A Legfelsőbb Bíróság Bfv.536/2010/6. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 29. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 2009. évi LXXX. törvény 4. §] Bírók: Édes Tamás, Horváth Ibolya, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.235/2009/5., Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.235/2009/7., *Kúria Bfv.536/2010/6.* (BH 2011.3.54)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.536/2010/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2010. évi október hó 19. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A súlyos testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság B.235/2009/5. számú ítéletét megváltoztatja.

A terheltet a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

A pénzbüntetésként befizetett 60.000 (hatvanezer) forintot annak 2009. szeptember 24-től számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek visszafizetni rendeli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Mosonmagyaróvári Városi Bíróság a rendelkező részben megjelölt, 2009. augusztus 25. napján kelt és perorvoslatok hiányában első fokon 2009. augusztus 28. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet súlyos testi sértés vétségében (Btk. 170. § (1) és (6) bekezdés I. fordulata) mondta ki bűnösnek.

Ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

Egy napi tétel összegét 300 forintban határozta meg, és rendelkezett az így kiszabott összesen 60.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére is.

A jogerős történeti tényállás a következőket tartalmazza:

A terhelt 2009. március 7-én délután három óra körüli időben barátjával, N.-nel együtt vendéglőben tartózkodott; ahol jelen volt a szintén helybéli lakos, ittas állapotban lévő B. sértett is.

A sértett, valamint a terhelt és barátja között "érdemi indok nélküli" szóváltás alakult ki. Ennek során a sértett az egyik asztalnál ülő terhelthez lépett és nyakánál megfogta a terhelt ruháját. A terhelt erre az asztaltól felállva ökölbe szorított kezeivel erősen felfelé ütött, amivel egyrészt lerázta magáról a sértett kezeit, másrészt orrtájékon eltalálta a sértett arcát. Az ütés következtében a sértett a földre került, majd az egyik vendég kisegítette a vendéglőből.

A sértett a terhelt ütése következtében orrcsonttörést, agyrázkódást, arcának és koponyájának zúzódását szenvedte el, amely sérülések nyolc napon túl gyógyultak.

A jogerős ügydöntő határozat ellen, bűnösségének törvénysértő megállapítása miatt, felmentése érdekében - védője útján - a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Indokainak lényege szerint az eljárt bíróság, a Btk. 2. §-ának a sérelmével nem fogadta el az ügyben a jogos védelemre történt hivatkozását, holott az ítélet meghozatalakor már hatályban volt a Btk. 29. §-át módosító, a korábbihoz képest enyhébb, ránézve kedvezőbb anyagi jogi rendelkezés.

Ennek tartalma szerint a jogtalan támadás elől nem volt köteles kitérni; azt jogszerűen hárította el, az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből és menthető felindulásból lépte túl, amely - az új rendelkezések szerint - kizárja a büntethetőségét.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta, s a terhelt felmentését indítványozta.

Megítélése szerint is a terheltet jogtalan támadás érte; elhárító cselekménye szükséges volt, de annak eredménye alapján az elhárítás szükséges mértékét valóban túllépte. Emiatt az arányosság követelményének az elhárító cselekvősége már nem felelt meg.

A Btk. 29. §-ának módosított (2) bekezdése szerint túllépés esetén vizsgálandó, hogy arra ijedtség vagy menthető felindulás miatt került-e sor.