A Nyíregyházi Törvényszék Bf.16/2012/5. számú határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 87. §, 89. §, 271. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 360. §, 372. §, 386. §] Bírók: Fázsi László, Fekete Magdolna, Lengyelné dr. Katona Piroska

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1882/2011/4., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.16/2012/5.*, Kúria Bfv.1039/2012/6. (BH 2013.8.207)

***********

Nyíregyházi Törvényszék

Ügyszám:3.Bf.16/2012/5.

A Nyíregyházi Törvényszék a 2012. évi február hó 16. napján Nyíregyházán tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A garázdaság bűntette miatt T. G. és társa ellen indult büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 2011. év október hó 18. napján meghozott 32.B.1882/2011/4. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlottak terhére megállapított garázdaság bűntette a Btk. 271. § (3) bekezdésének b.) pontja szerint minősül.

A T. G. I. rendű vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát 1 (egy) évre, a H. E. II. rendű vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés mértékét 8 (nyolc) hónapra enyhíti.

H. E. II. rendű vádlott tekintetében a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének tartamát 1 (egy) évre mérsékli.

I N D O K O L Á S

A Nyíregyházi Városi Bíróság ítélete ellen T. G. I. rendű vádlott és védője enyhítés, H. E. II. rendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője Bf.5724/2011/1.-2. számú írásbeli nyilatkozatában a fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott, indokolási kötelezettségének eleget tett, melynek során számot adott arról, hogy I. rendű vádlott részbeni beismerő vallomásával, valamint II. rendű vádlott tagadásával szemben miért az intézkedő rendőr tanúk vallomásait fogadta el és vetette el a védő indítványára kihallgatott tanúk vallomásait.

A cselekmény minősítése helyes azzal, hogy az a Btk. 271. § (1) bekezdésben meghatározott, de a (3) bekezdés b.) pontja szerint minősül.

Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket nagyrészt helyesen tárta fel és azokat súlyuknak megfelelően értékelte. II. rendű vádlott vonatkozásában mellőzni indítványozta az enyhítő körülmények köréből fiatal felnőtt kora mellett a büntetlen előéletét. Indokoltan szabott ki a bíróság a cselekmények tárgyi súlyára és a bűnösségi körülményekre figyelemmel felfüggesztett szabadságvesztést, ezért az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlottak védője fellebbezésének írásbeli indokolásában H. E. II. rendű vádlott felmentését indítványozta garázdaság bűntettének vádja alól. Megítélése szerint a vádlottakkal szemben intézkedő rendőrök határozott vallomást nem tudtak tenni H. E. cselekvőségére. T. L. tanú elismerte, hogy I. rendű vádlottal szemben intézkedett, nem volt biztos abban, hogy II. rendű vádlott dobott-e el üveget vagy sem. Hasonlóan K. G. tanú is alapvetően I. rendű vádlott cselekvőségéről tudott vallomást tenni, míg T. T. tanú is sérült kollégájától vette át az intézkedést, tehát nem ő maga kezdte meg II. rendű vádlottal szemben azt.

Az elsőfokú bíróság a védelem által bejelentett tanúk vallomását körültekintő alapossággal nem értékelte, holott a tanúk egyértelműen állították, hogy II. rendű vádlottnál semmilyen üveget nem láttak. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy H. E. vádlott a büntetőeljárás folyamán mindvégig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését, ezért felmentését kérte a garázdaság bűntette miatt emelt vád alól.

Másodlagosan indítványozta, hogy mindkét vádlott cselekményét a törvényszék garázdaság vétségében állapítsa meg és I. rendű vádlottal szemben próbára bocsátás intézkedés, míg II. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés vagy közérdekű munka büntetés kiszabását kérte. Érvelése szerint nem állapítható meg a garázdaság minősített esete a vádlottak terhére. A perbeli eseménysor térben az utcán, közterületen zajlott le, időben pedig a nyilvános rendezvény kezdetét megelőzően, semmi esetre sem a nyilvános rendezvényen. Az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy a vádlottak a nyilvános rendezvény Btk-beli fogalmának térbeli és időbeli hatálya alatt álltak-e. Maga a Btk. sem rendelkezik erről, de az elsőfokú bíróság érvelése sem fogadható el a jogszabályalkotó szándékára levont következtetés alapján. Hivatkozott arra, hogy a szabálysértési jog többé kevésbé definiálja a nyilvános rendezvénnyel térben és időben összefüggésben elkövetett szabálysértés lehetőségét, azonban a büntetőjog ezt nem teszi meg, erre figyelemmel a garázdaság alapesetének megállapítását indítványozta.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Büntetőeljárási Törvény [Be.] 348. §-ának (1) bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül.

Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával lefolytatott büntetőeljárás keretében az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából releváns bizonyítékokat feltárva a tényállást megalapozottan állapította meg.

A felmentésre irányuló fellebbezéseket a törvényszék nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében a logika szabályai szerint értékelte, mely tevékenységéről ítéletének indokolásában megfelelően számot adott. Részletesen megindokolta, hogy H. E. II. rendű vádlott bűncselekmény elkövetését tagadó védekezésével szemben a tényállást mely bizonyítékokra alapította, számot adott arról is, hogy a védelem által bejelentett tanúk vallomását miért nem fogadta el ténymegállapító tevékenysége során.