BH 1997.12.581 A szomszédjogi szabályozás figyelembevételével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a korábbi állapot megváltoztatását jelentő, de a telekhatáron létesített kerítésépítés birtokháborításnak minősül-e [Ptk. 100. §, 188. § (1) bek.].

A perbeli ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlan egyik részén a felperes "Jurta" megnevezésű vendéglőt működtet.

A felperesi ingatlannal szomszédos strandfürdő üzemeltetője az alperes. Az alperes 1993-tól a strand fenntartási költségeihez a vendéglátóegységek bérlőitől, illetve tulajdonosaitól hozzájárulást kért.

A felperes 1993., 1994. években az alperes által megszabott hozzájárulást megfizette; 1995-ben azonban a fizetéstől elzárkózott.

Az alperes a két ingatlan közötti határon - annak teljes hosszában - kerítést építtetett.

A felperesnek az államigazgatási hatósághoz intézett kérelme nem vezetett eredményre.

Ezt követően keresetet nyújtott be, amelyben a felperes az államigazgatási határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az alperes a kerítés létesítésével birtokháborítást követett el. Kérte az alperest a kerítés lebontására kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az alperes kezelésében lévő ingatlant a felperes javára nem terheli olyan jogosultság, amely miatt az alperesi magatartás jogellenesnek minősülne. Az alperes tulajdonosi jogosultságát nem csorbíthatja gazdasági indokokra alapozott tulajdonosi igény. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy az alperesnek a kerítés felállításához törvényes érdeke fűződött, ezért e tevékenység eredményeként mutatkozó gazdasági érdeksérelem a joggal való visszaélés megállapítására nem teremt alapot.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.