BH 1985.8.312 I. Gyermeknek baleset folytán bekövetkezett halála esetén az újabb gyermek nevelésével, tartásával, gondozásával kapcsolatos többletköltséget nem lehet olyan költségnek tekinteni, amely a másik gyermek elvesztése folytán a szülőket ért nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Ezzel kapcsolatban anyagi kárpótlásként általános kártérítést sem lehet megállapítani. [Ptk. 354. §, 355. § (4) bek., 359. § (1) bek.].

II. A nem vagyoni kártérítés iránti igényt nem alapozza meg önmagában a közeli hozzátartozó halálának a ténye és az ennek következtében fellépő gyász és fájdalom, valamint az, hogy a hozzátartozó halála folytán a korábbi helyzet hátrányosan megváltozott. Csak az ezzel kapcsolatos vagyoni kártérítésre kerülhet sor. [Ptk. 354. §, 16. sz. Irányelv III. pontja.]

III. A szokásosnál lényegesen drágább, nagyobb értékű síremlék költségét általában nem lehet kártérítésként érvényesíteni, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a legolcsóbb és rövid időn belül további kiadásokat igénylő anyagú, illetőleg kivitelű síremlék költségét lehetne figyelembe venni. [Ptk. 355. § (4) bek.]

I. 1982. július 9-én a Gy-i "Petőfi" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által üzemben tartott gépjármű halálra gázolta a felperes 7 éves gyermekét. A balesetért az alperes kötelező szavatossági biztosítás folytán felelős. A baleset előtt a felpereseknek két gyermekük volt, több gyermeket nem kívántak. Egyik gyermekük halála után úgy döntöttek, hogy újabb gyermeket vállalnak, és 1983. július 30-án kislányuk született. A baleset előtt az I. r. felperes a B-i Közlekedési Vállalatnál volt gépkocsivezető. 1982. szeptember 9-én munkaviszonyát 1982. szeptember 13-ával felmondta azzal az indokolással, hogy kisfiának a tragikus halála miatt a gépkocsivezetést idegileg nem tudja vállalni. Új munkahelyén kisebb a keresete. A baleset után a nagyobb gyermeket állandóan kísérték az iskolába. A II. r. felperes, hogy a baleset után született gyermeke gondozását, nevelését el tudja látni, munkahelyén nem dolgozik, a 3 éves gyermekgondozási segélyt igénybe veszi. Ez anyagi veszteséget jelent a felperesek számára, és a 3 évi munkakiesés a II. r. felperes munkahelyi előremenetelét is akadályozza.

A felperesek elhalt gyermekük emlékére egy süttői mészkőből készült síremléket állíttattak 60 600 Ft-ért és további 2400 Ft-ot fizettek ki egy süttői mészkő váza fejében.

Az alperes peren kívül megtérített a balesettel és a temetéssel kapcsolatos költségek fejében 15 025 Ft-ot, ebből sírkő költségeként 5000 Ft-ot kívánt téríteni.

II. A felperesek keresetükben sírkő állítás költsége címén 60 600 Ft és 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Az alperes az általa kifizetett összegen kívül további 5000 Ft-ot elismert sírkő költsége címén, egyebekben kérte a kereset elutasítását.

Az első fokú bíróság a felperes kártérítési követelésének a jogalapját a Ptk. 345. §-ának az (1) bekezdése, az alperes fizetési kötelezettségét a 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 2. §-ának az (1) bekezdése alapján megállapította. Az alperest 125 000 Ft és kamatai, valamint 6000 Ft részperköltség megfizetésére kötelezte. Sírkőállítás költsége címén 30 000 Ft-ot látott elszámolhatónak. A nem vagyoni kártérítés feltételeit nem látta megállapíthatónak, ezért 100 000 Ft általános kártérítést állapított meg a Ptk. 359. §-ának az (1) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy a szülők életvitele egészen másként alakul a harmadik gyermek vállalásával, mintha az elhalt gyermeket kellett volna tovább nevelni.

A Főügyészség és az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a marasztalási összeget 105 000 Ft-ra szállította le. Sírkőállítás költsége címén 10 000 Ft-ot látott elszámolhatónak, amelyből az alperes 5000 Ft-ot peren kívül kifizetett. Kimondotta, hogy a különösen tragikus körülmények között történt halál sem indokolja a szokásosnál lényegesen drágább nagyobb értékű síremlék költségét kártérítésként elszámolni. Az általános kártérítéssel kapcsolatban kimondotta, hogy a felpereseknek ténylegesen kimutatható, de összegében pontosan ki nem számítható vagyoni káruk keletkezett abból, hogy a harmadik gyermek nevelésére a perbeli baleset folytán vállalkoztak. Figyelembe vette azt is, hogy az I. r. felperes keresete átmenetileg jelentősen csökkent, mert a tragikus esemény hatására biztonságosan nem tudott közforgalmú járművet vezetni.

III. A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás alapos.

1. A Ptk. 354. §-a értelmében a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése szerint ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki, a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas általános kártérítésnek van helye.