A Kúria Bfv.607/2015/14. számú precedensképes határozata önbíráskodás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 368. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Krecsik Eldoróda

A határozat elvi tartalma:

A fegyveres elkövetés minősítő körülményét megalapozza az elkövetés során fegyverutánzat használata.

***********

KÚRIA

Bfv.II.607/2015/14.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. október 21. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az önbíráskodás bűntette miatt S. O. A. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.VIII.33083/2013/12-III. számú és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 27.Bf.VIII.7277/2014/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2014. február 4. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 20.B.VIII.33083/2013/12-III. számú ítéletében S. O. A. terheltet bűnösnek mondta ki önbíráskodás bűntettében (Btk.368.§ (1) bek.) és ezért, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.VI-VII.24.247/2010/23. számú ítéletének próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezve, és a próbára bocsátást megszüntetve szerzői jog megsértésének vétsége (1978. évi IV. tv. 329/A.§ (1) bek.) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 3 év 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette.

A kerületi bíróság ítélete ellen ellentétes irányú fellebbezések bejelentésére került sor. Az ügyész a terhelt terhére a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása érdekében fellebbezett, e fellebbezést a Fővárosi Főügyészség módosított tartalommal tartotta fenn, a terhelt cselekményét fegyveresen elkövetett önbíráskodás bűntetteként indítványozta minősíteni, hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A terhelt és védője elsősorban felmentésért, másodsorban a támadott ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében fellebbezett.

E fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2015. március 4. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 27.Bf.VIII.7277/2014/8. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt vagyon elleni erőszakos bűncselekményét a 2012. évi C. tv. (Btk.) 368.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő önbíráskodás bűntettének minősítette. A kiszabott főbüntetést szabadságvesztésként nevezte meg azzal, hogy annak végrehajtási fokozata börtön. A terheltet 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte, és akként rendelkezett, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetéséből annak 2/3 része kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen S. O. A. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A védő indítványában a jogerős határozattal szembeni kifogásait három pont köré csoportosította. Ezek a következők:

I.) A sértett meghallgatásának hiányával megjelölt indítványi részben a védő a jogerős ítéletben megállapított tényállással szemben érvelt és a bizonyítási eljárás lefolytatásának mikéntjét sérelmezte. A sértett tárgyalási meghallgatásának elmaradásával a terhelt és a védelem védekezési joga sérült, nem volt mód az ellentmondások feloldására, kérdések feltételére, ekként a bizonyítékok mérlegelése során e bizonyíték nem nyerhetett kellő értékelést. Hivatkozott a védő a Be.5.§-ában, 75.§ (4) bekezdésében és 286.§ (4) bekezdésében írtak sérelmére.

II.) A védő által a vád módosításával és a súlyosítási tilalommal érintett rész. E körben a védő tartalmilag az ügyészi vádon történt túlterjeszkedésre utalt, amikor kiemelte, hogy az első fokon eljárt ügyész a vádat módosította, amikor a terhelt cselekményét a Btk.368.§ (1) bekezdése szerint minősítette, az ezzel egyező elsőbírói minősítés mellett a súlyosításért bejelentett ügyészi fellebbezés quasi a vád módosításának tekintendő, amely azonban kizárt. A vádhatóság ugyanis olyan tény miatt nem jelenthet be súlyosításért fellebbezést, melyet a módosított vádindítványából kirekesztett.

III.) Bár a védő önálló pontként nem emelte ki, de önálló felülvizsgálati érvnek tekintendő az a hivatkozása, mely szerint a terhelt cselekményének minősítése is törvénysértő, mivel önmagában a fegyver utánzatának tartása nem teszi lehetővé a fegyveres elkövetés megállapítását. E körben a kellő bizonyítási eljárás lefolytatását, szakértő kirendelésének elmaradását is sérelmezte.