Az Egri Törvényszék Bf.142/2013/6. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 361. §, 371. §]

Az város neve-i Törvényszék, mint másodfokú bíróság

ügyszám

Az város neve-i Törvényszék, mint másodfokú bíróság az város neve-ben, 2014. évi január hó 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a város neve-i Járásbíróság 2013. évi január hó 29. napján kihirdetett ügyszám számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a.

I n d o k o l á s :

A város neve-i Járásbíróság a ügyszám számú ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 180. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő becsületsértés vétségében. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.

Kötelezte a vádlottat a magánvádló jogi képviselője részére 38.100,- Ft költség megfizetésére.

A magánvádló és a jogi képviselője az ítéletet tudomásul vették, az ellen vádlott neve vádlott és meghatalmazott védője jelentettek be fellebbezést a vádlott felmentése végett.

A vádlott meghatalmazott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a sérelmezett "persona non grata" kifejezés nem becsmérlő, nem gyalázkodó, csupán véleménynyilvánítás, amely nem haladja meg az alkotmányban biztosított véleményszabadság jogát. Ennek alátámasztására a BH 2001.414. számú, a BH 1995.77. számú, illetőleg a BH 1994.300. számú jogesetekre hivatkozott, amelyek álláspontja szerint azt tükrözik, hogy élesen elkülönítendő a kritika és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi méltóságot gyalázó kifejezések használata.

A meghatalmazott védő a törvényszékre 2013. június 14. napján 2. sorszám alatt érkezett beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő a város neve-i Városi Bíróság ügyszám számú iratának beszerzésére arra hivatkozással, hogy a két ügy közötti összefüggés lényege, hogy a hivatkozott ügyben jelen ügy vádlottja, mint feljelentő polgármesterként közszereplő volt. Jelen ügyben magánvádló feljelentő volt polgármesterként szintén az.

A másodfokú bíróság a védő indítványára a teljes büntető irat beszerzését nem tartotta indokoltnak, elegendőnek tartotta az ügyben született, a város neve- Városi Bíróság ügyszám számú elsőfokú, valamint az azt másodfokon felülbíráló ügyszám számú, a megye neve Megyei Bíróság határozatának a csatolását.

A törvényszék beszerezte továbbá a magánvádló által az elsőfokú eljárás során is hivatkozott, a megye neve Megyei Bíróság 2011. november 18. napján kelt - közigazgatási ügyben hozott - ügyszám számú ítéletét.

A másodfokú nyilvános ülésen a meghatalmazott védő a felmentésre irányuló fellebbezését változatlanul fenntartotta. Az írásban indokolt fellebbezését annyiban egészítette ki, hogy a magánvádló által sérelmezett kifejezést tartalmazó önkormányzati határozatot a képviselő testület hozta meg, amely határozat kihirdetése iránt a vádlott mint polgármester a jogszabályi kötelezettségének eleget téve intézkedett. Ismételten hangsúlyozta, hogy a sérelmezett kijelentés nem több véleménynyilvánításnál, amelyet a magánvádlónak, mint közszereplőnek tűrnie kell.

A meghatalmazott védője által előadottakhoz a vádlott is csatlakozott, kiemelve, hogy a határozatban szereplő 6 személy "csak véleményt" kapott, a rendezvényekről nem lettek eltiltva.

A törvényszék a vádlott felmentésére irányuló fellebbezéseket alaptalannak találta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése értelmében teljes terjedelmében felülbírálta, melynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le az eljárást.

A tényállás-felderítési kötelezettségének is eleget tett, feltárta mindazon tényeket, amelyek az ügy ténybeli és jogi megítélése körében jelentőséggel bírnak.

A bizonyítás eredményeként a tényállást helyesen, az iratok tartalma és a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével megalapozottan állapította meg, mely mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, így az a Be. 351. § (1) bekezdésének I. fordulata értelmében a másodfokú eljárás során is irányadó volt.

A másodfokú bíróság a tényállást a másodfokú eljárás során beszerzett iratok alapján annyiban egészíti ki, hogy a megye neve Megyei Bíróság 2011. november 18. napján kelt ügyszám. számú ítéletében, amelyet a megye neve Megyei Kormányhivatal felperesnek a község neve Község Önkormányzatának képviselő-testülete alperes ellen képviselő-testületi határozat jogszerűségének felülvizsgálata iránt indított perében hozott, a bíróság a község neve Község Önkormányzat képviselő-testülete által hozott 16/2011. (II.12.) KT. számú határozatát hatályon kívül helyezte.

Fenti kiegészítéssel a tényállás teljessé vált, az egyéb tekintetben kiegészítésre, pontosításra nem szorul.

További bizonyítás felvételét a törvényszék nem tartotta szükségesnek, ezért az ügyet a Be. 361. §-a értelmében nyilvános ülésen bírálta felül.

Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett, amikor a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és egymással összevetve a vádlott, a magánvádló vallomására, a meghallgatott tanúk, valamint az ezeket alátámasztó okirati bizonyítékokra alapítva állapította meg a tényállást.

A tényállásban foglaltakat lényegét tekintve támadás a fellebbezésben annyiban érte, hogy magánvádló magánvádló közszereplőnek minősül-e.

Az elsőfokú bíróság indokolásában részletesen kifejtette, hogy a vádlottnak már az elsőfokú eljárásban is előterjesztett és a másodfokú eljárás során a fellebbezésében megismételt védekezését miért nem fogadta el.

Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett érvelése logikus és meggyőző, azzal a másodfokú bíróság mindenben egyetértett.

A vádlott, mint község neve község megválasztott képviselő-testületének polgármestere terjesztette elő a sérelmezett kijelentést tartalmazó határozatra vonatkozó előterjesztést a képviselő-testület elé és a határozat közzétételéről is ő döntött. Az előterjesztés indoka az volt, hogy az önkormányzat működésével kapcsolatban az abban szereplő személyek részéről több alaptalan vád és kritika hangzott el.

A fentiekkel kapcsolatban a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy Magyarország mind a korábbi Alkotmány, mind a jelenlegi Alaptörvény alapján független, demokratikus jogállam, melyben a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát alkotmányos jogelveken, szabad választások elve alapján választott képviselői útján gyakorolja. A helyi önkormányzat, mint az állampolgárok által választott testület a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működik, amelynek feladatait és hatáskörét a képviselő testület gyakorolja, amit a polgármester vezet. Ezen alkotmányos elvekből következően a megválasztottak azokat is képviselik, akik nem őket választották, vagy működésükkel kapcsolatban nem értenek egyet, tevékenységüket kritikával illetik.