A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33872/2013/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 26. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 97. §, 143. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. §, 86. §, 88. §, 119. §, 120. §, 123. §, 135. §, 142. §] Bíró: Remes Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.33.872/2013/6.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Ormai Gabriella ügyvéd (cím.) és a Mitták Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Mitták Péter ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Horváth Flóra jogtanácsos és dr. Szabó Orsolya kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím.) alperes ellen adóügyben hozott 2888391034, 2888392910, 2888392998 és 2888392932 számú közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított - egyesített - perében, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kereseteket elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (azaz egymillió) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 3.932.400 (azaz hárommillió-kilencszázharminckettőezer-négyszáz) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A Nemzeti Adó- és Vámhatóság Dél-budapesti Adóigazgatósága mint elsőfokú adóhatóság a felperesnél a 2008. július 1-je és 2010. december 31-e közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket végzett. Az ellenőrzéseket lezáró módosított jegyzőkönyvekben, illetve a felperes azokra tett észrevételeiben foglaltak alapján az elsőfokú adóhatóság négy határozatot hozott. A 2011. szeptember 22-én kelt 2462959540 számú határozatában a 2008. július - 2010. június időszakra (a továbbiakban: I. időszak) vonatkozóan a felperes terhére 30.520.000 forint adókülönbözetet állapított meg, mely folyószámlát nem érintő tétel; a 2011. október 7-én kelt 2463834130 számú határozatában a 2010. július-szeptember időszakra (a továbbiakban: II. időszak) vonatkozóan a felperes terhére 59.297.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 47.572.000 forint folyószámlát nem érintő tétel, 7.910.000 forint jogosulatlan visszaigénylés, 3.815.000 forint adóhiány, jogkövetkezményként 102.000 forint késedelmi pótlékot állapított meg; a 2011. október 7-én kelt 2463834152 számú határozatában a 2010. október-november időszakra (a továbbiakban: III. időszak) a felperes terhére 164.761.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 108.622.000 forint folyószámlát nem érintő tétel, 56.139.000 forint adóhiány, jogkövetkezményként 978.000 forint késedelmi pótlékot állapított meg; a 2011. október 7-én kelt 2463836057 számú határozatában a 2010. december időszakra (a továbbiakban: IV. időszak) a felperes terhére 57.891.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 3.211.000 forint folyószámlát nem érintő tétel, 54.680.000 forint jogosulatlan visszaigénylés.

A felperes fellebbezései folytán eljárt alperesi másodfokú adóhatóság a 2010. február 6-án kelt 2888391034 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság 2462959540 számú, a 2012. február 29-én kelt 2888392910 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság 2463834130 számú, a 2012. február 29-én kelt 2888392998 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság 2463834152 számú, a 2012. február 29-én kelt 2888392932 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság 2463836057 számú határozatát helybenhagyta.

Az ellenőrzés során feltárt tényállás szerint az I.Kft. (a továbbiakban: I.Kft.) mint megrendelő 2009. szeptember 25-én fővállalkozói szerződést kötött a I. Zrt.-vel (a továbbiakban: I. Zrt.) mint fővállalkozóval a cím alatti ingatlanon egy szálloda céljára megfelelő épület (a továbbiakban: Ingatlan) megépítésére, melyet a felperes is ellenjegyzett. A felépítendő Ingatlanban a szálláshely-szolgáltatást ugyanis a tulajdonos I.Kft. nem közvetlenül kívánta nyújtani, hanem azt bérleti szerződéssel bérbe adta a felperes részére, a felperes pedig - 2010. szeptember 1-jétől - bérleti szerződéssel bérbe adta az II. Kft. (a továbbiakban: II. Kft.) részére, melynek folytán ezen időponttól a tényleges szálláshely-szolgáltatást az Ingatlanban az II. Kft. nyújtotta, a bérleti díjak 2010 októberétől jelentkeztek.

Az adóhatóság határozatokban kifejtett álláspontja szerint a felperes bérbeadási tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés l) pontja szerint ítélendő meg, mely szerint az ingatlan bérbe-, illetve haszonbérbe adása mentes az áfa alól, emiatt a bérleti díjak után adót felszámítani nem kell, illetve nem lehet. Az Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pontja alá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartozik, amiről abban az esetben beszélhetünk, ha az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz olyan szálláshely szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű. Az Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pontja azon megfogalmazásából, mely szerint az e pont hatálya alá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadás tartozik, nem következik az, hogy a kivételek köre a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáson kívül kiterjedne olyan bérbeadásokra is, melyek tárgya kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas ingatlan, illetve amelyeknél a bérbevevő az ingatlant kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása céljából veszi bérbe. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására általában alkalmas, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása céljából bérbe vett ingatlan tekintetében a bérbeadó nem valósít meg kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadást, ilyen bérbeadás csak kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás keretében valósulhat meg. Éppen ezért az adóhatóság - mind a négy vizsgált időszakban tett megállapításokat érintő - álláspontja az volt, hogy a bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódó beszerzések, és az ingatlan bérleti díja után felszámított áfát a felperes nem helyezheti levonásba, hiszen adómentes tevékenységhez kapcsolódnak, és az adó levonásba helyezése az Áfa tv. 120. § (1) bekezdés a) pontjába ütközne.

Az irányadó tényállás szerint továbbmenően a fővállalkozási szerződés szerint az Ingatlan a felperes érdekében épült azzal, hogy annak tényleges hasznosítója az II. Kft. lesz. A fővállalkozó feladata volt a beruházáshoz kapcsolódó kivitelezési tervek elkészítése, a tervek egyeztetése a megrendelő I.Kft.-vel, a felperessel és az II. Kft.-vel. A szerződés szerint a szerződés tárgya az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, az áfa megfizetésére a megrendelő köteles. Az Ingatlanra kiadott építési engedély 2007. március 23-án emelkedett jogerőre, a használatbavételi engedélyt 2010. augusztus 13-án adták ki. A I. Zrt. és a felperes között 2009. február 6-án létrejött egy megállapodás, melynek értelmében az Ingatlanon az eredeti műszaki tartalomhoz képest többletmunkák elvégzése vált szükségessé (pl. tűzálló kábelvezetés, menekülési útvonalak falainak kialakítása 90 perc tűzálló kivitelben tűzoltó igény szerint, épület automatika, locsoló és öntözőrendszer kiépítése, alaplemez építése módosított tervek szerint), a felperes ezek elvégzésével bízta meg a I. Zrt.t. A I. Zrt. a többletmunkákat elvégezte és a felperes felé 2010 szeptemberében kiszámlázta; a felperes a számla áfa tartalmát az egyenes adózás szabályai szerint 2010 szeptemberében levonásba helyezte.