A Szegedi Ítélőtábla Pf.20385/2015/7. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 149. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §, 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 2. §, 71. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.385/2015/7. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Vajda Ferenc ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek - a z alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2015. január 28. napján kelt 6.P.20.822/2014/41. számú ítélete ellen az I. és II. r. felperesek részéről 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Néhai (néhai 1. neve) és néhai (néhai 2. neve) az I. r. felperes édesanyjának testvérei voltak, mindketten az I. r. felperes résztulajdonát képező (település 1. neve), ...(ingatlan címe). sz. alatti ingatlanban laktak. A Szeghalmi Városi Bíróság az I. r. felperes keresete alapján indult perben hozott P.20.251/2007/36. számú ítéletével használati díj fizetésére kötelezte (néhai 2. neve)-t. A jogerős ítélet alapján az I.r. felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett, amely az adós utóbb bekövetkezett halála folytán félbeszakadt.

(néhai 1. neve) 2013. július 8-án, míg (néhai 2. neve) 2013. szeptember 17-én hunyt el. Néhai (néhai 1. neve) életében két írásbeli magánvégrendeletet alkotott. A (település 1. neve)-n, 2003. december 10-én kelt első végintézkedésében örököseként öccsét (néhai 2. neve)-t, unokahúgát (unokahúg neve)-t és az I. r. felperest jelölte meg oly módon, hogy nevezettek egymás között egyenlő arányban örököljék a hagyatékát. A második, 2006. január 7. napján kelt végrendeletében visszavonta korábbi végintézkedését és kizárólagos örököséül öccsét (néhai 2. neve)-t nevezte meg arra figyelemmel, hogy testvére évek óta vele él egy ingatlanban, mindenben támaszt nyújt számára. Néhai (néhai 1. neve) halála után az I. r. felperes kezdeményezte a hagyatéki eljárás megindítását, magát a törvényes öröklésre jogosultak között tüntette fel. A leltárelőadó a hagyatéki leltárt a hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében (közjegyző neve) (település 1. neve)-i székhelyű közjegyzőnek küldte meg, ahol az eljárás 52019/Ü/681/2013. számon indult. E hagyatéki eljárásban az I. r. felperes 3 635 865 Ft erejéig hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő.

Néhai (néhai 2. neve) végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el, hagyatéki eljárása 52019/Ü/732/2013. ügyszámon 2003. október 14. napján indult ugyancsak (közjegyző neve) közjegyző előtt. A néhai hagyatéki leltárban megjelölt leszármazói és törvényes örökösei: (törvényes örökösök neve). Az I. r. felperes e hagyatéki eljárásban is előterjesztette hagyatéki hitelezői igényét, többek között a fentebb jelölt végrehajtási eljárással érintett összeg tekintetében. A közjegyző végzésével elrendelte ez utóbbi hagyatéki ügy egyesítését (néhai 1. neve) hagyatéki ügyéhez arra figyelemmel, hogy azok szorosan összefüggnek egymással. A közjegyző a hagyatéki ügyben tárgyalást tűzött, különböző intézkedéseket foganatosított, az egyesítést elrendelő végzést azonban a feleknek nem küldte meg. A felperesek az eljáró közjegyzővel szemben elfogultságot jelentettek be, majd a közjegyző maga is kérte a kizárását, amelyre figyelemmel a Szegedi Közjegyzői Kamara a 2013. november 14. napján kelt 114/2013/4. számú határozatával a hagyatéki eljárás lefolytatására dr. alperes neve (teelepülés 2. neve)-i székhelyű közjegyzőt, az alperest jelölte ki.

Az alpereshez a két hagyatéki ügy külön-külön 2013. november 27. napján érkezett. (néhai 1. neve) hagyatéki ügye 54013/Ü/1002/2013. számon, míg (néhai 2. neve) hagyatéki ügye 54013/Ü/1003/2013. számon került lajstromozásra. Az alperes a 2013. november 28-án kelt végzésével értesítette a hagyatéki ügyben érdekelteket a kamara kijelölő határozatáról, majd a 2014. január 24. napján kelt 5. sorszám alatti végzésével elrendelte (néhai 2. neve) hagyatéki ügyének egyesítését (néhai 1. neve) hagyatéki ügyéhez a két ügy szoros összefüggésére figyelemmel. Határozata indokolásában hivatkozott a Pp. 149. § (2) bekezdésére, a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 347/2003. IM rendelet 41. § (1) bekezdésére, továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 33. számú iránymutatására. Az alperes elrendelte a végzés érdekeltek részére történő kézbesítését, azt az I. r. felperes 2014. január 29. napján átvette.

Időközben az I. r. felperes (néhai 1. neve) utóbb kelt végrendelete érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított a Békési Járásbíróságon, amelyről az alperes egy megkeresés foganatosítása során tudomást szerzett, ezért a 2014. január 31. napján kelt 8. sorszám alatti végzésével elrendelte az egyesített hagyatéki ügyek felfüggesztését a Hetv. 71. § (1) bekezdés b/bb. pontja alapján. A végzést az I. r. felperes 2014. február 12. napján átvette. A felperesek először a 2014. június 3-án kelt, majd további két beadványukban kérték az alperestől a hagyatéki eljárások "szétválasztását" arra hivatkozva, hogy a hagyatéki eljárások összevonása jogellenes, miután az egyesítés akadályát képezi a (néhai 2. neve) hagyatéki ügyében indult eljárás lefolytatásának, egyidejűleg kérték a hagyatéki leltár pótlásának elrendelését a (település 1. neve), (ingatlan címe) szám alatti ingatlanban maradt ingóságok tekintetében.

Az alperes érdemben reagált a felperesek valamennyi beadványára, részletes tájékoztatást adott az egyesítés szükségességéről, jogszerűségéről. Ezt követően a felperesek feljelentést tettek az alperessel szemben, és pert indítottak ellene a Szolnoki Törvényszéken, ezért az alperes a Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással elfogultságot jelentett be, és kérte a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökétől a hagyatéki ügyből történő kizárását. A kamara a 2014. augusztus 8. napján kelt határozatával (közjegyző 2. neve) (település 3. neve)-i székhelyű közjegyzőt jelölte ki az eljárásra. Utóbb a felperesek további négy eljárást kezdeményeztek az alperessel szemben.

A felperesek módosított kereseti kérelmükben 100 000 Ft vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest közjegyzői jogkörben okozott kár megtérítése címén. Állították, hogy (néhai 1. neve) és (néhai 2. neve) hagyatéki ügye nem függ össze, (néhai 2. neve) hagyatéki eljárása lefolytatásának jogszabályi akadálya nincs, a hagyatéki ügyek egyesítése szükségtelen és indokolatlan volt. Kifejtették, az egyesítés sérelmes számukra, mivel az egyesített hagyatéki ügyek felfüggesztése miatt nem folytatható az általuk korábban, a néhai ellen megindított végrehajtási eljárás, a jogutódok megállapítására ugyanis a mai napig nem került sor, a végrehajtás foganatosításának elmaradása miatt pedig a fenti összegű káruk keletkezett. Az alperes hibás eljárását abban jelölték meg a fentieken túlmenően, hogy kérelmük ellenére a póthagyatéki leltár nem került felvételre.