A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20091/2007/4. számú határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §] Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.28493/2005/11., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20091/2007/4.*, Kúria Pfv.21874/2007/6.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.091/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Németh Ágnes Erzsébet ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) felperesnek a dr. Békésné dr. Harmathy Mária ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) alperes ellen eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. október 9-én meghozott 26.P.28.493/2005/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 499.300 (négyszázkilencvenkilenezer-háromszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes D.M.-al 1953-ban kötött házasságot. A házasság fennállása alatt D.M. és a felperes testvére P.Gy.né együtt vásárolták meg az 1973. augusztus 24-én kelt adásvételi szerződéssel G.F.né , H.F. és H.E. eladóktól a (...) számú telekkönyvi betétben 1.sz. hrsz. és 2.sz. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanok összesen 1000/3504 rész illetőségét, ami 500 négyszögöl beépítetlen területnek felelt meg. Ezt követően a megvásárolt telekingatlanon a felperes és házastársa egy kétszintes lakóházat építettek.

D.M. az 1977. december 7-én kelt szerződéssel az 1.sz. hrsz. alatt felvett ingatlan 1000/3504 részilletőségét a felperessel közös gyermeküknek, az alperes édesapjának D.F.nek ajándékozta holtig tartó haszonélvezeti jogának kikötésével. Mivel a szerződésben az ajándékozó tulajdonát képező két ingatlan közül csak az egyik került feltüntetésre, a földhivatal annak alapján csak a 1.sz. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan részilletőségére jegyezte be a megajándékozott tulajdonjogát. Ezért a felek 1984. január 28-án az 1977. december 7-én kelt ajándékozási szerződést kiegészítették, azzal, hogy az ajándékozó fiának ajándékozza továbbá a 2.sz. hrsz. alatt nyilvántartott részilletőségét is, a rajta lévő házzal együtt.

1993-ban mindkét ingatlant kisajátították, D.F. tulajdonos 5.604.000 forint, míg D.M. haszonélvező 905.585 forint kártalanítást kapott. Az 1993. május 28-án kelt adásvételi szerződéssel D.F. mint állagvevő, míg a felperes és házastársa, valamint az akkor még kiskorú alperes mint haszonélvezők megvásárolták a 3.sz. hrsz. alatt nyilvántartott (jelenleg 3.sz. hrsz. természetben (...) szám) családi házas ingatlant. A szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba D.F. javára tulajdonjog, míg a felperes és házastársa, továbbá az alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jog került bejegyzésre.

Az alperes édesapja D.F. 2001. december 28-án elhunyt. Törvényes örököse az alperes, akinek a perbeli ingatlan vonatkozásában tulajdonjoga öröklés jogcímén bejegyzésre került. A felperes házastársa 2002. március 16-án hunyt el.

A felperes 2002. szeptember 2-án pert indított az alperes ellen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt és keresettel kérte, hogy a bíróság a 3.sz. hrsz. ingatlan ½ részét ajándék visszakövetelése jogcímén adja tulajdonába. Tényelőadása szerint 1972-ben a telekingatlanokat az életközösség fennállása alatt házastársával közösen vásárolták meg és ezt követően közösen építették rá a családi házat. Az ingatlan-nyilvántartásban azonban tulajdonosként csak férje került feltüntetésre. Férje 1977-ben az ingatlant fiuknak ajándékozta, mivel azonban a felperes az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelt, így a szerződéskötésben nem vett részt, de az ügyletről tudott. Az ajándékozásra azért került sor, mert megbeszélésük szerint a velük együttélő fiuk fog róluk gondoskodni, aki vállalta, hogy támogatja és segíti őket. Az ingatlan kisajátítását követően a kártalanítási összegből vásárolták meg az újabb ingatlant, amelyet fel is kellett újítani. Ennek tulajdonosa fia lett, míg a felperes és házastársa valamint fiuk gyermeke az alperes, holtig tartó haszonélvezeti jogot szereztek. Gyermeke halála folytán meghiúsult az a feltevés, hogy öreg napjaira segítségére lesz. Mivel egyedül maradt, a nagy házat fenntartani és költségeit viselni egyedül nem tudja, ezért létfenntartása biztosítása érdekében is szüksége van arra, hogy az ajándékot visszakapja.

A Budapesti II és III kerületi Bíróság a 8.P.III.22.858/2002/9. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes által érvényesített egyik ajándék visszakövetelési ok sem megalapozott. A felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság az 57.Pf.631.088/2003/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a pontosított tényállás alapján az elsőfokú bíróság érdemi döntése helytálló, de eltérő jogi indokból. A Ptk. 579. § (2) bekezdése szerint ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. "A felperes maga sem állította, hogy írásban kötött volna ajándékozási szerződést az alperes jogelődjével. Így még, ha tényállítása valós lenne is az ajándékozás valamilyen módon (szóban vagy ráutaló magatartással történő) létrejöttét illetően a jogügylet a kötelező alakiság hiánya miatt nem tekinthető érvényesnek. Ajándék visszakövetelési igény csak érvényes ajándékozási szerződés alapján támasztható, ennek hiányában szükségtelen az érvényesített visszakövetelési ok törvényi feltételeinek vizsgálata."