A Kúria Gfv.30050/2022/5. számú PRECEDENS határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Osztovits András, Simonné dr. Gombos Katalin

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

k ö z b e n s ő í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VI.30.050/2022/5.

A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke

Dr. Osztovits András előadó bíró

Dr. Farkas Attila bíró

A felperes: ...

A felperes képviselője: Olsavszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Olsavszky Péter ügyvéd)

Az alperes: ...

Az alperes képviselője: Lajer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd)

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.423/2020/5/II. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2.G.40.452/2018/20. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a peres felek között 2007. augusztus 28-án létrejött deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelen.

Megállapítja, hogy a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint, az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összege 381.900 (háromszáznyolcvanegyezer-kilencszáz) forint.

A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes lakáskölcsön felvétele érdekében az alperesnél 2007. augusztus 6-án "deviza alapú hitel igénybevételéből eredő esetleges kockázatok tudomásul vételéről" szóló nyilatkozatot (kockázatfeltáró nyilatkozatot) írt alá. Ez a nyilatkozat egyebek mellett rögzítette, hogy az aláírónak tudomása van arról, hogy a deviza alapú hitel alatt olyan hitel értendő, amelynek összege nem magyar forintban, hanem az igényelt devizanemben többek között svájci frankban kerül meghatározásra. A hitelt folyósító alperes a hitelt forintban bocsátja rendelkezésre, de a tartozást devizában tartja nyilván, a hitel fél részéről történő visszafizetése is forintban történik. Deviza alapú hitel esetében az alperes a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra, személyi kölcsön esetén az alperes magánszemélyekre vonatkozó valutavételi, egyéb deviza alapú hitelek esetén pedig az alperes magánszemélyekre vonatkozó deviza vételi árfolyamát alkalmazva, a törlesztéskor pedig a forintban befizetett összeget az alperes magánszemélyekre vonatkozó deviza eladási árfolyamán számítja át devizára. A vételi és eladási árfolyam közti különbség változatlan árfolyam mellett is emeli a hitel költségeit. Amennyiben a deviza alapú hitel devizaneme és a forint közötti árfolyam változik, az hatással lesz mind a folyósítandó hitelösszeg, mind a tőkét és kamattartozást is magába foglaló törlesztőrészletek, alamint egyéb devizában nyilvántartott járulékok, költségek nagyságára. Abban az eseten, ha a futamidő alatt a forint árfolyama erősödik úgy kevesebb forintot kell fizetni a devizában nyilvántartott törlesztőrészletek ellenértékeként, amennyiben gyengül, úgy a fizetési terhek nőnek. A deviza alapú hitelek kamata a nemzetközi kamatok változása miatt is módosulhat. Lehetőség van arra, hogy a futamidő alatt az alperes a fél kérelmére a még fennálló tőketartozás összegét magyar forintra konvertálja. A jelen nyilatkozat aláírásával a felperes elismerte, hogy a banktól a deviza alapú hitel igénybevételével összefüggésben felmerülő kockázatokról különös tekintettel az árfolyamkockázatra a szükséges tájékoztatást megkapta és megértette. A felperes kijelentette, hogy a deviza alapú hitelt a fentiek ismeretében is igénybe kívánja venni.

[2] 2007. augusztus 28-án a peres felek kölcsönszerződést kötöttek szabad felhasználású lakás előtakarékossági szerződés fedezete mellett nyújtandó deviza alapú kölcsönről. A szerződés részét képező lakossági üzletszabályzat III.22.1. rendelkezése szerint az adós jogosult a futamidő alatt egy alkalommal a banktól a devizában nyilvántartott kölcsön forint alapú kölcsönné átalakítását kérni, köteles ezem kérelmét a fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően a bankhoz írásban benyújtani. A bank a kérelmet a saját belső szabályzata szerint bírálja el.

[3] A szerződés 11.5. pontja rögzítette, hogy az adós kijelenti, hogy a banknál vezetett számlák, a bank bizonylatai, nyilvántartásai és üzleti könyvei alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt elfogadja a szerződés szerinti jogügyletek alapján fennálló kölcsön, járulék és egyéb tartozás mindekori összegének közokirati tanúsításaként. Alávetik magukat annak, hogy az e jogügyletekből fennálló tartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is a bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó tisztességtelenségérnek megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § (1) bekezdésére hivatkozással, jogkövetkezményként pedig a szerződés hatályossá nyilvánítását és az alperes 3.658.808 forint megfizetésére kötelezését kérte. Másodlagosan a kölcsönszerződés semmisségének megállapítását az rPtk. 200. § (2) bekezdés első fordulata alapján jogszabályba ütközés címén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjába foglaltakra utalással, jogkövetkezményként az alperes 3.819.118 forint megfizetésére kötelezését kérte. Harmadlagos kereseti kérelme a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányult a szerződés 11.5. pontjának tisztességtelensége miatt.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult