BH 2012.5.136 Az adómentesség törvényi feltételeit az adózónak bizonyítania kell, így azt, hogy az értékesített áruját igazoltan más tagállamban fuvarozták [1992. évi LXXIV. tv. 29/A. §, 3. §, 2003. évi XCII. tv. 108. §].
Kapcsolódó határozatok:
Nyíregyházi Törvényszék K.20854/2010/19., Kúria Kfv.35060/2011/12. (*BH 2012.5.136*), 3089/2014. (IV. 1.) AB végzés
***********
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2005-2007. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése eredményeként a 2009. október 2. napján kelt határozatával a felperest adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. február 23. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot 9 053 000 Ft személyi jövedelemadó, 2 106 000 Ft egészségügyi hozzájárulás, 359 000 Ft nyugdíjbiztosítási járulék, 219 000 Ft egészségbiztosítási járulék, 63 000 Ft munkavállalói járulék és 56 000 Ft különadó adónemekben tett jogszabálysértő megállapításai illetve a kapcsolódó 5 900 000 Ft adóbírság, 4 942 000 Ft késedelmi pótlék tekintetében megsemmisítette, és az elsőfokú adóhatóságot az érintett megállapítások körében új eljárás lefolytatásra utasította. Az elsőfokú határozatot a megsemmisítéssel nem érintet megállapítások vonatkozásában helyben hagyta, kötelezve adózót, hogy a terhére általános forgalmi adó (áfa) adónemben megállapított) 45 200 000 Ft adókülönbözetet, 22 600 000 Ft adóbírságot és 11 647 000 Ft késedelmi pótlékot fizessen meg. Döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, 108. § (1)-(3) bekezdései, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 29/A. § a) pontja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdése, 166. § (2) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint a felperes 2007. évben kukorica tárolásával és értékesítésével foglalkozott, vásárlója volt 205 963 546 Ft értékben a M.SRL. romániai társaság (a továbbiakban: vevő1.). A rendelkezésére álló bizonylatok (számlák, CMR-ek) szerint a kukorica az Európai Unión belül Romániába került értékesítésre, szállítását a F. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezte. (A felperes csak egy alkalommal végzett szállítást, de a menetlevél tartalma alapján áru nem lépte át a határt).
A felperes az értékesítéseket az Európai Unión belüli értékesítésként kezelte, amely szerint az értékesítést terhelő áfát a vevő fizeti meg, így a számlákon szereplő vételárat egy összegben export értékesítés árbevételeként számolta el.
Az adóhatóság a F. Kft. által elvégzett szállítás körében 138 fuvareszközre végzett vizsgálatot, megállapítva, hogy e Kft. megbízásából a különböző üzembentartók a vevő1. felé és a felperesnek fuvarozást nem végeztek. A fuvarozók a fuvarmegbízást egyetlen esetben sem a felperesnél megtalálható CMR-en szerepelő felektől kapták, az áru átadásának helye egyetlen esetben sem egyezett meg a szállítási bizonylaton szereplő adatokkal. A felperes által benyújtott CMR-ek tartama nem felel meg a tényleges megvalósult gazdasági eseménynek, a fuvarokmányok hitelt érdemlően nem igazolták a termék más tagállamokba történő eljuttatását.
Az adóhatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a szállítások nagy számát végigkövetve megállapította, hogy a felperes rendelkezett az általa értékesített kukorica felett, azonban az áru a felperesi értékesítést követően nem hagyta el a Magyar Köztársaság területét.
A román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő1. nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.
Az adóhatóság azon szállításokkal kapcsolatban, amelyeknél a fuvareszközök tulajdonosait nem sikerült beazonosítani, vagy megkeresésük nem vezetett eredményre, az Art. 108. §-a alapján becslést alkalmazott.
A felperes 2007. évben kukoricát értékesített még a P. A. Srl. romániai cégnek (a továbbiakban: vevő2.) is 47 021 920 Ft értékben. A felperes ezeket az értékesítéseket szintén az Európai Unión belüli értékesítésként kezelte, a vételárat teljes egészében export értékesítés árbevételeként számolta el. Az adóhatóság az árumozgatásra lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a vevő2. felé történt értékesítések során a szállítások csak belföldi viszonylatban valósultak meg.
A felperes vevő1. és vevő2. felé történt értékesítései tehát belföldi értékesítésnek minősülnek, amelyek után az adózót az Áfa. tv. 3. §-a alapján adófizetési kötelezettség terheli.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az adóhatóság eljárási jogszabálysértéssel hozta meg határozatait, a tényállást nem tárta fel, a lefolytatott bizonyítás hiányos, jogszerűtlenül alkalmazott becslést, és megalapozatlanul hagyta figyelmen kívül az adóbírság mellőzésének és mérséklésének lehetőségét.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy áfa adónemben a megfizetendő, adóhiánynak minősülő és adóbírság alapját képező adókülönbözet összege 44 823 000 Ft, az adóbírság összege 22 412 000 Ft, a késedelmi pótlék összege 11 528 000 Ft. Indokolásában rögzítette, miszerint az adóhatóság 2007. évben a felperesnél adókötelezettségek teljesítésére folytatott ellenőrzés mellett jogszerűen végezhette a perben értékelt bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!