A Debreceni Ítélőtábla Bf.71/2018/10. számú határozata emberölés bűntette (KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL, TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, (1) bek., 352. §, (1) bek., 361. §, 371. §, (1) bek., 372. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 92. §, (1) bek., (2) bek., 221. §, (1) bek., (2) bek., (4) bek.] Bírók: Diószegi Attila, Elek Margit, Szabó József

Debreceni Ítélőtábla

Bf.III.71/2018/10.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2018. évi június hó 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék 2017. évi november hó 20. napján kihirdetett ..../19. számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a vádlott magánlaksértés bűntetteként értékelt cselekményét magánlaksértés vétségének [Btk. 221. § (1) bekezdés] minősíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába.

A fellebbezési eljárásban 20 000 (húszezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s

A Miskolci Törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére jelentett be fellebbezést a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosítása érdekében.

A vádlott és a védője a büntetés enyhítése végett éltek jogorvoslattal.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva az ügyészi perorvoslatot fenntartotta. Indítványt tett a tényállás kiegészítésére, az ítéletben tapasztalt elírások helyesbítésére, és az elsőfokú ítélet megváltoztatására. Kifejtette, hogy a magánlaksértés bűncselekményének a jogi minősítése csak részben helytálló, mivel a Btk. 221. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben az elkövető erőszakkal megy be másnak a lakásába, vagy ehhez tartozó bekerített helyre, és ezt oly módon követi el, hogy a (2) bekezdésben foglalt minősítő körülményeket vagy azok közül valamelyiket valósítja meg ennek során, akkor a cselekménye a Btk. 221. §-ának (4) bekezdése szerint minősülő és büntetendő magánlaksértés bűntetteként értékelhető. Erre figyelemmel ekként indítványozta minősíteni a vádlott ezen bűncselekményét, szükségesnek ítélve a szabadságvesztés, valamint a mellékbüntetés mértékének a felemelését, egyebekben a törvényszék ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott a másodfokú eljárást megelőzően írásban tett észrevételeket az elsőfokú ítélettel szemben. Ebben elsősorban a bíróság által kirendelt, és szakvéleményt előterjesztő igazságügyi tűzvédelmi szakértő megállapításait, vizsgálati módszerét kifogásolta, így elsősorban azt, hogy a szakértő fényképfelvételek alapján dolgozott. Kérte, hogy "bizonyítási cselekménye elvégzésével kerüljön megállapításra a tűz keletkezésének a helye", mivel ő a petróleumot nem az ajtóra, hanem a lépcsőre öntötte.

Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú határozatot a Be. 348. §-ának (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében nyilvános ülésen bírálta felül a Be. 361. §-ában írtakat alkalmazva.

A másodfokú bíróság bizonyítás felvételét nem tartotta szükségesnek. A törvényszék helyesen észlelte, hogy a nyomozás során olyan műszaki szakértő adott tűzvédelmi kérdésekben igazságügyi szakvéleményt, akinek a kompetenciája erre nem terjedt ki. Ezért került sor F. S. igazságügyi tűzvédelmi szakértő kirendelésére a bíróság által, aki nyilvánvalóan csak a helyszínen készült fotók alapján készíthette el a szakvéleményét, figyelemmel a helyszínen készült egyéb dokumentumok megállapításaira is. E szakvélemény minden részletre kiterjedő, részben a vádlottra is kedvező (tűz átterjedés) megállapításokat tartalmazott. A szakvélemény kétségbevonására nem volt indok, és ezt a törvényszék sem tette. Mindezek miatt az ítélőtábla a vádlott bizonyítási indítványát, mint szükségtelent elutasította.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást az eljárási szabályokat betartva folytatta le. A tényállást a vádlott ténybeli beismerő vallomására, az igazságügyi tűzvédelmi szakértő megalapozott és elfogadott szakvéleményére, a kihallgatott tanúk vallomására, és a tárgyaláson ismertetett egyéb bizonyítékokra alapította. A feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében megvizsgálta, azokat értékelte. Indokolási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

Az iratok tartalmára és a nyilvános ülésen beszerzett új erkölcsi bizonyítvány adataira figyelemmel a Be. 352. §-a (1) bekezdésének a/ pontja alapján a tényállás a következők szerint kiegészítendő és helyesbítendő:

A garázdaság bűntette miatti eljárás vádiratának ügyszáma helyesen B...../4. és a vádban szereplő bűncselekmény elkövetési ideje 2015. augusztus 30.

A pszichológus szakértői vélemény megállapítása szerint a vádlott személyiségének összetevői nem segítették elő, nem könnyítették meg a bűncselekmény elkövetését (nyomozati iratok 146. lapszám).

A 4. oldal utolsó bekezdésének első mondatában az év helyesen 2016.

A sértett 2017. június 19. napján terjesztette elő joghatályos magánindítványát.

E kiegészítésekkel és pontosításokkal a tényállás megalapozott és a Be. 352. §-ának (2) bekezdése alapján irányadó a másodfokú eljárásban.

A magánindítvány kapcsán az ítélőtábla egyetért a fellebbviteli főügyészség e körben kifejtett jogi álláspontjával. A nyomozás közvádas bűncselekmény miatt indult, ezért a sértettet a magánindítvány előterjesztésének jogára a nyomozó hatóság nem oktatta ki. A jogi minősítés változása folytán ez a kioktatás 2017. június 19-én megtörtént, amikor a sértett határozottan és egyértelműen kijelentette, hogy kéri a magánlaksértés bűntette miatt a vádlott megbüntetését. A hatósági kötelezettség nem vagy későbbi teljesítése nem vezethet oda, hogy a sértett elveszítse az elkövető felelősségre vonása iránti jogát.

A törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmények jogi minősítése is részben helyes és törvényes.