A Győri Ítélőtábla Pf.20200/2017/6. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 124. §, 253. §, 330. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Szalay Róbert

A Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.200/2017/6/I.szám

A Győri Ítélőtábla dr.Kincses István ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes ellen a Pp. 2. § /3/ bekezdésére alapított igény érvényesítése iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatba tett perében Székesfehérvárott, 2017.május 25.napján 26.P.20.196/2017/7. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 9.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A feljegyzett 400.000 (négyszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a CEU 2013-ban elutasította a felperes jelentkezését az RGPP programra. Erre tekintettel a felperes augusztus 21-én keresetlevelet terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a CEU-val szemben, természetbeni kártérítés iránti igényt megfogalmazva. Kérte, hogy az egyetem még abban a tanévben biztosítsa részvételét a RELP programra, illetve a következő tanévekre garantálja teljes ösztöndíjjal a helyét az RGPP és a két éves mesterképzés keretei közt.

A keresetlevelében teljes személyes költségmentesség iránti kérelmet is előterjesztett, részben csatolva az engedélyezéshez szükséges nyomtatványokat, illetőleg egyéb okiratokat. A PKKB szeptember 3-án hiánypótlási felhívást adott ki a felperes részére az alperes jogképességének igazolása, a pertárgyérték megjelölése és határozott kereseti kérelem előterjesztése iránt, továbbá tájékoztatta a költségmentesség feltételeiről. A felperes 2013.szeptember 20-án pontosította keresetét. A PKKB a 2013. október 16-i végzésével ismételten hiánypótlásra hívta fel a költségmentesség körében. A felperes 2013.október 29-én sérelmezte az újabb felhívást a költségmentesség engedélyezésével kapcsolatosan. A PKKB november 11-én a keresetlevél áttételéről rendelkezett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A felperes 2013.november 20-án fellebbezéssel élt, a alperes neve 2014.április 16-án helybenhagyta az áttételt elrendelő végzést. Megállapította, hogy a felperes keresete a tartalma szerint elbírálva nem kártérítésre irányul, hanem a felvételi eljárás tárgyában hozott elutasító döntés elleni jogorvoslatot tartalmaz, azaz az alperes döntésének megváltoztatására irányul.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási szakágába 2014.május 26-án érkezett meg a keresetlevél, 2014.június 6-án kitűzött személyes meghallgatásra június 16-án került sor, ahol az alperesi kérelmezett nem jelent meg. A meghallgatáson rögzítésre került az eljáró bíró felperesnek adott tájékoztatása a benyújtott keresetlevél tartalmát érintő értelmezés és minősítés tárgyában és a lefolytatandó eljárás várható keretei és időbeli lefolyása körében. Jegyzőkönyvezésre került azon felperesi nyilatkozat, hogy újabb kártérítési keresetet terjesztett elő, ezen perben pedig a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kéri.

A bíróság 2014.június 19-én megküldte az alperesnek az iratokat és felhívta nyilatkozattételre, erre nem érkezett válasz, így 2014.szeptember 11-én újabb felhívást adott az alperesnek 15 napos határidő megjelölésével. Október 8-án a felperes beadvánnyal élt, tájékoztatást kérve az ügy állásáról. A bíróság 2014.november 10-én 100.000 forint pénzbírsággal sújtotta az alperest, mert az ismételt felhívásra sem nyilatkozott. Az alperes 2014.november 25-én tett eleget a felhívásnak. Ezt követően került sor az ügy peres számra való iktatására, 2014. december 2-án pedig egyebek mellett sor került a tárgyalás 2015.január 19-ére való kitűzésére. A január 19-i tárgyaláson ítélet született, amelyben a bíróság az alperes első- és másodfokú határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte az alperest.

Ezt követően az alperes újabb elutasító határozatokat hozott, amelyeket a felperes szintúgy megtámadott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszakához érkezett 2015.június 29-i beadványában. A bíróság 2015. július 1-én kelt végzésével felhívta az alperest pénzbírság terhével a közigazgatási iratanyag továbbítására, majd július 20-án kelt végzésével július 23-ára tárgyalást tűzött. A tárgyalás az idézés szabályszerűtlensége miatt szeptember 7-ére került elhalasztásra, azonban a július 24-i felperesi beadvány eredményeképpen a bíróság július 27-én 2015.augusztus 7.napjára rendelte a folytatólagos tárgyalás kitűzését. A tárgyaláson ítélet született, melyen a bíróság az alperes első- és másodfokú határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a 2016.április 5-én kelt Kfv.III.38.002/2015/13. sorszámú végzésével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.32.587/2015/13.számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Megállapította, hogy nem volt helye az ügyben bírósági felülvizsgálatnak, ugyanis az alperes RPGG, illetve RELP programjai nem olyan képzések, amelyek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV.tv. (továbbiakban Nftv.) 3.§-a által meghatározott tárgyi hatály körébe tartoznának.

A közigazgatási ügyszakban hozott ítéletet követően az alperes ismét elutasította a felperes felvételi kérelmét, ezzel szemben a felperes 2015.október 29-én újabb keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. Ez a per a Kúria döntésére tekintettel megszüntetésre került.

A felperes a keresetében 5.000.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, hivatkozva arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság, az alperes mint másodfokú bíróság, illetve az ugyancsak az alperes szervezeti egységeként működő Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megsértette a jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát.

Előadta, hogy az általa indított perben a PKKB két alkalommal is hiánypótlásra hívta fel, holott azt megtehette volna egy végzésben is, figyelemmel arra, hogy a második hiánypótlási felhívása, amely a költségmentességi kérelme tárgyában született, legalább részben szükségtelen volt; amennyiben pedig a PKKB úgy ítélte meg, hogy költségmentességi kérelme is hiányosságokban szenved, úgy már az első hiánypótlási felhívásban is meg kellett volna tennie az azzal kapcsolatos intézkedéseket.

Sérelmezte, hogy a PKKB a keresetlevél benyújtását követően a hatáskörét nem vizsgálta hivatalból, és csak a keresetlevél benyújtását követő 84. napon jutott arra a következtetésre, hogy hatáskörrel az ügyben nem rendelkezik.

A alperes neve mint másodfokú bíróság eljárását arra tekintettel sérelmezte, hogy az áttételt elrendelő végzéssel szemben bejelentett fellebbezés elbírálása során nem ismerte fel, hogy a keresetlevelében megjelölt két oktatási program nem tartozik az Nftv. hatálya alá, emiatt az áttételt nem mellőzte.