A Debreceni Törvényszék Pf.20341/2016/28. számú határozata kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. §, 253. §, 2005. évi XLVII. törvény (Szaktv.) 3. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:2. §, 4:178. §]

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság P.23205/2015/9., *Debreceni Törvényszék Pf.20341/2016/28.*, Kúria Pfv.20913/2017/12. (BH 2018.4.115)

***********

... TÖRVÉNYSZÉK

1.Pf.20.341/2016/28. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság Dr. Szilvási Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek - előbb Dr. Szunai Mária ügyvéd által képviselt, majd személyesen eljárt alperes ellen kapcsolattartás újraszabályozása iránt indított perében a ... Járásbíróság ... sorszámú ítélete ellen a felperes által ... sorszám alatt előterjesztett és ... sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja; az alperes és a 2004. ... napján született A. és a 2006. ... napján született K. utónevű gyermekek között a kapcsolattartást akként szabályozza, hogy az alperes a gyermekekkel minden páros héten szombaton 9-11 óráig tarthatja a kapcsolatot a ... Családsegítő és Gyermekjóléti Központ (D. település, ....) intézményében. A kapcsolattartás megvalósulásának akadályozásáról a felek kötelesek egymást azonnal, de legkésőbb 24 órával a kapcsolattartás előtt tájékoztatni. Az elmaradt kapcsolattartás a következő héten pótolható.

Mellőzi a felperes elsőfokú eljárási illeték és perköltség megfizetésére kötelező rendelkezését. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget.

Kötelezi az alperest az állam javára - a NAV felhívásában megjelölt módon és számlára - megtéríteni 45.000 (negyvenötezer) első- és másodfokú eljárási illetéket, valamint a ... Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 144.730 (száznegyvenhétezer-hétszázharminc) forint szakértői díjat.

Ezen ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes egyezség megváltoztatása és kapcsolattartás újraszabályozása iránti keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az alperes javára 30.000 forint perköltség és az állam javára 21.000 forint eljárási illeték megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen - annak megváltoztatása és a kereseti kérelem helytadása iránt - a felperes élt fellebbezéssel.

Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott felperesi fellebbezést alaposnak ítélete meg.

A törvényszék az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti a következőkkel:

Az elsőfokú bíróság által szabályozott kapcsolattartás szerint az alperes a gyermekeket az iskolában veheti át. A gyermekek érzelmileg eltávolodtak az apától, többször előfordult, hogy nem akartak vele elmenni, ilyenkor az alperes a többi gyermek és a szülők előtt szidalmazta a lányokat, több esetben kihívta a rendőrséget.

A beszerzett iskolai jellemzések szerint a gyermekek nem szívesen találkoznak az apával, előfordult, hogy elfutottak előle. Az iskola kérte a bíróságot, hogy a gyermekek átadására ne az iskolában kerüljön sor.

A gyámhivatali eljárásban meghallgatták a gyermekeket, akik elmondták, hogy nem szívesen vannak az apjukkal, mert apjuk különösen A.-t mindenért megszidja, kigúnyolja, K.-t viszont mindenért megdicséri. A gyámhivatal pszichológus szakértőt is kirendelt. A. a szakértő előtt elmondta, hogy az édesapjára nagyon haragszik, semmiféle kapcsolatot nem akar vele és őt nem lehet semmire kényszeríteni. A gyermek családrajzán az apa nem szerepelt.

K. elmondása szerint "apa úgy viselkedik, hogy félünk". Legnagyobb sérelme, hogy az apja lezárta a szobájukat, a játékaikat bedobozolta, mert ő szeretett volna egy saját szobát.

A gyámhivatal az alperes végrehajtásra vonatkozó kérelmét 2015. augusztus 17. napján kelt

... számú határozatával elutasította, mert álláspontja szerint a felperes önhibája nem állapítható meg.

A ... Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya 2015. november 10. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az anya önhibájának behatóbb vizsgálatát rendelete el, különösen az április 17-ei és 28-ai kapcsolattartás tekintetében.

A megismételt eljárásban a gyámhatóság ... számú határozatában megállapította a felperes részéről az önhibát, mert álláspontja szerint a felperes nem készíti fel a lányokat a kapcsolattartásra, akik úgy gondolják, ha nincs kedvük nem mennek, nem tesz meg mindent a kapcsolattartás megvalósulása érdekében. A gyámhatóság a kapcsolattartás előmozdítása, a szülők közti konfliktus kezelése érdekében szükségesnek látta a védelembevételi eljárás kezdeményezését.

A törvényszék az eljárás során a bizonyítás kiegészítését is szükségesnek találta és igazságügyi pszichológus szakértőt rendelt ki. A szakértő véleménye szerint "a jelenlegi ellenséges érzelmileg távolságtartó elhidegült magatartás következtében az édesapa és mindkét gyermek között a felügyelt kapcsolattartás javasolt pszichológiai szempontból. A fokozatosság elve ebben a helyzetben nagyon fontos, mindkét gyermek rendkívül csalódott és bizalomvesztett az apával szemben, de a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az érzelmi, lelki sebek begyógyulására van remény, de az édesapa részéről ez igen nagy türelmet, kitartást igényel. A gyerekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy minden körülmények között szeretetteljesen viselkedik velük az édesapa, ehhez szakmai segítségre van szükség. Amíg a szülők harcolnak egymással, addig a gyerekek is fognak, méghozzá az édesanya oldalán.

A törvényszék végzésében ideiglenes intézkedéssel szabályozta az alperes és a lányok közti kapcsolattartást a családsegítőnél ellenőrzött keretek között.