A Pécsi Ítélőtábla Pf.20061/2010/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Lábady Tamás

Pécsi Ítélőtábla

Pf.I.20.061/2010/7.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Farkas Lilla ügyvéd (1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - a dr. Szíjártó Attila ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai utca 2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Somogy Megyei Bíróságon indított perében a 2009. november 30. napján kelt 24.P.21.443/2008/35. számú ítélet ellen az alperes részéről 36.sorszám alatt benyújtott fellebbezés és a felperes részéről Pf.I.20.061/2010/3.szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a 2003/2004-es tanévtől kezdődően a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egy oktatási intézményben, a jelenlegi K-i Kodály Zoltán Általános Iskola P-i Utcai Tagiskolájában való jogellenes elkülönítésének fenntartásával az alperes megsérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Mellőzi az elsőfokú ítéletből a közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítását.

A jogsértés abbahagyása mellett az alperest a jogsértés megszüntetésére is kötelezi.

Az ezen felüli részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes és kilenc másik önkormányzat közös fenntartásában működik a K-i P-i Utcai Általános Iskola, 2009. július 1. napjától, mint a K Központi Általános Iskola Tagintézménye. Az összesen tizenkettő iskola fenntartására létrejött társulás működése során a jogokat és kötelezettségeket az alperesi önkormányzat, mint gesztor gyakorolja. Gondoskodik - egyebek mellett - a közös fenntartású intézmények működésének anyagi, személyi és dologi feltételeiről, gyakorolja az intézmények vezetői felett a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmények felügyeleti ellenőrzését, jóváhagyja és szükség esetén módosítja a közös fenntartású intézmények alapító okiratait.

A perbeli iskolához tartozó K. város 12. számú oktatási körzete a város keleti részét fedi le, ahol nagy számban élnek a cigány etnikai kisebbséghez tartozó emberek. Ennek megfelelően a körzeti általános iskola tanulóinak túlnyomó többsége cigány származású vagy vegyes házasságból származó gyermek, a tanulóknak kb. 15%-a nem cigány származású. A 2008. évi nyilvántartás szerint a 2008-2009-es tanév első félévében K. városában 224 fő volt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, ebből 56 fő, vagyis a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 25%-a ebbe az iskolába járt. Ebben az időszakban az iskola 165 tanulójának 90%-a hátrányos helyzetű volt.

Az alperes oktatási, tudományos és kulturális bizottsága a 19/2008 (VI.11.) számú határozattal a perbeli iskola körzetéhez tartozó N. utcát a Z Általános Iskola, a H. utcát a K Általános Iskola körzetéhez, míg 32/2008 (XI.04) számú határozatával a Cs. utcát és a H. utcát a B Általános Iskola körzetéhez csatolta.

A 2009. szeptember hónapban beíratott 22 elsős tanuló közül 6 tanuló nem a 12. számú körzetben lakik, míg az iskola összesen 157 tanulója közül 66 fő lakik a körzeten kívül.

Az 1995-96-os tanévben a cigány tanulók felzárkóztatásának programja alapján megkezdődött a cigány népismeretet adó kisebbségi oktatás. A 2004-2005-ös tanévtől bevezették a kizárólag magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatást, majd a 2008-2009-es tanévben az első osztályban a beás nyelv oktatását kezdték meg felmenő rendszerrel.

A 2006. évben végzett országos kompetencia mérés során a perbeli iskola a városban működő 14 iskola közül sorrendben a 9. helyet érte el. Az egyes felmérési területen elért eredmények változóak, bizonyos részképességeknél a fenntartói átlagnál alacsonyabbak, más részképességeknél átlagosak, vagy azt meghaladóak. Ebben az iskolában a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya, az igazolatlanul hiányzók száma, a magatartás és szorgalom átlagok gyengébbek, mint a többi iskolában, a magántanulók aránya viszonylag magas. A gimnáziumban, szakközépiskolában továbbtanulók aránya a legalacsonyabb, magas viszont a szakiskolában továbbtanulók száma. 2008. évben itt volt a legmagasabb azon tanulók aránya, akik nem tanultak tovább.

A perbeli iskolában tanító pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, a városi átlaghoz képest nagyobb arányú a több diplomával, szakvizsgával rendelkező pedagógus. Ebben az oktatási intézményben a legalacsonyabb az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, és itt működnek a legkisebb létszámú tanulócsoportok. Az iskola tárgyi feltételei, felszereltsége, eszköz ellátottsága megfelelő, a szakköri és egyéb tanórán kívüli foglalkozások megszervezése a többi iskolához hasonló. Az egy tanulóra jutó alperesi hozzájárulás mértéke a fenntartói átlagot meghaladja.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes fenntartásában működő P-i Utcai Általános Iskolában a cigány gyerekeket a nem cigányoktól a 2003-2004-es tanévtől - a meglévő rendszer fenntartásával - jogellenesen elkülönítik, és az így elkülönített cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint a fenntartásukban lévő többi, normál tananyag szerint oktató általános iskolában. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és arra, hogy a jogsértő helyzetet a P-i Utcai Általános Iskolába járó cigány gyerekeknek a fenntartásában működő iskolák közötti szétosztásával és integrációjával szüntesse meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy olyan magatartást nem tanúsított, amely a tanulók származás szerinti elkülönítését idézte elő, illetve számukra alacsonyabb szintű oktatást eredményezett volna. Az 1930 óta működő általános iskola körzetét K. keleti része képezi, amelynek kialakítása nem etnikai alapon történt. Az iskola tárgyi feltételei megfelelőek, a pedagógusi munka szakszerű, az iskolai körülményekkel a tanulók és szülők többsége elégedett. A perbeli iskola kisebbségi közoktatási intézmény, amelyben minden tanuló cigány népismereti oktatásban részesül, illetve a 2008/2009-es tanévtől lehetőség van a beás nyelv elsajátítására is. A felperes által állított jogsértő helyzetnek a cigány gyerekek más iskolák közötti szétosztásával történő megszüntetésére nem látott lehetőséget, mert ez - azon túl, hogy faji megkülönböztetést eredményezne - arra kényszerítené a szülőket, hogy a lakóhelyüktől távolabb eső iskolába járassák gyermeküket. Az alperes csatolta a K Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat 66/2008 (IX.15.) számú határozatát, amelyben elleneznek bármilyen, a P-i Utcai Általános Iskola bezárásához vezető intézkedést, valamint egy 203 szülő aláírását tartalmazó gyűjtőívet, amellyel tiltakoznak az iskola megszüntetése ellen.