BH 1986.8.312 I. Pénzhamisítás helyett csalás megállapítása nyerőautomatába bedobott fémkorongok esetén [Btk. 318. § (1) bek., 304. § (1) bek. a) pont].

II. Pénzhamisításnál a forgalomban levő pénz utánzásának értelmezése [Btk. 304. § (1) bek. a) pont].

Az első fokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás büntette miatt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott rendszeresen játszott a város egyes szórakozó helyein elhelyezett ún. pénznyerő automatákon. Az automaták régebbi kiadású, de jelenleg is forgalomban levő fém 10 forintos érmékkel működtethetők. A nyerési esély általában csekély, a játékosok többsége veszített. Az automaták bedobó nyílása befogad minden olyan tárgyat, amely átmérőjénél, vastagságánál fogva - pár tizedmilliméter eltéréssel - a résnek megfelel. A gép a bedobott tárgyak súlyát nem méri, a megfelelő átmérőjű és vastagságú tárgy a gépet működésbe hozza. Ezt a játékosok hamar felfedezték, és több ízben is előfordult, hogy a játék során a 10 forintos érmét "helyettesítő" tárgyakat használtak.

A vádlott az egyik játék során nyert, és ekkor 10 forintosok helyett több esztergált, sajtolt és középen kifúrt fémkorongot kapott. Mivel anyagi gondjai voltak, elhatározta, hogy hasonló korongokat készít, és azok felhasználásával próbál nyereséghez jutni.

Az apja lakatos műhelyében összesen 2850 darab olyan fémkorongot készített, melynek súlya, vastagsága és átmérője megfelelt a fém tízforintos érme hasonló tulajdonságainak, és azokból összesen 2041 darabot használt fel a játék során. Ezáltal az üzemeltetőnek összesen 20 410 forint kárt okozott. A házkutatás során a vádlott lakásán további 809 darab fémkorongot találtak.

A vádlott több esetben is nyert kisebb összegeket az említett korongok felhasználásával, azokat azonban nyomban eljátszotta és el is veszítette.

Az első fokú bíróság a megalapozott tényállás alapján levont helyes következtetéssel állapította meg a vádlott bűnösségét és nem tévedett a cselekmény jogi minősítése során sem.

Megfelelő érvekkel fejtette ki, hogy a cselekmény nem valósítja meg a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénzhamisítás bűntettét, amelyre a vádirat utalt.

Az adott esetben azt kell megvizsgálni, hogy a cselekmény tekinthető-e forgalomban levő pénz utánzásának. A bűncselekményt megvalósító másik tevékenység: a forgalomban levő pénz meghamisítása nyilvánvalóan szóba sem kerülhet, mert a meghamisítás valódi pénz megváltoztatását jelenti.