A Gyulai Törvényszék K.23159/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 339. §, 340. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 100. §, 108. §, 109. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §] Bíró: Melisné dr. Kovács Zsuzsanna

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

6.K.23.159/2009/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság dr. Görgényi Ernő ügyvéd (5700 Gyula, Béke sgt. 47.) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek - APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály (6721 Szeged, Bocskai u. 14.) alperes ellen adóügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megváltoztatja

· az alperes 2899321820 iktatószámú határozatát és az I.r. felperes terhére 4.881.500 (négymillió-nyolcszáznyolcvanegyezer-ötszáz) forint adókülönbözetet, 2.440.750 (kettőmillió-négyszáznegyvenezer-hétszázötven) forint adóbírságot, 2.539.063 (kettőmillió-ötszázharminckilencezer-hatvanhárom) forint késedelmi pótlékot állapít meg,

· az alperes 2899321853 iktatószámú határozatát és a II.r. felperes terhére 4.755.967 (négymillió-hétszázötvenötezer-kilencszázhatvanhét) forint adókülönbözetet, 2.377.983 (kettőmillió-háromszázhetvenhétezer-kilencszáznyolcvanhárom) forint adóbírságot és 1.481.282 (egymillió-négyszáznyolcvanegyezer-kettőszáznyolcvankettő) forint késedelmi pótlékot állapít meg.

Köteles megfizetni az államnak - külön felhívásra az ott közölt módon és időben - az I.r. felperes 292.900 (kettőszázkilencvenkettőezer-kilencszáz) forint, a II.r. felperes 285.400 (kettőszáznyolcvanötezer-négyszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Köteles megfizetni az alperesnek - 15 napon belül - az I.r. felperes 250.000 (kettőszázötvenezer) forint, a II.r. felperes 250.000 (kettőszázötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek n i n c s h e l y e .

I n d o k o l á s :

A bíróság a becsatolt adóhatósági iratok, a keresetlevelek, az érdemi ellenkérelmek, a felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok, AA tanú vallomása, a felek beadványai és a per egyéb adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg:

I.

Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága - 2008. augusztus hó 7. napján kelt - határozatában a 2001-2004. évekre valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában megtartott, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján 2002. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben az I.r. felperes terhére 4.240.000 Ft, 2004. évre vonatkozóan 1.781.500 Ft, összesen 6.021.500 Ft adókülönbözetet állapított meg. Kötelezte az adózót 3.010.750 Ft adóbírság és 3.021.031 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága - 2008. augusztus hó 7. napján kelt - határozatában a II.r. felperesnél 2001-2004. évekre valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában megtartott, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján a személyi jövedelemadó adónemben 2002. évre vonatkozóan a II.r. felperes terhére 4.247.324 Ft, 2004. évre vonatkozóan 1.577.100 Ft, összesen 5.824.424 Ft adókülönbözetet állapított meg. Marasztalta a II.r. felperest továbbá 2.912.212 Ft adóbírság és 2.936.303 Ft késedelmi pótlék megfizetésében.

A határozatok indokolása szerint a 15/654/2007. (I.r. felperes) és 18/654/2007. (II. felperes) számú megbízólevéllel bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés került lefolytatásra az adózóknál valamennyi adóra és költségvetési támogatásra vonatkozóan 2001-2004. évre.

Az ellenőrzést lezáró elsőfokú határozatokkal szemben az adózók fellebbezést terjesztettek elő. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatokat megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy a vizsgálat során fel kell tárni, hogy a kölcsönt nyújtó magánszemélyek vagyoni viszonyai az adózott jövedelmen túlmenően lehetővé tették-e a kölcsön nyújtását, a kölcsönszerződések konkrét körülményeinek részleteit, e körben meg kell hallgatni a szerződéseket tanúként aláíró személyeket is.

Az új eljárásban megállapított tényállás lényege szerint az I.r. felperes a vizsgált évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó bevallását beadta, jövedelme egyéni vállalkozásból volt, amelyet 2006. szeptember 27-én megszüntetett. Az egyéni vállalkozás fő tevékenysége ingatlanközvetítés volt. Az adózó egyéni vállalkozása mellett 50 %-ban tulajdonosa és ügyvezetője volt a vizsgált időszakban az 1993. évben alapított B Kft.-nek.

A II.r. felperesnek a vizsgált időszakban munkáltatója számolta el a személyi jövedelemadóját, 2002. évre 0253 számú bevallást adott, 2003. évre bevallást nem adott. A II.r. felperes 50 %-ban tulajdonosa volt B Kft.-nek. B Kft.-nél a vizsgált időszakban munkaviszony, illetve gyet, gyed, gyes címén részesült jövedelemben a megyei egészségbiztosítási pénztár igazolása alapján. Az ebből származó jövedelem összege a személyi jövedelemadó bevallásában szereplő összeg, egyéb jövedelemmel nem rendelkezett.

Az alapeljárásban az adózók 2007. február 7-én közös nyilatkozatot tettek, amelyet az új eljárásban fenntartottak.

Az adózók a bevételeik között szerepeltették a személyi jövedelemadó bevallásaikban szereplő összegeket. Ezt meghaladóan az adóhatóság nyilvántartási rendszere adatai, illetve a benyújtott dokumentumok alapján kimutatható bevétel az I.r. felperesnél a vállalkozói kivét volt.

Az adózók kijelentették, hogy egyéb bevételük a vizsgálat alá vont időszakban személygépkocsi értékesítésből származott. 2001-ben 2.500.000 Ft, 2004-ben 1.950.000 Ft eladási árért értékesítettek személygépkocsit. Nyilatkoztak arról, hogy 10.000.000 Ft lakásépítési hitelt vettek fel a C Banktól, amelyet építkezéshez használtak fel.

A vizsgált időszakot megelőző jelentős - 15-20 millió Ft - megtakarításra hivatkoztak, melyet bizonylatokkal nem támasztottak alá. A felperesek 1990 és 2000. között bevallott jövedelmei - az adóhivatal megállapítása szerint - ilyen összegű megtakarításra nem nyújtottak fedezetet.

Az adózók ezt meghaladóan tartozáselismerő nyilatkozatot, illetve elismervényt nyújtottak be "szülői segítség", illetve kölcsön jogcímén kapott összegekről.

Nyilatkozatukban részletezték kiadásaikat (életvitel, telekvásárlás, gépkocsi vásárlása, tagi kölcsön nyújtása B Kft-nek).

Az adózók nyilatkozatában és bevallásaiban megjelölt bevételek és kiadások alapján a revízió megállapította, hogy az adózók bevételei 2002. és 2004. évben nem nyújtottak fedezetet kiadásaikra. A felperesek 15-20 millió Ft megtakarításáról tett nyilatkozatát az adóhatóság nem fogadta el, mivel a megtakarítás rendelkezésre állását a kiadások felmerülésekor az 1992-2001. évre vonatkozó dokumentumok hitelt érdemlően nem igazolták. Az adózók egyéb 1990. és 2000. közötti években megszerzett bevételeit szintén nem vette figyelembe az adóhatóság, mivel a megtakarítás rendelkezésre állását a vizsgált időszak kezdetén, illetve a kiadások időpontjában szintén nem bizonyították.