munkaköre tartamában sem minősül fiókvezetőnek, mert nem felel a bankfiók neve fiókban folyó banküzleti, számviteli és pénzügyi folyamatok rendjéért, feladatkörét pedig megszabja a bankfiók neve 2 fiókvezetővel való kapcsolattartás, egyeztetés és javaslattétel.

A felperes nem bizonyította azt sem, hogy az általa megjelölt munkavállaló az alperestől olyan szerződési ajánlatot vagy felhívást kapott volna, amelynek hatására a munkaviszonyát megszüntette és egy másik pénzintézettel kötött szerződést.

A bíróság a pervesztes felperest kötelezte az alperes perköltségének megfizetésére, ennek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§ (6) bekezdése alapján mérsékelte, mert az alperesi képviselő csak két előkészítő iratot szerkesztett, nyilatkozattételét határidőn túl terjesztette elő, az okiratokat késedelmesen, illetőleg hiányosan csatolta, ezért úgy ítélte meg, hogy a megbízási szerződésben kikötött munkadíj nem áll arányban a ténylegesen kifejtett képviselői tevékenységgel, így azt az 1.923.735,- Ft összegű kártérítés 5%-ában állapította meg.

Az ítélet 1.923.735,- Ft és járulékai megfizetése iránti keresetet elutasító rendelkezésével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben e részében a határozat megváltoztatását és a keresetnek történő helytadását kérte.

Másodlagosan e fellebbezési kérelem tárgyában az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesnek minősítette a versenytilalmi megállapodásban meghatározott vezető állást az Mt. 188-188/A.§-a szerinti vezető állású munkavállalói pozíciónak, mert a szerződést kötő felek akarata nem erre irányult, hanem arra, hogy vezető beosztású állást pénzintézetnél ne töltsön be a jövőben az alperes. A vezetői beosztást a felek tehát úgy értelmezték, hogy adott szervezeti egységbe tartozó dolgozók feletti irányítási jogosultsággal rendelkező munkakört az alperes a jövőben ne töltsön be, a vezetői állás tilalmazása a vezetői feladatokkal járó állás kizárását célozta.