A Szerencsi Járásbíróság B.81/2014/126. számú határozata állatkínzás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 266/B. §, (1) bek., 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, (1) bek., (2) bek., 339. §, (1) bek., 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt.) 6. §, (1) bek., 12. §, 45. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, (2) bek., 50. §, 51. §, 72. §, (1) bek. a) pont, 79. §, 80. §, 244. §, (1) bek., (2) bek. a) pont] Bíró: Elek Gabriella

A Szerencsi Járásbíróság Szerencsen, 2014. augusztus 25., november 26., 2015. március 23., szeptember 11., november 20., 2016. február 29., március 23., 30. és 31. napján megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

vádlott neve - (személyi adatok)

magyar állampolgár

vádlott

bűnös

- állatkínzás bűntettében (Btk. 244.§ (1), (2) bekezdés a) pont)

Ezért őt a bíróság

120 (százhúsz) napi tétel 1.500 (ezerötszáz) forint napi összegű, összesen 180.000 (száznyolcvanezer) forint végösszegű pénzbüntetésre ítéli.

A vádlott a pénzbüntetést a Miskolci Törvényszék Bevételi Csoportjának a felhívása szerint közölt időben és módon köteles megfizetni a Magyar Állam javára.

A bíróság a vádlott számára az 180.000 (száznyolcvanezer) forint végösszegű pénzbüntetés megfizetésére jelen ítélet jogerőre emelkedését követő második hónap első napjától kezdődően 24 (huszonnégy) havi, havi 7.500 (hétezer-ötszáz) forint összegű részletfizetést engedélyez akként, hogy az egyes részleteket minden hónap 15. napjáig kell megfizetni.

Egy részlet elmulasztása esetén a vádlott a részletfizetés kedvezményét elveszti és az egész hátralékos összeg egyszerre esedékessé, fogház fokozatú szabadságvesztésre átváltoztathatóvá válik: egy napi tétel helyébe ilyenkor 1 (egy) napi szabadságvesztés lép és ekkor a szabadságvesztés három hónapnál is rövidebb lehet.

A bíróság a Szerencsi Járásbíróság Bny.I/2/2015. tételszám alatt bevételezett

1. sorszám alatti alu nyílvesszőt (vadászhegyből hiányoznak a pengék, hiányzik kettő darab műanyag toll róla) elkobozza.

Kötelezi a bíróság vádlottat, hogy a büntető eljárás során ezidáig felmerült 430.641 (négyszázharmincezer-hatszáznegyvenegy) forint bűnügyi költségből fizessen meg 407.292 (négyszázhétezer-kettőszázkilencvenkettő) forintot, míg 23.349 (huszonháromezer-háromszáznegyvenkilenc) forintot a Magyar Állam visel.

I n d o k o l á s:

Vádlottal szemben a Szerencsi Járási Ügyészség B.1225/2012/27. számú 2014. március 19. napján érkezett vádiratában a 2012. évi C törvény 244 § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő állatkínzás bűntette miatt emelt vádat.

A tárgyaló ügyész a vádat a tényállás és annak jogi minősítése tekintetében változatlanul tartotta fenn.

*****

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A vádlott magyar anyanyelvű, szakközépiskolát végzett, képesített áramszolgáltató szakképzettséget szerzett, E község polgármesterekén havi nettó 300.000 forint jövedelemre tesz szert. Nős, felesége XY, aki 200.000 forint jövedelemben részesül. Egy kiskorú, valamint kettő nagykorú továbbtanuló gyermekét részben tartja. Tulajdonát képezi a lakcímeként feltüntetett ingatlan 1/2 illetősége 10.000.000 forint értékben, 6000 m2 nagyságú szőlő terület, 1 ha mezőgazdasági terület, egy lakóház 1/4 illetősége és egy Renault Scenic 2004. évjáratú személygépkocsi, tartozása nincs.

Vádlott 1993-tól járőr, 1996-tól gépkocsivezető-járőr, majd 2001-től a A Rendőrkapitányság B Rendőrőrsén körzeti megbízott volt, 2006. október 6-ig E község körzeti megbízottjaként tevékenykedett. Jogviszonya a 2006. évi önkormányzati választásokat követően szűnt meg, mivel a vádlottat E község polgármesterévé választották. BM dolgozóként a rá bízott feladatokat maradéktalanul elvégezte, jó kapcsolatot ápolt mind az önkormányzatok vezetőivel, mind a lakossággal, szolgálatba pontosan érkezett, szolgálatát fegyelmezetten, az utasítások betartásával látta el. Fenyítést nem kellett alkalmazni, 1996-ban soron kívül főtörzsőrmesterré, 2001-ben soron kívül zászlóssá léptették elő.

Büntetlen előéletű.

*****

A vádbeli cselekményre nézve:

2012. szeptember 19. napján 14 és 16 óra közötti időben E községben a C út X szám udvarán, melyet az önkormányzat használt egy kistestű, 10,5 kg súlyú, kb. 2 éves terrier jellegű keverék, vörös-fehér színű, kb. 40 cm magasságú, kan kutya (amely tanú 4 E községi lakoshoz szokott) megmorogta az ott dolgozó tanú 1 és tanú 8 E községi lakosokat, akik a helyszínen munkálatokat végeztek. A kutya morogva feléjük jött, ami miatt a két nő a házba bement és onnan a vádlottat telefonon értesítették a történtekről. Ezután nem sokkal vádlott, E község polgármestere a helyszínre érkezett, az állatorvost vagy a gyepmestert nem értesítették, azonban a vádlott magához vette a gépkocsijában lévő íjat. Az udvaron ott találták még az ebet, a vádlottat ekkor felbátorodva követte az udvarra tanú 1 és tanú 8, majd a vádlott az asszonyoktól előrébb lépve az állatot, amikor az ugatott, 3,5-4 méter távolságból nyílvesszővel oldalról meglőtte. Az alumíniumból készült kb. 7 mm átmérőjű nyílvessző 55 mm-es penge nélküli vadászheggyel volt felszerelve és kb. 60 fokos szögben fúródott az eben a bal 9. bordaközi tájékba, ahol a rekeszizmot perforáló és a bélfodri erek sérülését okozó hasűri bevérzéssel járó sérülést okozott.

A vesszőtest csigás vagy reflex íjakhoz illeszkedik, a csatlakozó menetes rész tövénél a hegy kismértékben elhajlott. A vadászhegy penge nélküli használata nem rendeltetésszerű. Hegyessége miatt könnyen behatol a testbe, de a pengék hiánya miatt könnyen megszorul, elakad. Ekként a vessző legalább 8 cm mélyre hatolt a testbe.

A lövés után az állat keserves "nyikkantással" nyílvesszővel az oldalában megpróbált elszaladni, ezt tanú 4 és tanú 3 E községi lakosok is látták, majd jobb oldalára fekve a lövést követő 2-5 perc elteltével az elpusztításához szükséges mértéknél nagyobb szenvedés miatt elhullott. Az állatnál a nagyobb mértékű szenvedés miatt katalepsziás hullamerevség következett be. Az állat szűk helyen, menekülési lehetőségét elzárva kapta az oldalába érkező nyílvesszőt, ennek ellenére nem került közvetlen közelébe a megmorgott személyeknek. A kistestű kutya nem akarta megtámadni a feléje közeledőket, szűk helyen menekülési útvonalát elzárva érezte, morgással jelezte, hogy a személyek menjenek távolabb, de támadási szándéka nem volt. Meglövését követően szenvedése ellenére sem támadt az őt körülállókra, hanem mellettük elszaladva próbált elmenekülni a kerítés hiányán át: a szaladás során -a menekülés ezen akadálya miatt- a nyílvessző, amely az állat testébe volt fúródva, súlypontja körül elmozdulva az állatban belülről további sérülést is okozott.

Az állat lelövése indokolatlan cselekvés.

*****

A fenti tényállást a bíróság az alábbi bizonyítékok alapján állapította meg:

2012. szeptember 19. napján vádlott tanúként önvádra figyelmeztetés után előadta, hogy 15 óra körüli időben átszaladt tanú 1 szólni, hogy jöjjön, mert egy tarka kutya támadja őket, erre magához vette a csigás íját és egy nyílvesszőt is és átment a C út X szám alá. A kutya valóban ott volt még, az udvaron tartózkodott ekkor tanú 8 is. Elmondása szerint az íjával azért lőtt, hogy a kutya ne harapja meg az embereket és az oldalán találta azt el, mert az eb őt is támadta. A kutya rögtön elszaladt az udvaron keresztül, ő ment utána, mert kíváncsi volt, nem veszett-e, de nem találta már meg. Utalt arra, hogy a feleségét egy kutya már megtámadta, a vallomása végén közölte, hogy az íját a hatóság rendelkezésére fogja bocsátani.