A Kúria Pfv.20506/2020/5. számú precedensképes határozata kártérítés (SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

1. Szerződésszegésre alapított felmondás esetén a erre jogot alapító fél köteles a szerződésszegés mibenlétét bizonyítani.

2. A régi Pp. 275. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel csak az olyan eljárási szabálysértések szolgálhatnak a felülvizsgálat alapjául, amelyek az ügy érdemi elbírálására lényegesen kihatottak. A jogerős ítélet nem sértette a régi Pp. 253. § (3) bekezdését, 247. §-át, amikor az érdemben helyesnek tartott elsőfokú ítéletet helybenhagyta és ahhoz további, a jogi megítélése szerinti okfejtést fűzött.

***********

...

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.506/2020/5.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes: Felperes1

A felperes képviselője: Dr. Varga Ügyvédi Iroda (; ügyintéző: Dr. Varga Balázs ügyvéd)

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: Dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hovánszky Arnold ügyvéd)

A per tárgya: szerződésszegéssel okozott kár megtérítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.213/2019/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 17.G.40.147/2017/43.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 957.000 (kilencszázötvenhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és az államnak külön felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2011-ben pályázatot írt ki a D-ban épülő munkásszállójában található büfé és kisbolt üzemeltetésére. A pályázati kiírás 3.2. pontja szerint az épületben 500 lakó kiszolgálásáról kell gondoskodni. A büfé működtetésének célja, hogy a lakók megfelelő színvonalú és árszintű büfészolgáltatást vehessenek igénybe az épületen belül. A 3.6. pont értelmében a büfében alkohol nem árusítható. A 3.4. pont szerint az üzemeltetéshez szükséges berendezések beszerzése, a büfé üzemeltetésre alkalmas állapotba hozása és folyamatos karbantartása a nyertes pályázó feladata.

[2] A pályázatra a nyertes ajánlatot a felperes tette. Az ajánlat 2. pontja szerint a felperes közép árkategóriában, kis haszonréssel kíván dolgozni.

[3] Az alperes 2011. május 19-én együttműködési megállapodást kötött a felperessel. A szerződés tartamát két évben határozták meg, ami további három évvel volt meghosszabbítható (2.1. pont). A felperes mint üzemeltető vállalta, hogy 2011. július 1-ig a pályázati kiírásban megjelölt munkásszállóban kisboltot és büfét létesít (3.1. pont). A felek a büfé, kisbolt helyiség rendelkezésre bocsátásáról bérleti szerződést kötnek, ami minden mellékletével együtt az együttműködési megállapodás mellékletét képezi (4.1. pont). Tartalmazta a megállapodás, hogy az árképzés alapjául a szerződéshez mellékletként csatolt ajánlatban szereplő termékárak szolgálnak. A felperes kötelezettséget vállalt, hogy az ajánlatban is szereplő kedvező áron biztosítja a büfé és kisbolt választékot. A csatolt ajánlatban szereplő árak a felperes részéről a mindenkori fogyasztói árindex változásával megegyezően változtathatók (5.1. pont). A felperes fenntartotta a jogot, hogy az alperessel történt egyeztetés után az 5.1. pontban meghatározott árakat módosítsa (5.2. pont). A határozott időtartam alatt a szerződés rendes felmondással nem volt felmondható (8.1. pont). A 8.1. pontban meg nem határozott egyéb súlyos szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedő fél a tudomására jutástól számított három napon belül írásban tartozott a másik felet a szerződésszegés orvoslására felszólítani. Amennyiben a szerződésszegő fél nyolc napon belül nem orvosolja a sérelmet megfelelően, úgy a sérelmet szenvedő fél jogosulttá vált a szerződést döntése szerint akár azonnali hatállyal is felmondani. A szerződésszegésből eredő kárt meg kell téríteni (8.4. pont). A felek megállapodtak abban, hogy a szerződés módosítása kizárólag írásban, közös megegyezéssel történhet (11.2. pont).

[4] Az együttműködési szerződésre figyelemmel 2011. május 19-én a peres felek között bérleti szerződés is létrejött az abban rögzített büfé és kisbolt üzemeltetése céljából átadott 53 m2 alapterületű helyiségre két év határozott időre (1. pont). A bérleti díj havi 55.650 forint + áfa összegű volt (3. pont), ami a közüzemi díjakat nem tartalmazta (4. pont).

[5] A felperes a büfét és a kisboltot 2011. július 5-én nyitotta meg, de már 2011. szeptember 23-án jelezte az alperesnek, hogy az üzemeltetési tapasztalatok és a forgalmi adatok alapján az üzlet veszteségesen üzemel. A felperes a bérleti és energiadíjak megfizetésének elengedését és további árbevételi lehetőségek biztosítását - például szendvicskészítésre és szállításra vonatkozó megállapodás megkötését, a gyár területén található büfé üzemeltetésének biztosítását - kérte, mert ezek révén olyan pozitív eredményre tehetne szert, amellyel finanszírozhatná a büfé és kisbolt üzemeltetéséből adódó veszteségeit.

[6] A felek között 2011. december 19-én szolgáltatási szerződés jött létre, amelynek keretében az alperes 2012. január 2. napjától határozatlan időre megrendelte a felperestől a munkavállalói telephelyén a hideg szendvicsek biztosítását heti hét alkalommal, ünnepnapokon is (1. pont). A felperes az ételt 240 forint/darab áron vállalta biztosítani (7. pont). A szerződés mindkét fél részére harminc napos határidővel indokolás nélküli, egyoldalú felmondási jogot biztosított a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozat útján (11. pont). A felek e szerződés módosítására is írásbeli alakot rendeltek (13. pont). A felek megállapodtak abban, hogy a szolgáltatás árát igény szerint, de legalább a szerződés évfordulójával felülvizsgálják, azt közös megegyezéssel módosíthatják, az emelés mértéke ekkor sem haladhatja meg az eltelt időszakra vonatkozó fogyasztói árváltozást (14. pont).

[7] A szendvicsszállításra vonatkozó szolgáltatási szerződés alapján 2013-ban és 2016-ban történt áremelés.