BH 1992.12.765 A származási perekben jelentős egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek a vér szerinti apával kerüljön jogilag is rendezett szülő-gyermeki kapcsolatba, ezért a bíróságoknak a tényállás megnyugtató felderítésére hivatalból is törekedniük kell, és az ellenérdekű felek egymással ellentétes vallomásában tapasztalható ellentmondások okából nem lehet eltekinteni a megalapozott döntéshez szükséges élettani vizsgálatoktól [Csjt 38. § (2) bek.].

Az 1989. június 14. napján kk. B. M. anyától született kk. felperes eseti gondnoka útján előterjesztett keresetében az alperes apaságának megállapítását és születésétől kezdődően tartásdíj fizetésére történő kötelezését kérte. Előadta, hogy az anya 1988. szeptember és október hónapokban összesen három alkalommal közösült az alperessel P. S. üresen álló lakásában, amelyhez az alperes kulccsal rendelkezett. Az anyának az alperesen kívül mással egyáltalán nem volt nemi kapcsolata.

Az alperes az anyával létesített nemi kapcsolat tényét tagadta, ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A peres adatok szerint a kk. felperes éretten és kihordottan, 3250 g születési súllyal jött világra, a fogantatás vélelmezett időszaka 1988. augusztus 19. és december 15. napja közé esik. Az anyának más férfival folytatott kapcsolatára a perben nem merült fel adat.

A tanúként kihallgatott anya úgy nyilatkozott, hogy a terhességét maga sem vette időben észre, ezért arról a szülésig senkinek nem beszélt. Az alperest általános iskolás kora óta ismerte, köztük érzelmi közeledés 1988 szeptemberében történt, majd 1988. október első szombatján egy diszkórendezvény után P. S. lakásba mentek, ahol köztük nemi kapcsolat létesült. Ezt követően még két hét végén, azonos körülmények között közösültek, majd kapcsolatuk különösebb indok vagy szakítás nélkül véget ért. Az anya a szülés után gyermeke apjaként következetesen az alperest nevezte meg, az alperessel azonban a gyermek származásáról személyesen nem beszélt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében a kereseti állításon túl azt is tagadta, hogy a kérdéses időben B.-n szórakozott, és az anyával egyáltalán találkozott. H. É., F. M. és M. M. tanúk szerint az 1988 őszén tartott diszkórendezvényeken az anya és az alperes együtt szórakoztak, és M. M. arról is tudott, hogy az anya az alperessel együtt volt P. S. lakásán.

A B.-i Művelődési Ház igazgatója által közölt adatok szerint 1988. október 9-én, november 12-én és december 30-án volt zenés rendezvény a művelődési házban.

A fenti adatok birtokában a városi bíróság az ügyben a feleken és az anyán foganatosítandó vér- és szérum-csoportvizsgálatot rendelt el. A szakértői intézet több ízben idézte az érintetteket vérvételre, ahol az anya gyermekével együtt minden alkalommal megjelent, az alperes távolmaradása miatt azonban a vizsgálat elvégzésére nem volt lehetőség.

A városi bíróság ítéletével megállapította, hogy a kk. felperes apja az alperes, és kötelezte őt tartásdíj fizetésére.

Indokolása szerint az anya egyedülálló vallomása határozott és következetes volt a kapcsolatra vonatkozóan, a szülés után apaként mindvégig az alperest nevezte meg, a kihallgatott tanúk vallomása pedig közvetett módon az anya állításait erősítette meg a nemi kapcsolat tényét illetően. Ilyen körülmények között az alperesre kedvező döntés csupán sz élettani vizsgálat kizáró eredménye alapján lett volna meghozható, az alperes azonban ennek a vizsgálatnak nem vetette alá magát, ezt a magatartását a bíróság az alperes terhére értékelte, és az apaságát megállapította.

Az alperes által megfellebbezett ítéletet a megyei bíróság ítéletével megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az anyának a közösülések időpontjaira tett nyilatkozatai eltéréseit emelte ki, valamint utalt azokra a tanúvallomásokra, melyek szerint az alperes 1988. október elején, hét végén más elfoglaltsága miatt az anyával nem találkozhatott. P. S. tanúvallomásának azt a részét, amely szerint az anya és az alperes neki nem szóltak arról, hogy a lakásban jártak, valamint G. J.-né tanúnak azt az időponthoz nem kötött előadását, hogy az anyát B. T. meg akarta szöktetni, úgy mérlegelte, hogy ezek az adatok az anyának a nemi közösülésre vonatkozó szavahihetőségét megdöntik, ennélfogva az élettani vizsgálatok elvégzése szükségtelen, mivel a per eldöntése szempontjából azoknak jelentősége nincs.