A Kúria Mfv.10030/2016/1. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 125. §, 130. §, 157. §, 272. §, 275. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt (munkavállalót) nem mentesíti a Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében rögzített, az igényérvényesítésre vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.030/2016/6.

A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Hajdu Edit bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Benyó Anette ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Pál Helga ügyvéd

A per tárgya: kártérítés megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.647/2015/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.358/2012/36.

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.647/2015/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 1.015.500 (egymillió-tizenötezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a vegyész szakmunkás képesítéssel rendelkező felperes több megszakítással 1975. március 1-jétől állt az alperes alkalmazásában laboráns, illetve cellakezelő munkakörben. 1995-től kezdődően 9 esetben mutattak ki a vizeletéből túlzott higany-expozíciót.

[2] A felperes 2004-ben 3 hétig állt kezelés alatt tüdő-, arc- és homloküreg gyulladással. 2004. októberében ismételten tüdőgyulladás jelentkezett nála és a gyógykezelés hatására sem mérséklődtek fulladásos panaszai. 2006. január 5-étől a F.T.-ben, 2006. április 3-ától a F.SZ.I.K.-ban vizsgálták foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt. A F.J.O.K.K. 2006. augusztus 29-ei irata szerint a felperesnél a fogak elvesztése hosszas higany- és sósav-expozícióval hozható összefüggésbe, légzőszervi betegségének kialakulásában pedig kofaktorként közrejátszhatott. Egészségi állapotát 2006. március 7-én elsőfokon, május 3-án másodfokon vizsgálták. Megállapították, hogy az össz-szervezeti munkaképesség-csökkenése 50 %-os, foglalkozási betegségből eredő munkaképesség-csökkenést nem véleményeztek. A felperes ezután 2008. február 1-jétől baleseti járadékban részesült, mivel az OEP OORSZI Orvosi Bizottsága megállapította, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodása 55 %-os, amelyből 30 % foglalkozási eredetű. A 2010. október 19-ei OORSZI I. fokú Orvosi Bizottsága 53 %-os egészségkárosodást állapított meg, amelyből 32 %-ot minősített foglalkozási eredetűnek.