Végső előterjesztői indokolás az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet és az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 144/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2022/47.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A kormányrendelet különféle tárgykörökben módosítja a szakhatósági közreműködésre, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályozást.
I. Szakhatósági közreműködések
1. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. melléklet 9. Környezet- és természetvédelmi ügyek pontjában foglalt táblázat 20. és 21. sorának módosítása a bányafelügyelet feladatkörével összhangban vált szükségessé.
2. A bányafelügyelet szakhatósági közreműködésénél több esetben indokolt a "külterületen" szűkítés hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy a belterületen végzett egyes tevékenységeknél is fontos a tevékenység földtani megalapozottságának vizsgálata.
3. Több kormányrendelet helyébe az elmúlt időszakban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendelete lépett, ezért a szakhatósági kormányrendelet utalásait frissíteni kell.
4. Az elvi vízjogi és a vízjogi engedélyezési eljárásokban - a korábbi szabályozással ellentétben - jelenleg nem szerepel a kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata, ezért a szabályozás kiegészítése indokolt.
A szóban forgó engedélyezések sok esetben a tervezett, jelentős volumenű vízügyi (vízbázis- és vízkezelési, vízellátási, szennyvízelvezetési és szennyvízkezelési, továbbá csapadékvíz-elvezetési) fejlesztésekhez kapcsolódnak, nagy területet, több települést érintenek.
A szakhatósági részvétel bővítése abból a megfontolásból merült fel, hogy az adott terület örökségvédelmi érintettségéről, az ebből fakadó korlátozásokról, kötelezettségekről a kérelmező jelenleg csak a vízügyi hatósági engedélyezési eljáráson kívül, előzetes tájékoztatás formájában értesülhet, de így is csak akkor, ha a hatóság tudomására jut a tervezett földmunkával járó tevékenység. Ennek az a következménye, hogy a beruházó sem a beruházás időigényével, sem a költségekkel nem tud a kiadott vízjogi engedély alapján számolni, hiszen az nem tartalmaz minden jogszabályból eredő kötelezettséget.
5. A rendelet 1. melléklet 8. pontjában foglalt táblázat módosításának az indoka, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakhatósági feladatai a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendeletben vannak nevesítve, de a szakhatóságok kijelöléséről szóló tárgyi jogszabályban ez nem jelenik meg. A módosítással az Országos Atomenergia Hivatal exportellenőrzéssel kapcsolatos szakhatósági feladatai egyértelműbben kerülnek meghatározásra.
II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások
A rendeletmódosítás által a Paks II. beruházás megvalósításához kapcsolódó terület- és infrastruktúra-fejlesztési feladatok, szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási, vízellátási (vízbázis- és vízkezelés-fejlesztés) és csapadékvízelvezetési, útépítési, útfelújítási, szennyvíziszap-feldolgozási feladatainak hatékonyabb és célszerűbb megoldását, a közszolgáltatás színvonalának javítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó eljárások - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé válnak.
A közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökken a fejlesztések megvalósítási ideje, amelyek eredményeként javul a közszolgáltatás színvonala, és az ellátotti kör megnövekvő kapacitásigénye nem fog fennakadást eredményezni a már működő rendszerekben, illetve a mindennapi ellátásban.
A fejlesztések ütemezett megvalósulásának eredményeként a paksi új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység, így például a munkások számára létesítendő szállások kapcsán a megfelelő infrastrukturális ellátottság biztosítása időbeli késedelmet nem szenved el, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges állami beruházás ütemezetten megvalósulhasson.