EH 2000.238 Ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértés megadására jogosult szervet a szakszervezet belső szabályzata nem határozza meg, a bíróság jogszerűen vette figyelembe a szakszervezet álláspontját és az általa követett gyakorlatot [Mt. 28. § (1) bek.].
A felperes ügyfélszolgálati munkatárs munkakörben állt az alperes alkalmazásában, és bizalmi helyettesként választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Az alperes az 1998. február 9-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát felmondta, emiatt a felperes munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Kereseti kérelme a rendes felmondás jogellenességének megállapítására és kétszeres végkielégítés megfizetésére irányult. Arra hivatkozott, hogy az alperes elmulasztotta munkaviszonya felmondása előtt a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását beszerezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét és az alperest felperes javára 1 088 892 forint, valamint perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság a szakszervezeti alapszabályból, ügyrendből, valamint B. Gy.-né régió-titkár tanúvallomásából levont következtetéssel azt állapította meg, hogy felperes tekintetében a felmondáshoz való hozzájárulás megadására a régió alapszerv testületi szerve lett volna jogosult, amely testület a régió-titkárból és a főbizalmiakból áll. A létszám-leépítési bizottság ülésén résztvevő régió-titkár és két megyei főbizalmi egyetértően nyilatkozott a felperes munkaviszonya megszüntetésére vonatkozóan. A bíróság megítélése szerint ez a nyilatkozat nem tekinthető testületi döntésnek. Az alperes nem kereste meg a felettes szakszervezeti szervet a hozzájárulás megadása végett, a létszám-leépítési bizottság ülését pedig nem tartotta azonosíthatónak a szakszervezeti szerv eljárásával.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal az ítéleti megállapítással, hogy a hozzájárulásra jogosított szakszervezeti szerv a régió-titkárból és a főbizalmiakból álló testület, mert erre vonatkozó tételes rendelkezés sem a szakszervezeti alapszabályban, sem az ügyrendben nem található. Álláspontja szerint ezért a szakszervezet szervezetére és működésére vonatkozóan autentikus magyarázatot kizárólag a szakszervezet adhat. Emiatt a megyei bíróság kiegészítette a bizonyítást, megkereste a szakszervezetet, hogy nyilatkozzon a felperes esetében eljárásra jogosult felsőbb szakszervezeti szerv és az előzetes egyetértés felől. A szakszervezet titkára úgy nyilatkozott, hogy felettes szakszervezeti szervnek a főbizalmi minősült, aki két bizalmival együtt részt vett a létszám-leépítési bizottságban és az utóbbiakkal történt tanácskozás után hozzájárulását adta a felperes munkaviszonyának felmondásához.
Az így kiegészített bizonyítás alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes az Mt. 28. §-a (1) bekezdésének megfelelően járt el, mert a felmondás előtt beszerezte a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését. Ezért a felperes keresetét alaptalannak találta, és azt elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát kérte. A szakszervezet alapszabályának rendelkezéseire hivatkozva vitatta, hogy a régió-titkár, vagy a főbizalmi a szakszervezet munkajogi jogosítványa gyakorlására jogosult lett volna. Sérelmesnek tartotta a szakszervezeti titkár nyilatkozatának figyelembevételét, mivel nem vett részt a létszám-leépítési bizottság munkájában, és az eljárás során ellentmondásosan nyilatkozott. Vitatta, hogy a létszám-leépítési bizottság munkája keretében tett nyilatkozat az Mt. 28. §-a (1) bekezdése szerinti joggyakorlásként elfogadható. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felmondása tárgyában a Területi Igazgatóság Szakszervezeti Bizottsága egyetértési jogát nem gyakorolta. Az egyeztetés során felvett jegyzőkönyvre hivatkozva azt is vitatta, hogy a létszám-leépítési bizottság ülésén a szakszervezet tisztségviselői mivoltát figyelembe vette és erre vonatkozóan nyilatkozott volna.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság a peres iratokhoz becsatolt Általános Biztosító Rt. Dolgozói Szakszervezetének Alapszabálya és az Országos Szakszervezeti Tanácsának Ügyrendje alapján helytállóan állapította meg, hogy e szabályzatok a szakszervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatos szakszervezeti jog [Mt. 28. § (1) bekezdés] gyakorlásának rendjére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes állítását a felperes saját perbeli nyilatkozata és az Alapszabálynak a kérelemben megjelölt rendelkezései nem támasztják alá. Ezzel szemben az Alapszabály kifejezetten rögzíti, hogy a szakszervezet struktúráját, döntéshozatali rendjét, testületeit a szakszervezet ügyrendje határozza meg, a perbeli időben pedig ilyen ügyrendje a szakszervezetnek nem volt, csupán az Országos Szakszervezeti Tanácsra - a legmagasabb színtű irányító és döntéshozó testületre - vonatkozó ügyrendet alkották meg, amely a perben vitatott kérdésről nem rendelkezett. A felperes az ügyrend hiányára vonatkozó tanúvallomást a perben maga sem vitatta.
A másodfokú bíróság az előbbiekre tekintettel - a perbeli eltérő adatokra, nyilatkozatokra is figyelemmel indokoltan kérte ki és vette figyelembe a szakszervezet álláspontját, minthogy a szervezeti rendjét a szakszervezet maga jogosult meghatározni [1989. évi II. törvény 25. § (2) bekezdés.]
A felperes a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást, miszerint a létszám-leépítési bizottság ülésén résztvevő régió-titkár és két főbizalmi - köztük a megye főbizalmija - a munkaviszonya megszüntetéséhez egyetértő nyilatkozatát adta, fellebbezéssel nem támadta, és ezt a tényt perbeli nyilatkozataiban sem vitatta. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozóan a felülvizsgálati eljárásban is irányadó - jogszabálysértés nélkül [Pp. 206. § (1) bekezdés] megállapított - tényállást sikertelenül támadta.
Az a körülmény, hogy a szakszervezet az előzetes egyetértését a létszámleépítése bizottság eljárása keretében adta meg, a joggyakorlás jogszerűségét nem érinti. Ezért az egyetértés hiányára, illetve emiatt a felmondás jogellenességére levont felülvizsgálati következtetés téves.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 418/1999. sz.)