A Fővárosi Törvényszék G.40252/2005/40. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 152. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 296. §, 328. §, 329. §, 330. §, 331. §, 340. §] Bíró: Dulai Erzsébet

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

5.G.40.252/2005/40.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

Dr. Bányai Péter ügyvéd (címe) által képviselt

felperes neve(címe) felperesnek

Dr. Tóth Péter ügyvéd (Wiszkidenszky és Tóth Ügyvédi Iroda, címe) által képviselt

alperes neve (címe) alperes ellen

vállalkozói díj iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 66.711.370,- (azaz: Hatvanhatmillió-hétszáztizenegyezer-háromszázhetven) forintot, és ebből 2.428.120,- (azaz: Kétmillió-négyszázhuszonnyolcezer-százhúsz) forint után 2002. október 22. napjától, 64.283.250,- (azaz: Hatvannégymillió-kétszáznyolcvanháromezer-kétszázötven) forint után 2003. január 29. napjától, 2004. december 31. napjáig évi 11 %-os, míg 2005. január 1. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát, továbbá 3.000.000,- (azaz: Hárommillió) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 példányban e bíróságnál kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a Pp. 256/A.§-a (1) bekezdésének e./ pontja alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, ha csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabályok megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi perekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ebben az esetben a fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. (Pp. 235.§-ának (3) és (4) bekezdése)

A Pp. 73./A. §-ának a./ pontja alapján az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes jogelődje, a C.H. Rt., mint faktor és a perben nem álló S. Rt., mint szállító között 2001. január 16. napján faktorálási keretszerződés jött létre, amelynek I.1. pontja szerint a szállító a keretszerződés aláírását követően a szerződés mellékletében meghatározott belföldi vevőivel szemben keletkező összes számlakövetelését átruházza a faktorra, amelyeket a faktor a szerződés szerinti vételárelőleg, esedékességkor pedig vételár megfizetése mellett vesz át.

A szállító a II.1. pont szerint a szerződés mellékletében meghatározott belföldi vevőire vonatkozó, a tevékenységi körében végzett áruszállítással, illetve szolgáltatással kapcsolatos összes számlakövetelését a faktorra átruházta, amelyre tekintettel kötelezettséget vállalt arra, hogy a számlákat a faktor által megadott, az átruházásra vonatkozó záradékszöveggel ellátja, avagy a faktor kérésére ilyen tartalmú külön nyilatkozatot ad a vevők által záradékolva. Továbbá átadja a vevő általi átvételt, illetve a teljesítést igazoló okiratot. A szállító a II.1. pont utolsó bekezdése szerint az átruházást nem volt jogosult visszavonni.

A szállító a vételár és annak keretszerződés szerinti járulékai mértékéig készfizető kezességet és szavatosságot vállalt azért, hogy a követelés áruházható, jogszerű és a vevő nem jogosult -a kereskedelemben szokásos engedményeket, illetve a mennyiségi, minőségi problémák miatti levonásokat kivéve- a szállítóval szemben semmilyen jogviszonyból fakadóan ellenkövetelés érvényesítésére, beszámítási igény előterjesztésére

A szerződés II.4. pontja szerint a vevő szállító felé történő teljesítése nem joghatályos, ezért a szállító köteles azt a banki értesítést követő banki napon a faktor szerződésben meghatározott számlájára átutalni.

A IV. pont szerint a faktor a szerződés mellékletében határozta meg azt, hogy mely vevőkkel szembeni számlákat vásárolja meg.

A szállító köteles volt továbbá a szerződés V.1. pont alapján a faktornak átadni a vevőnek közvetlenül megküldött, záradékszöveggel ellátott azon számlák másolatát, amelyekre előleget kér, illetve az azok alapját képező, teljesítést igazoló dokumentációt. A szállító a keretszerződésben foglalt nyilatkozatával -büntetőjogi felelőssége tudatában- kijelentette, hogy a faktornak másolatban átadott dokumentumok az eredetivel megegyeznek.

Az alperes, mint megrendelő 2002. május 7. napján vállalkozási szerződést kötött a perben nem álló S. Rt.-vel, mint vállalkozóval. A szerződésben a S. Rt. vállalta a Budapest, ... szám alatt található ... főbejárati portikuszának teljes körű helyreállítását, restaurálását, a templom belső főpárkány alatti felületeinek restaurálását, illetve négy kiskupola belső felületének helyreállítását és restaurálását 301.250.000,- forint bruttó átalány vállalkozási díj ellenében.

A szerződés 4.1. pontja alapján a vállalkozó az elvégzett munkákról -a szerződés mellékletét képező műszaki és pénzügyi ütemezés szerint rész-, illetve végszámlát volt köteles kiállítani, és négy példányban az alperes rendelkezésére bocsájtani. A számla kiállításának alapja a 4.2. pont szerint a megrendelő helyszíni képviselője által aláírt teljesítésigazoló jegyzőkönyv volt.

A megrendelő a vállalkozó -teljesítésigazoló jegyzőkönyv alapján kiállított- számláját kézhezvételétől számított 60 napon belül átutalással volt köteles kiegyenlíteni. A megrendelő -késedelmes teljesítés esetén- a szerződés 4.4. pontja alapján a jogszabályokban meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetésére volt köteles.

A vállalkozási szerződés 4.6. pontja alapján a S. Rt. a vállalkozási szerződés teljesítése során a megrendelővel szemben keletkező követeléseit harmadik személyre, a megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával volt jogosult engedményezni. A vállalkozó jogosult volt továbbá a számlákat faktorálni.

A S. Rt. jelezte az alperesnek, hogy a vele kötött vállalkozási szerződésből eredő számláit faktoráltatni kívánja. A felperes jogelődje, a C.H. Rt. 2002. május 24. napján kelt levelével maga is megkereste az alperest azzal, hogy a S. Rt. őt kérte fel az alperessel kötött vállalkozási szerződésben engedélyezett faktorálási ügyletben történő részvételre. Kérte ezért az alperes 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatának, utolsó két évi mérlegének, aláírásra jogosult képviselője aláírási címpéldányának és a S. Rt.-vel megkötött vállalkozási szerződésének a megküldését.