BH 2021.5.132 A veszélyhelyzetre vonatkozó különös eljárási szabályok alkalmazásával sem bírálható el a fellebbezés tanácsülésen, ha az ügyészség, a vádlott vagy a védő nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérte [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (Veir.) 82. § (1), (2) bek.; Be. 598. § (4) bek., 599. § (1) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

[1] A járásbíróság a 2019. december 2. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétségben [Btk. 232. § (1) bek., (4) bek. I. ford.], és ezért 170 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 170 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A terhelt fellebbezése alapján eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. május 20. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján, melyben a terhelt felmentését kérte elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában.

[4] Indokai szerint a terhelt a bíróság jogerős ítéletben megállapított cselekményével - az indítványban részletesen kifejtett indokok alapján - más, vagy mások életét vagy testi épségét nem veszélyeztette, ebből következően a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt nem valósította meg. A cselekmény ettől függetlenül sem róható a terhére, mert egy másik járművel való ütközés elkerülése érdekében kormányozta a gépkocsiját a vasúti sínekre, és a fejsérülése következtében előállott tudatzavart állapotában hagyta azt a helyszínen.

[5] Ugyanakkor az indítvány - további felülvizsgálati ok megjelölése nélkül - számos eljárási szabálysértést is sérelmezett. A védő álláspontja szerint a nyomozó hatóság és az eljáró bíróságok több eljárási szabályt is megsértettek az ügy elbírálása során; a nyomozó hatóság a terhelt első vallomását törvényellenesen szerezte be, a bíróság pedig ugyancsak törvényt sértve használta fel azt. Nem biztosították a terhelt iratmegismerési jogát sem. A törvényszék pedig azzal valósított meg súlyos eljárási szabálysértést, hogy a terhelt kérelme ellenére a másodfokú eljárásban számára nem rendelt ki védőt, és nem biztosította, hogy a terhelt a védőjével a tanácsülésen jelen lehessen.

[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak és a támadott határozatok hatályában való fenntartására tett indítványt.

[7] Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében törvényesen állapította meg a terhelt bűnösségét, mert a jogerős ítéleti tényállásból kitűnik, hogy a terhelt cselekményével a közlekedés biztonságát közvetetten veszélyeztette; a neki felrótt bűncselekmény ennél többet - közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét - nem igényel. Az indítvány további állításai - miszerint a terhelt gépkocsiját egy másik gépkocsi kényszerítette a vasúti sínekre, illetve azt a tudatzavart állapota miatt hagyta a helyszínen - az irányadó tényállással szemben állnak, ezért azok nem vehetők figyelembe.

[8] A Legfőbb Ügyészség kitért arra, hogy a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértés miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak. Utalt arra a körülményre is, hogy nem abszolút eljárási szabálysértés az sem, ha a bírósági eljárás során a terhelt iratmegtekintési jogát nem biztosítják. Hivatkozott arra, hogy mivel jelen eljárásban a védő részvétele nem kötelező, ezáltal a védő kirendelésének hiánya sem alapoz meg abszolút eljárási szabálysértést.

[9] A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány - eltérő indok alapján - alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (Be.) meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. Felülvizsgálatnak a Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és csak a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető.

[11] A Be. 659. § (5) és (6) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint - ettől függetlenül, hivatalból - a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálja felül.

[12] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát elsőként az eljárási okok alapján végezte el; amennyiben ugyanis az ítéletet az esetleg megvalósult, feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül kell helyezni, úgy az anyagi jogszabálysértést sérelmező indítvány okafogyottá válik. Feltétlen eljárási szabálysértés esetén ugyanis az ítéletet pusztán arra tekintettel - az ítélet tartalmára való tekintet nélkül - kötelezően hatályon kívül kell helyezni.

[13] Jelen ügyben erről van szó; a Kúria a Be. 659. § (6) bekezdése szerinti, hivatalbóli felülvizsgálata során észlelt feltétlen eljárási szabálysértést.

[14] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 425. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ekként feltétlen eljárási szabálysértés az is, ha a bíróság a nyilvános ülést tartja meg a törvény szerint kötelezően részt vevő személy távollétében.

[15] Jelen ügyben az ügyiratok tartalma alapján megállapítható, hogy a terhelt 2020. április 29. napján postára adott, és a járásbírósághoz 2020. május 4-én érkezett, de a törvényszékhez címzett beadványában védő kirendelését és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérte, egyúttal bejelentette, hogy azon a védőjével együtt meg kíván jelenni.

[16] A terhelt fenti kérelmei közül a nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványának van döntő jelentősége.

[17] Kétségtelenül a Be. 46. § (6) bekezdésének zárómondata szerint a bíróságnak a vádemelés után a terhelt indítványára védőt ki kell rendelnie. E törvényi rendelkezés megszegése azonban nem felülvizsgálati ok, mert a Be. 649. § (2) bekezdésében tételesen felsorolt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel, és a védő eljárásának kötelező voltát a Be. 44. § f) pont első fordulata szerint csak a védő kirendelése teremtette volna meg.

[18] Feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg azonban a másodfokú bíróság azzal, hogy a terhelt kérelme ellenére az ügyben nem tűzött ki nyilvános ülést, és a terhelt fellebbezését tanácsülésen bírálta el.

[19] A fellebbezés tanácsülésen való elbírálásának feltételeit - a Be. 598. § (1) bekezdésében írt esetkörön kívül - a Be. 598. § (2) bekezdése szabályozza. Az említett törvényhely (5) bekezdése rögzíti, hogy a tanácsülés kitűzésének szóban lévő esetében az ügyészség, a terhelt vagy a védő az észrevételeinek megtételére nyitva álló határidőn belül a fellebbezés elbírálására nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Az észrevételek megtételére a Be. 598. § (4) bekezdése az arra való felhívás kézbesítésétől számított nyolc napos határidőt biztosít.