A Fővárosi Törvényszék P.29576/2003/30. számú határozata kezesség tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 182. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 228. §, 272. §, 273. §, 274. §, 301. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 56. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 28. §] Bíró: Szilvás György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.29576/2003/30.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40131/2007/4., Kúria Gfv.30015/2008/5. (BH 2009.1.20, EH 2008.1884)

***********

Fővárosi Bíróság

23.P.29.576/2003/30.

A Magyar Köztársaság Nevében!

A bíróság a Sándor Szegedi Szent-Ivány & Komáromi Ügyvédi Iroda (.) által képviselt felperesnek,

a dr. Köteles György ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) alperes ellen, kezesség iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 604 293,- (hatszáznégyezer-kétszázkilencvenhárom) Eurot, és ennek 1993. július 8. napjától a kifizetés napjáig járó évi 10% kamatát, és 2 593 003,- (kettőmillió-ötszázkilencvenháromezer-három) Ft perköltséget.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az alperes által le nem rótt 750 000,- (hétszázötvenezer) Ft eljárási illetékből 225 400,- (kettőszázhuszonötezer-négyszáz) Ft-ot külön felhívásra a Magyar Államnak fizessen meg, míg 524 600,- (ötszázhuszonnégyezer-hatszáz) Ft-ot a Magyar Állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell három példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s:

A jelen perben a cégnyilvántartásból való törlése nyomán a vele szemben előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában hozott, pert megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig X. Y. I.r. alperesként perben állt I.rendű alperes neve az 1992. november 25-i keltű választott bírósági ítélet alapján 12.978.374,57 ATS, és ennek 1991. július 24-től a kifizetés napjáig járó évi 10% kamata, és a választott bírósági költség megfizetésének kötelezettsége terhelte a felperes irányába.

Miután az X.Y. nem teljesített, és időközben csődeljárás indult ellene, 1993. március 19-én írásbeli megállapodást kötött a felperessel, aminek 1. pontjában az X.Y.megerősítette, hogy a választott bírósági ítélet alapján a felperes felé "a mai napon 14.621.083,26 ATS összeggel tartozik."

Az okiratban a felperes elfogadta az X.Y. egyezségi ajánlatát, aminek értelmében az X.Y.az említett tartozás 25%-ának, azaz 3.655.270,82 ATS-nek a megfizetését vállalta a megállapodásban megjelölt részletekben, és határidőn belül.

A megállapodás 8. pontja a következőképp szól: "Amennyiben a jelen megállapodás bármilyen okból sérelmet szenved, a felperes kifejezetten fenntartja a jogot arra, hogy a jelen megállapodást érvénytelennek tekintse, azt megtámadja, vagy az általa helyesnek tartott jogi lépéseket megtegye."

Az XY a megállapodásban meghatározott, általa kiegyenlítendő tartozásból összesen 2.734.479,48 ATS-t, ebből 1993. április 14-én 1.823.006,32 ATS-t, 1993. július 8-án pedig 911.473,16 ATS-t fizetett a felperesnek, amely részteljesítéseket figyelembe véve, kiindulva az X.Y. egész, 14.621.083 ATS-s tartozásából, és abból, hogy ezen összeg után 1993. március 19-től kezdődően évi 10 % kamat jár, az 1993. július 8-i tartozása 12.291.217 ATS volt, azaz 94.396.546,- Ft.

Az alperes az 1993. szeptember 22-i keltű E-41/alperesi/1993. számú határozatával, 1993. június 30-i hatállyal az X.Y. 901.779.000,- Ft értékű teljes vagyonából 544.030.000,- Ft forgalmi értékben vont el vagyontárgyakat.

A vagyon elvonás (1993. június 30.) időpontjában az X.Y.-nak a hitelezők felé fennállt tartozása kamatokkal együtt 1.301.505.000,- Ft volt, míg az alperesi kezesi felelősséggel érintett követelés állomány az X.Y-lal szemben - szintén kamatokkal együtt - 756.658.000,- Ft volt, a felperesi követelést nem számítva.

Az X.Y. 1995. szeptember 20-tól felszámolás alatt állt, a cégnyilvántartásból való törlésére 2004. június 9-i hatállyal került sor.

A felperes az elsődleges keresetében 863.833,18 Euro, és ennek 1993. március 19. napjától a kifizetés napjáig számított évi 10% kamata és a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését az alperesi kezesi felelősségre hivatkozva.

Másodlagos kereseti kérelme értelmében ugyan ezen követelést terjesztette elő az alperes kártérítési felelősségére hivatkozva.

A harmadlagos kereseti kérelmének megfelelően 66.916,51 Euro és ennek 1993. március 19. napjától a kifizetés napjáig járó évi 10% kamata és a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését, kezesi felelősség jogcímén.

Arra hivatkozott, hogy az X.Y a perbeli megállapodásban rögzített tartozásból 913.818 ATS-t nem fizetett meg a felperesnek a megállapodásban írt fizetési véghatáridő leteltéig. Erre figyelemmel a megállapodás 8. pontjában írtakat a Ptk. 207.§ (1) bekezdés alapján értelmezve, a felperes jogosult a megállapodást egyoldalúan, visszamenőleges hatállyal megszüntetni, és ezáltal, a választott bírósági ítéletben megítélt követelési összegnek a kamatokkal növelt összegét követelni.

Az alperes az .X.Y. vagyonának elvonása miatt az 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdés alapján felel kezesként az X.Y-nak a felperes felé fennálló tartozása kiegyenlítéséért.

A Ptk. 274.§ (1) bekezdés szerinti sortartó kezesség alkalmazásának szabályai fennállnak, tekintettel arra, hogy az X.Y-lal szembeni felszámolási eljárás befejezését jelentő 2004. március 1-jei keltű jogerős végzés megállapítása szerint "felosztható vagyon hiányában a hitelezői követelések kiegyenlítésével kapcsolatban a bíróság rendelkezni nem tudott," tehát az X.Y-lal szemben a felperesi követelés korábban sem volt, és a továbbiakban sem behajtható.

A Legfelsőbb Bíróság EBH. 2002.766. számú eseti döntésében írtakra figyelemmel az alperesi tartozás a felperes szerint az alábbiak szerint alakul.