BH 2024.3.74 A vállalkozás eleget tesz a neve és címe feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének, amennyiben a jótállási jegyet a tartalmának megfelelő helyen a cégnevét és székhelyét tartalmazó, olvasható bélyegzőlenyomattal látja el [151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.704121/2022/16., Kúria Kfv.37604/2023/7. (*BH 2024.3.74*)

***********

A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló fogyasztó a 2021. október 31. napján vásárolt termékre minőségi kifogás miatt két ízben panaszt tett a felperesnél, majd kérte az alperest, hogy vizsgálja meg a minőségi kifogás intézésének módját.

[2] Az alperes a fogyasztó kérelmére fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított, melyben a felperes a rendelkezésére bocsátotta a termék jótállási jegyének másolatát, és az alkalmazott a jótállási jegyeinek mintáit.

[3] Az alperes a BP/2200/02034-6/2022. számú határozatával négy kötelezés mellett a felperest figyelmeztette és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől, ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírság kerülhet vele szemben kiszabásra. A második kötelezés szerint a felperes a jótállási jegyein az eddigiek feltüntetése mellett tüntesse fel a vállalkozás nevét és címét (a továbbiakban: kötelezés2). Indokolásában megállapította, hogy a felperes megsértette az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdés c), e), f) pontját, (4) bekezdését, valamint a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 4. § (5) bekezdését. A jogkövetkezményről a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (5) bekezdése és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint határozott.

[4] Az alaphatározatra tekintettel benyújtott keresetlevél alapján az alperes a BP/2200/02034-11/2022. számú módosító határozatával alaphatározatát úgy módosította, hogy a négy kötelezésből hármat törölt, de a kötelezés2-t és a figyelmeztetés jogkövetkezményt fenntartotta (a módosított alaphatározat a továbbiakban: alperes határozata).

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes a módosított keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, és perköltséget igényelt. Arra hivatkozott, hogy jótállási jegyein a jogszabály által előírt kötelező elemek szerepelnek, közöttük a vállalkozás neve és címe is, melyet minden esetben bélyegzővel tüntet fel; álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely kötelezővé tenné ezeknek az adatoknak nyomdai úton való feltüntetését. A módosító határozat átvételét követően arra is hivatkozott, hogy az alperes a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépte.

[6] Az alperes a módosított kereset elutasítását kérte, vitatva, hogy a felperes által alkalmazott jótállási jegyek a Korm. rendelet 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek. Kifejtette, hogy a bélyegzőlenyomat nem mindig olvasható, a Korm. rendelet sem írja elő a bélyegzőlenyomat kötelező tartalmi elemeit, a bélyegző nem mindig tartalmazza a vállalkozás címét. Az olyan jótállási jegy pedig, amely nem felel meg a teljes körű tájékoztatás követelményének, sérti a fogyasztói jogokat.

Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat

[7] Az elsőfokú bíróság az alperes BP/2200/02034-11/2022. számú határozatával módosított BP/2200/02034-6/2022. számú határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a 2021. évben kétféle jótállási jegyet alkalmazott. Az egyik típuson a "vállalkozás (forgalmazó) üzlet neve, címe", alatta lévő sorban "(bélyegzője)" szövegrész került feltüntetésre, a másik mintán a "terméket a fogyasztó részére értékesítő vállalkozás neve, címe:" és alatta helykihagyással pontozott vonal alatt "vállalkozás bélyegzőlenyomata a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírása (bélyegzője)" szöveg szerepelt. A termék eladásakor felperes az első típusú jótállási jegyet adta át a fogyasztónak, melyen a nyomtatott szöveg felett a felperes nevét, címét és adószámát tartalmazó bélyegzőlenyomat látható egy olvashatatlan aláírás mellett; a bélyegzőlenyomaton minden adat magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű.

[8] A jogerős ítélet szerint a felperes a módosító határozat átvételét követően a keresetét meg nem engedett módon terjesztette ki az ügyintézési határidő megsértésére, így azt nem vizsgálta.

[9] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes határozatában a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének megsértését nem állapította meg, a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjait pedig annak ellenére nem jelölte meg a felperes által megsértett jogszabályhelyek között, hogy a felperes terhére megállapított jogsértés ezek értelmezésén alapul.

[10] A jogerős ítélet szerint a Korm. rendelet nem határozza meg, hogy a jótállási jegyen a vállalkozás nevét és címét hogyan kell feltüntetni. A felperes jótállási jegyei tartalmazták a vállalkozás nevét, címét és bélyegzőlenyomatát. Rámutatott, hogy a vállalkozások bélyegzőlenyomata nem feltétlenül tartalmazza a vállalkozás címét, ezt jogszabály nem is zárja ki, azonban a vállalkozás nevének és címének feltüntetésére vonatkozó kötelező alakiságot sem határoz meg, ezért a névre és címre kiterjedő kötelező adattartalom bármilyen olvasható és közérthető alakisággal megjeleníthető. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által alkalmazott mindkét jótállási jegy minta és a termékre vonatkozóan a fogyasztónak átadott jótállási jegy megfelel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjainak.

[11] Az elsőfokú bíróság iránymutatása szerint az új eljárásban "az alperesnek a fogyasztó kérelmét akként kell elbírálnia, hogy a felperes jogszabálysértést nem valósított meg, és a kérelemre indult eljárást az ennek megfelelő tartalmú döntéssel kell befejezni."